2016. november 28., hétfő

Csigadomb, az Unicum Sósfürdő, és a Cseredombi borviz. (Korond)






Korond környékéről írta Orbán Balázs
"......a legmeglepőbb természeti jelenség, a Rakodó hegy."



"Az országguttól alig 50 lépésnyire egy leforditott teknő alaku, körülbelöl 70-80 láb magaságu dombocska emelkedik, mely szeszélyes alakjával, s ragyogó szinpompájával magára vonja a figyelmet, és méltán, mert az a legcsudásabb alakulás, legbámulatosabb teremtménye egy forráskának."

(Orbán Balázs) 


"Forráskának? Igen, forráskának, egy sósforrásnak, mely e dombtetején fakad fel, melyet az százezred évek türelmével, ragyogó gyémánttalapul (piedestál) rakott le."

(Orbán Balázs)



Az egykori sómozgások Korondot sósforrásokkal látták el. A sós víz mellett nagy jelentősége van a község határában található aragonitnak.


A korondi aragonitok három dombon jelennek meg, melyek közül a legjelentősebb a középső, a 643m magas Csigadomb.



Az aragonit karbonát ásvány, dimorf alakja a kalcit vagy mészpát egyik ásványmódosulata. 


Ezek meszes kőzeteken áthaladva kálciumkarbonáttal is feldúsulnak, és a felszínre érve rétegzett vagy finom tű alakú kristályok formájában csapódnak ki a sós oldatból.


Az aragonit karbonát ásvány, a mész (CaCO3) egyik ásványmódosulata.


 Kristályai vagy oszloposak, vagy pedig tűalakúak.


 Helyenként rostosan, gömbösen, ágas-bogas formában is megjelenhet.


Az aragonit a Mohs-féle keménységi skála alapján 3,4–4 keménységű, könnyen és jól csiszolható díszkő. 


 A gazdag színskálát a vas oxidjai, szulfidjai, a kén jelenléte, valamint a különböző agyagásványok adják.


Forráskőnek is nevezik, mivel keletkezése a meleg, telített szénsavas sósforrások jelenlétéhez kapcsolódik. 


Vastagpados travertin-lerakódás árulja el, hogy a langyos borvízforrások területén járunk. 


Az aragonit kristályok mellett kalcit kristály is jelen van, ezek alkotván a telléreket.


 Ugyanitt kalcitba „fagyott” őslénymaradványokat is találhatunk. 


Az aragonit felhasználására először Koch Antal, kolozsvári egyetemi tanár, geológus tett javaslatot 1906-ban.


A sós forrás a kifolyásánál türkizzöld szinű karbonátos,vasas,konyhasós üledéket rak le napjainkban is.


Itt fordul elő aragonit Romániában a legnagyobb mennyiségben. 


Az aragonitbányák  területe Korond északi határában 1,5 hektár kiterjedésű földdarab.


A forráskúpok, forrásüledékek szokatlan dombsorai és meddőhányói már a műút közeléből láthatók. 


Az egykori bányák területén az aragonit- és kalcittelérek, forráskövek, borsókövek, mésztufa (travertin)-lerakódások számos változata megtalálható.


1980-tól földtani védett területté nyilvánították.


A természetvédelmi terület másik különlegessége a Csiga-dombi Unicum sós-meszes forrás


A sós víz a csigadombi karbonátos kiválások aljában tör fel a felszinre.


A 3000 méteres mélységből feltörő hideg sós víz áldásos hatásairól már 1729-ben Teleki Sándor gróf is említést tesz.


Közel ötven év után, 2016-ban újranyitotta kapuit a korondi Unicum sósfürdő.


 A 8×12 méteres medencében látható különleges sós vize miatt kapta a fürdő az Unicum nevet.




Vizét régen a reumás illetve légzőszervi bajok csodaszerének nevezték.


A Cseredombi forrás, vagy Erzsébet forrás.


A csigadombi aragonitbányától keletre, a főúttól 800 méter távolságra most már aszfalt úton érünk a borvízforráshoz. 



A betonköpűbe ömlő forrás fölé egy  faépületet építettek.


Az ásványvízes tanösvény táblája a forrás épületén.


A forrást vasas-sós asztali vízként használják.


Az enyhe petróleumos íz a szénhidrogénekre utal, gyomorbántalmakra ajánlja a népi tapasztalat. 
Fingó-borvíznek is hívják.


A betonköpű átmérője 52 cm, mélysége 1,4 m.


A vízszint attól függ, hogy az adott nap hányan keresték fel a forrást. 


Az aszfalt úton tovább haladva, az atyhai eltérőnél visszatérünk a főutra. (DN 13A)





2016. november 3., csütörtök

Gelence ( Szent Imre római katolikus templom)



Kovászna megyében a  Berecki havasok lábánál, a Gelence patak völgyében, Kézdivásárhelytől 12, Kovásznától 14 km-re fekszik Gelence.


A kettős térfűzésű (hajó-szentély) temploma a kora gótikus székelyföldi műemlékek talán legszebb emléke.


A temető szomszédságában látható a várfallal körülvett, kisméretű templom.


A román kori épület maradványa a 13,50 méter hosszú és 8,20 méter széles templomhajó, valamint a félköríves záródású szentély.



Portikusz a déli bejáratnál.



A kívülről támpillérekkel erősített templomhajó, és a poligon záródású szentély.




A szentélyben osztósudárral felezett gótikus ablakok nyílnak.


Csúcsíveit halhólyag és kör alakú rozetták díszítik. 




A szentély a nyolcszög három oldalával zárul.


Freskó részlet látható a hajó északi külső falán.


A portikuszok, hajó  nyugati,...  


...és déli bejáratánál. 


A bejáratok, kőből faragott egyszerű, leszelt lóhereíves gótikus ajtókeretek.



A templom külső falán, a déli bejáratnál két térdelő angyal között Madonna mellképe látható. 


Az bejárati ajtón 83-as szám látható.


A hajó két keleti sarkában egy-egy mellékoltár áll. 



A mellék oltárokat a gyergyószentmik­lósi Deér Ba­r­nabás festő-asztalos készítette 1797-ben.


A déli mellékoltát központi képe a híres kolozsvári kegykép, a Könnyező Szűz másolata.


A hajót és a szentélyt félköríves diadalív választja el.


A 15. és 16. század fordulóján épített késő gótikus szentélyt egyszerű, cikkelyekre osztott, téglabordás boltozat fedi.



A szentélyben a sekres­tyeajtó mellett áll az 1646-ban készült stallum.


Falba mélyített, kőből faragott szentségtartó fülke.


Alsó peremén évszámos felirattal  1503.



A szentélyben áll a templom 1765-ben készült barokk Szűz Mária oltára. 


 Kétoldalt Szent István és Szent László király, az elforgatható ajtós tabernákulum mellett Szent Péter és Szent Pál szobra látható. 


Középen helyezkedik el Szűz Mária festett faszobra, holdsarlón állva, bal kezében jogart tartva, koronás feje körül tizenkét csillagból alkotott koszorúval.


Az oltár oromzatán a templom védőszentjének, Szent Imrének a kisméretű olajfestménye látható.
A főpárkány két oldalán Nepomuki Szent János és Borromei Szent Károly szobra áll.



A szentély északi oldalán lóhereíves keretű, kőből faragott, 1766-ban készült sekrestyeajtó nyílik.


Az 1628-ban készült karzatot 1766-ban újrafestették.




 A karzatmellvéd festményeit tehetősebb gelencei családok megrendelésére készítették



Több esetben a megrendelő a saját keresztne­vének meg­felelő szent képét festtette meg.


Napjainkban lebontva áll az 1766-ban készített karzat. 


A mellvéd tábláin élénk színekkel festett szentek képei láthatók.




A barokk orgona 1750 és 1758 között készült.


Építője Johannes Baumgartner segesvári szász orgonaépítő mester.



Az orgonát utólag építették be a 17. századi karzat nyugati részének középső szakaszába.



A templom restaurálása 1966-ban kezdődött, megtisztították a falképeket, lebontották a karzatot, felújították a kazettás mennyezetet.


A hajó deszkával fedett  mennyezete 12 sorban összesen 103 kazettára van felosztva. 


Alapfestésük fehér, méreteik 85 x 77 centiméter. 


 A kazettákat töbsége rozettákkal és növényi ornamentikával díszített.


Láthatunk egyházi vonatkozású és heraldikai ábrákat is.


A rendkivüli stílusérzékkel mintázott színes táblák barokk hangulatot árasztanak.


A kazetták között Brassó címere, és székely címer is látható.




A gelencei templom legnagyobb értékei a belső falfelületeit díszítő 14-15. századi freskósorozatok. 




 Az 1882-ben feltárt falképek a hajó északi, déli és nyugati oldalán sávokban sorakoznak.


Az északi falon a Szent László-legenda jelenetei láthatók. 


Szent László fogadalma, indulás a harcba, az ütközet. 



A kun üldözése,... 


...a párviadal, a kun lefejezése.


A Szent László-legenda freskósora alatt a Krisztus passiója jeleneteit ábrázoló képek láthatók


Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Lábmosás, 


Krisztus Pilátus előtt, Osorozás, Keresztrefeszítés.




A déli falon az alsó képsor Alexandriai Szent Katalin legendáját jeleníti meg.



A felső sorban az utolsó ítélet kompozíciói láthatóak.




A freskók színskálája változatos, a szürke, sárga, barna, fehér, barnáspiros és fekete színek mind megtalálhatók a falképeken.


 Az északi külső falon Krisztus király vagy milicia Christi jelenet töredéke látható.


Freskó töredék az északi falon.


A különálló harangtoronyban két harang lakik.

Az első harangját eredetileg 1401-ben öntötték.


Az 1793-ban öntött Andraschofszky harang.
HONNO:S: STEPH.R.F.SPECTA. D.STEPH. IANTSÓ DEN. NYÚJTOD ECCLA GELENCZ. FUDIT ANDREAS ANDRASCHOFSKY 1793


GELENCEI PANORÁMÁK.