Csedö Attila

Keresd (Hol Erdély története először megírattatott !)

2012-03-02T05:24:00.000-08:00

Erdély szívében, a Dánosközséghez tartozó Keresd falu belterületén egy magaslaton, vaskostörzsű fáktól részben eltakarva tárul elénk a Bethlen grófi család egykori rezidenciája.

Keresd, románul Criş, németül Kreisch, falu Maros megyében, Segesvártól 12 km-re délnyugatra a Keresdi-(vagy Dános-) patak partján fekszik.

Keresd első írásos említése 1305-ben, történikKreisch névvel.

1367-ben I. Lajos király oklevele Keresdet már Bethlen-birtokként említette.

A Bethlen család ősi fészke, egykori kastélya, mára márelhanyagolt állapotú, bástyái közül csak kettő áll.

A kastélyt a XX. század elején még lakták, majd a két világháborúközött elhagyták. Azóta fokozatosan pusztul, de helyreállítása megkezdődött.

Napjainkban az ide látogató turistát egyelhagyatott, az elmúlt évtizedek során egyre romlóbb állapotú várkastélyfogadja, melynek csak néhány felújított részét, illetve omladozó falait lehetmegtekinteni.

A XV-XVII században emelt, lenyűgözőszépségű felsőolasz reneszánsz Bethlen-kastély felújítási munkálatai még 1996-ban megkezdődtek a MűvelődésiMinisztérium támogatásával, .

Keresd várkastélyának legkorábbi része, azeddig végzett régészeti kutatások szerint, a XV. században emelt négyemeletes, vastag falú, köralaprajzú öregtorony,

A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait Bethlen Miklós fia, Márk rakta le.

A torony bejárata az első szinten nyílt.

A magas toronyhoz kapcsolódik a tornácos, egyemeletes palotaszárny,a Bethlen család egyik lakóhelye.

A torony jobb oldali vastag falábaépítették be az emeleteket összekötő rejtett csigalépcsőt.

A középkori eredetű többszintesöregtorony, melynek homlokzatát a legfelső szint magasságában korabeli magyarosöltözetű, süveges harcos-alakok színezett domborművei díszitik

A harcos alakok jobbjukban alabárdot vagypajzsot tartanak, bal kezük csípőre téve.

A torony ötödik szintje kilátószerepét töltötte be nyolc íves ablaknyílásával.

A kilátó rész jelenleg csak a lőrések szintjén álló gerendákon közelíthető meg.

A XVI-XVII század folyamán azöregtorony reneszánsz ajtó- és ablakkereteket kapott.

A kastély épületeit nem csak fényképeken lehet bemutatni.

A várkastély méreteiben nagyalapterületű. A sarokbástyákat összekötő emeletes épületszárny a keleti oldalon50 méter hosszú.

Mindkét szinten egymásba kapcsolódó termek sorát foglalja magába.

Az épület déli végében szabad feljáró lépcsővel.

Említésre érdemes, különleges eset, hogy Bethlen Elek az 1680-as években
várkastélyában nyomdát állított azért, hogy meghalt bátyjának Bethlen Farkasnak nagyszabású, latin nyelven írt, kéziratban marad történeti művét, a Historiát kinyomtassa.

A hagyomány szerint a kápolna szomszédságában volt a nyomda elhelyezve, a földszinti, bolthajtásos helyiségekben.

Bethlen Farkas (1639–1679), Apaﬁ Mihály

kancellárja, Alsó-Fehér vármegye főispánja, aki

a fejedelem küldetésében Konstantinápolyban is járt.

A napjainkra fennmaradt képét Bethlen Elek idején, 1675– 1683 közöttkapta meg a főnemesi épület.

A kastély keleti oldala.

A keleti oldal emeletes épülete a déli és a nyugati várfallal négyzetalakú udvart képez.

Az sarokbástya falán levő kétkőtáblán a következő felírat olvasható:

DEO AUXILIANTE

PROPUGNACULUM HOC

EX FUNDAMENTO

CUVARIT EXTRUI

ALEXIUS DE BET

HLEN ANNO DOMINI

1677

DEO AUXILIANTE

PROPUGNACULUM HOC

EX FUNDAMENTO

CUVARIT EXTRUI

ALEXIUS DE BET

HLEN ANNO DOMINI

1675

A negyedik oldal a bejáraté: akaputól nyugatra a magas várfal, keletre pedig a kétszintes szárny egy rövidebb„szára” alkotja.

Az épületeket összekötő szabályos négyzet alakú várfal sarkaira 1675 – 1683 között Bethlen Elek utasítására egy-egy ó-olaszbástyát emeltek.

A háborús évszázadok elmúltával már nem számítottak további védelmi szerepére, ekkor emelték az ÉK-i bástya belsejébe a nyolcszög alaprajzú barokk stílusú tornyot.Az eredetileg négy román korisarokbástyájából a 17. század óta csak kettő áll.

A kastélyban több helyen láthatunk az építkezések során köbe vésett évszámokat

A 15 kőoszlopra ésárkádívekre támaszkodó boltozatos udvari loggia.

Árkádos szárnyat, mely egyben a kastély legszebbrésze volt valószínűleg Bethlen György felesége, Károlyi Klára kezdte építtetni.

1559-ben bővítették, régi részeit átalakították.Saroktornyának egyik rozettás ablakán feltüntetett monogram szerint: (M. B.1598), fiuk Bethlen Mihály is részt vett az építtetésben.

Itt volt a balluszteres feljáró,mely a várkastély zord képét hangulatossabbá tette.

A lépcsőfokok még hiányoznak, így jelenleg elég nehéz a közlekedés.

A tornác mögött húzódó ugyancsak boltozatos, lakásul szolgáló szobasor.

A felíratos ajtók mestere olasziskolázottságú kőfaragó lehetett.

Boltozati rendszere gótikus stílusban készült.

A szőlőindás, fürtös stukkódíszek reneszánsz stílusúak.

Családi címer a kőből faragott ajtókereten.

A középkorban kialakult Bethlen család több ága kihalt, csupán az 1448-1500 körül élt Gergely leszármazottai maradtak életben.

Ebből az időből ered a család címere: egy koronás kígyó, szájában kereszttel díszített aranyalmát tart.

Bethlen Elek családi címere, alatta a szöveg a kastély 1683. évi átépítését örökítette meg.

A öregtorony hátsóhomlokzatával szemben kis udvar látható.

Díszes kőből faragott ablakkeret az északi falon.

Az épülettel párhuzamosan a magas nyugati várfal.

Bethlen Elek idején, a kastélyban nyomdát is alapítottak az évszázados falak között, ahol a grófBethlen Farkas erdélyikancellár történeti művét nyomtatták.

Amikor 1690-ben török és tatár segélyhadakkal aKárpátokon át betört Erdélybe Thököly Imre, a nyomdátsietve a biztonságosabb helynek ítélt Segesvárra költöztették.

A keresdi várkastély szerencsésen elkerülte az 1701-ben, a Habsburg haditanács által a magyarerősségekre kimondott felrobbantási parancsot is,mert a főúri lakot a kastélyok közé számították.

2007 júniusában az 1949-ben államosított kastély és a park visszakerült a Bethlen család birtokába.

2010 június - szeptember időszakban a Pro Castrum Bethlen Egyesület és a PONT csoport szervezésében Keresden zajlott le az öt részből álló táborsorozat, melynek célja a keresdi Bethlen kastély rehabilitációjának megkezdése és a kastély köztudatba való bevezetése.

A közeljövőben újra fogják éleszteni a várkastélyt ahol panzió, étterem, régi mesterségeket bemutató tér, múzeum, kiállítás és könyvtár is működne.

A kastély észak-keleti bástyájában 1340-től kápolna állt.

Itt szervezték 2010 szeptember 11-én Keresdi Kulturális Napok előadásait.

1309-ben a falunak plébániatemploma van, papja Henrik, aki egyben a Keresdről elnevezett dékánság dékánja.

A középkorban Szt. Miklósnak szentelt temploma 1433-ban búcsúengedélyt kap a pápától.

Keresd lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.

A templom szentélye az oltárral.

A régi, romlásnak indult templomot a XIX. század végén lebontják.

1906–1907-ben egészen új templomot építenek.

Az U alakú orgonakarzat az orgonával.

A templom középső harangja 1554-ből származik.

Kilátás a templom toronyból a déli dombok irányába.

A toronyból látható épületek bizonyítják, hogy régebben volt "élet" a faluban.

A települést átmenő forgalom nem érinti, s ez a zártság kulcsfontosságú lett a település táji, környezeti, és társadalmi arculatában.

A hagyomány szerint a falu, a nevét onnan kapta, hogy a főútról távol, rejtve a dombok között helyezkedik el.

Hajdanában a falunak magyar iskolája is volt.

Ez az épületrom volt a magyar iskola.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható a magyarok, németek és cigányok száma sem.

1992-ben a falu 684 lakosából 388 román, 157 szász, 110 cigány, 32 magyar nemzetiségű.

2002-ben a falu 627 lakósából, csak 25 fő a magyar nemzetiségű.

Jelen pillanatban a 2011-es népszámlálás keresdi adatai még nem ismeretesek.

A lakosság fő foglalkozása itt is a mezőgazdaság, de a falu környékén kevés a megművelhető földterület.

Elhagyott, vagy romba dőlt házakat gyakran láthatunk a faluban.

Az ortodox lelkészi hivatal és lakás épülete.

Keresd falu ortodox temploma.

Nagyobb térképre váltás

Almakerék (A víz szalad, szórványvidéken csak a kő marad )

2012-02-22T12:36:00.001-08:00

A magyar ésszász történelmi ritkaságok után érdeklődők számára érdekes útvonalat járunk be ahol a vadregényes tájak mellett fantasztikus történelmiépületekben is gyönyörködhetünk.

A Segesvárt, Medgyessel összekötő 14-es számú megyei útról balra letérve, Dános után Szászszentlászló irányába haladunk tovább még 12 kilométert.

Itt a Hortobágy-dombság hosszú völgyének végéntalálható, Almakerék

Innen már nem vezet tovább az út.

A település 1289-ben Alma néven jelentkezik az oklevelekben.

1289-ben plébánosa is van Henrik, tehát temploma is van.

A helységneve 1305 -ben, már a jelenlegi formájában, „Almakerek”-ként fordulelő

Almakerék neve románul Mălâncrav, németül Malmkrog, szászul Malemkref.

1317–1320 között a pápai tizedjegyzék részére készült számadásban, Almakerék egyháza is szerepel.

Almakerék 2005 augusztus 3-án ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját

Az erdélyi szászok több évtizede tartó kitelepedése nyomán a falvak etnikai összetétele gyökeresen megváltozott.

Ma már alig találunk olyan szász falut Erdélyben,ahol két-három öregemberen kívül még valaki szásznak, vagy németnek vallaná magát .

A század elején még több százezres romániai német közösségből ma már alig százezer lélek maradt szerte az országban.

1850 ben a falu 1090 lakósából 671 német, 10 magyar, és 304 román volt.

1890 -ben növekedett a lakosság létszáma 1315-re.

(427 román, 83 magyar, 805 német.)

A trianoni béke diktátum idején 1266 a lakosság létszáma.

(841 német, 15 magyar, 394 román)

Míg 1941-ben a lakosság 65%-a volt németajkú, az 1949. évi 112 román család betelepítésével elkezdődő "új kolonizáció"

1966-ban a a falu összlakossága 1506 fő.

( 770 román, 25 magyar, és 711 német.)

1992-ben 1054 személy lakik a faluban.

(Román 564, magyar 16, német 283, cigány 191.)

A népszámlálás adatai szerint 2002-ben az összlakosság 1027 fő.
(Román 560, magyar 9, német 167, és cigány 291)

A falu lakóinak a megélhetést az állattenyésztés és a földmüvelés biztosítja napjainkban is.

A nyugati domboldalon felkapaszkodva megérkezünk a falu legfontosabb műemlék épületéhez.

Almakerék erődtemplomának építése az Apaficsaládhoz kapcsolódik, hiszen Magyarország királya ennek a nemes családnakajándékozta a települést.

A templomot a XIII. században építtetik. erre utal a zárókövön látható címer is. Az Apafiak almakeréki családi templomát aBoldogasszony tiszteletére szentelték

Az eredeti templom román stílusú volt,
terméskőből épült,igen erős falakkal.

A XIV. században az Apafiak gótikus stílusban a templom keleti részétátépítik, négyszög alakú, zömök,körerkélyes toronnyal.

A torony még a román kori hagyomány szerint a főhajó nyugatitengelyében áll, és egykor nyitott bejárati csarnokot zárt magába dús díszítéssel faragott kőkerettel.
Az erődítéskor a szép nyugati csúcsíves kaput a toronynál befalazták.

Újjáépített formája kora gótikus, háromhajós, egyszerű formákkal.

A hajóhoz a nyolcszög felével záródó szentély csatlakozik.

Átépítéskor az ablakok kereteit is kicserélik, ami miatt a már készfalfestmények is károsodásokat szenvedtek.

A templomot a XV. században épült alacsony védőfal vette körül, bástyatornyokkal.

A templom tornyában látható harangokról megállapíthatjuk, hogy valószínű hogy a 15. század derekának párdurvább kidolgozású példányával van dolgunk, melyeket nagyszebeni vagysegesvári mesterekkészíthettek.

A harang (oldalán szőlőleveles-indás fríz húzodik) majuszkuláris felirata :

+O REX+ GLORIE+VENI+CVIM

( 14.sz vége Nagyszeben )

A 13-14 századból származó nagyszebeni harang, melynek vállán a köv.majuszkuláris felirat található : + O REX GLORIE + UENI + CVM + PACE

A 155kg-os harangot, melynek vállán sodrott bordakeretben üres feliratsáv futkörbe, az első világháború idején rekvirálják, de a segesvárigyűjtőközpontból 1918-ban kimentették.Öntésének ideje a 14 századra tehető, ugyancsak segesváriműhely alkotása .

A templomot a XVI. században erődösítették.Ebből már csak egy fal és a kaputorony alsóbb szintjei láthatóak.

A toronyból elgyönyörködünk a templomdomb kínáltapanorámában

Északi irányban jól látszanak a falu házai.

A keleti domboldalon a falu temetője.

Almakerék (Malmkrog-Malancrav) rajta volt a halálra ítéltromániai falvak listáján.

Középkori katolikus falu lakói a reformáció idején lutheránusoklesznek, a templommal együtt.

A templom híres szárnyas oltára a XV. század közepén készülhetett .

Az oltár közepén Mária trónol, angyalokkal körülvéve, jobbról és balrólaz alapítók képe látható.

A szentélyt a 14. században átépítették, a freskódíszítés 1390– 1400-ból való.

Először ahajót, majd a szentélyt is kifestették, ez utóbbi maradt meg a legjobbállapotban

A reformáció idején ezek a képek szokatlan módon,bármi átfestés nélkül, teljes díszükben a falon maradtak.

A szentély al secco technikával készült festményeit az 1400 körüli európai udvari gótika remekműveként tartjukszámon.

Kivételesen jól megőrzött falfestményei teszik nevezetessé a templomot.

A középhajó festményei 1350 után készültek, 5 sávban és 53 képben:Teremtés; Krisztus születése és története; A szenvedés története; Feltámadás;Mennybemenetel, szentek képei sorozatban.

Alapos mennyezetű, fakazettás 3-as templomhajó 23 méter hosszú.

A XVII. században a sekrestye alatt alakították ki II. Apafi Mihály szarkofágját, amely Nicollai Illés munkája az 1900-as évek elején Budapestre szállították a Nemzeti Múzeumba.

A templom orgonája.

Az oldalhajókat kazettás mennyezet fedi, afőhajótól csúcsíves árkádok választják el.

A templom udvarán látható az első és a második világháború almakeréki áldozatainak emlékoszlopa.

A templom sekrestyéje alatt található az Apafiak XVII. sz.-i kriptája .

Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3 – Fogaras, 1690 április 15.) erdélyi fejedelem.

1690. április 15-én Fogarason meghalt, és Almakeréken temették el.

Apanagyfalvi II. Apafi Mihály (Gyulafehérvár, 1676 okóber 13. – Bécs, 1713 február 1.) erdélyi fejedelem.

Bécsből a koporsóját Almakerékre vitték, és a templom sekrestyéjében helyezték el. Feleségével együtt csak 1790-ben tették sírboltba, majd 1942 november 23-án apjával együtt hamvait a kolozsvári Farkas utcai református templomban helyezték végső nyugalomra.

Az Apafi család Erdély egyik legnevezetesebb családja, mert belőle származott az utolsó nemzeti fejedelem.

Az almakeréki Apafi kúriát, anemesi család 400 éven át, a XVIII. századig építette, módosítgatta.

Az Apafi család kihalta utána kúria a Bethlen család birtokába került.

1920-tól az evangélikus egyháztulajdonába került, majd a kommunista rendszer elkobozta és kultúrotthonnakhasználta, amíg állapota le nem romlott, majd lakatlanná vált.

1989 után az evangélikusegyház visszakapta az ingatlant, és eladta a Mihai Eminescu Trust alapítványnak

Charles brit trónörökös által patronált Mihai Eminescu Trust alapítvány újíttatta fel az Apafi-kúriát.

AzApafi-család címere az épület homlokzatán.

A bejárat fölötti homlokzat feliratából kitünik,hogy az Apafi-rezidencia felújítását 2007-ben fejezték be, a Mihai EminescuTrust Alapítvány novemberben vehette át az épületet,

A renoválási munkálatokkal konferencia és kiállítótermet alakítottak ki az épületben, és megnyitottak egy könyvtárat.

I. Apafi Mihály jurátusa állított össze az Úr 1679. esztendejében egy érdekes" inventáriumot "

„Ezen kegyelmes urunk õ herczegsége megírtt udvarháza vagyon Fejér vármegyében ugyan õ herczegsége Almakerék nevû falujában, mellyre nyillik alól fa csapokon, fellyül vas kapcsokon forgó, két felé nyilló öreg kapu, mellynek retesze, reteszfeje, lakattya és kolcsa jók.”

Mára már nyoma sem maradt az inventáriumban emlegetett„öreg” kapunak, a kastély számos melléképületének, csupán a főépület élte túl atörténelem viharait.

A hírek szerint Almakerék csak egyike az a 2008 májusában márhetedszer Almakeréken járt Károly herceg erdélyi birtokainak .

Régi nagyobb méretű épületet, keveset láthatunk a faluban.

1848-ban a felkelő parasztok tönkretették az uradalmi épületeket.

Az almakeréki I-VIII osztályos iskola épülete.

A főutcán a Müvelődési Ház épülete.

Ez a falu egyik legrégibb kőből-téglából emelt épülete. A 18. század második felében emelték, amíg volt község, a községháza működött benne.

Régebben katolikus magyar család, vagy harminc-negyven volt a faluban. Napjainkban már csak két család van.

Almakerék vallástörténeti különlegesség a szászokkörében, ugyanis annak idején, amikor őseik Erdély-szerte elfogadták Luthertanait, az itteniek egy része megmaradt katolikus hitén.

A 19. század elejéig használhatták a többségbe került evangélikusok által birtokba vett vártemplomot.

1809-ben plébániát szerveznek és 1865-ben Haller Jánosözvegyének támogatásával új templomot építenek.

Bár itt csak két híve van a katolikusegyházközségnek, a Charles brit trónörökös által patronált Mihai Eminescu TrustAlapítvány vállalta a templom renoválási költségeit.

Az ortodox templom a falu felső végében fekszik.

Nagyobb térképre váltás

Krisztus kilátó a Gordon tetőn 2011

2011-12-16T15:01:00.000-08:00

A Gordon-tetőt, ahova a Krisztus kilátó épűlt, a Parajdot Székelyudvarhellyel összekötő 13A jelzésű főútról lehet megközelíteni Székelyszentlélekről kavicsos úton egészen a hegytetőig.

Már messziről látszik a Farkaslaka illetve Székelyszentlélek fölé magasodó Gordon-tetőn álló Krisztus szobor.

A helyszín autóval megközelithető, de az igazi élmény ha gyalogosan kapaszkodunk ki a tetőre.

Az erdőben haladva a fák között is többször felbukkan a napfényben csillogó szobor.

A Gordon-hegy 953 méter magas csúcsa uralja a Nyikó felső folyását

Kapaszkodás közben útitárs is került a közeli Ülkéből:

"Láttam a faluból, hogy valami nagyon fényes fön a hegyen, gondoltam megnézem"

A fák közül kiérve útitársam megállt, és perceken át mozdulatlanul csak nézett előre.

A tetőn a kétméteres, közel 400 köbméteres , masszív betontalapzaton, összeszerelve a 6 részből álló galvanizált fémszerkezet.

Az alkotás egy tízemeletes tömbház magasságával vetekedik.

Látható, hogy a tárt karú Jézus keze, feje éspalástja egy húszméteres fémvázra került.

A szobor belsejében csigalépcső vezet a magasba a nyak részig.

Az utolsó lépcsőtől létrán kapaszkodva lehet bejutni a fejbe

Itt aztán derékig ki lehet majd bújni a fejből, és körbe lehet pásztázni egész Udvarhelyszéket és a Nyikó mentét.

A palást alól kilátszik két hatalmas méretű rozsdamentes acél kéz.

A kilátó belsejéből a kéz mellett láthatjuk a környező fákat.

A tárt karú Jézus szobor a székelyudvarhelyi Zawaczky Walter szobrász tervei alapján készült el.

Kell-e a Farkaslaka községhez tartozó Székelyszentlélek határába, a hegyoldalra egy Krisztust ábrázoló szobor

Kell-e egy kilátó, Kelet-Európa legnagyobbra tervezett Krisztus-szobra?

Az elképzelés szerint turistalátványosság lesz a Krisztus-kilátó, és a sok vitára idővel mindenki megkapja a megfelelő válasz, ez a történelmi tapasztalat.

Tavasszal a tetőre vezető kavicsozott utat is feljavítják, a szobor alapját természetes kővel burkolják be.

Mit jelent feljutni egy hegytetőre ahonnan lélegzetelállító szépségű tájakat láthatunk, csak az tudja aki már járt, és van erkölcsi alapja véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben.

Ha pedig egy jól megépített kilátó áll rendelkezésünkre, a látvány leírhatatlan.

A román televízió TVR1 tudosítója a helyszínen így jellemezte a látottakat " Fabulos, asa ceva n-am mai vazut !! "( Mesés, ilyent még nem láttam!!)

2011- ben felépült, a Jézus Szíve kilátó a legmagasabb Krisztus-ábrázolás Kelet-Európában.

Nagyobb térképre váltás

A Gordon tetőtől az Őrhegy kilátóig.

2011-09-29T12:05:00.000-07:00

"Nem egy példát lehet felsorolni a nagyvilágból, amikor korábban giccsesnek vagy esztétikai szempontból nem megfelelőnek tartott alkotások végül megtalálták a helyüket a közösségben."

A Baknya tetőről belátni a Nyikó mente egy részét, a völgybe települt Farkaslakát, és a Bogárfalvával összenőtt Székelyszentléleket.

Farkaslaka mellett a Baknya-tető alatt fekszik Szentlélek és Bogárfalva,sétánkra Bogárfalváról indulunk,

„A falutól (Farkaslakától) keletre emelkedik az a legnagyobb hegy, ami a közeli környéken létezik. Úgy hívják azt a hegyet, hogy Gordon. Nem tudom, hogy honnét származik ez a név, csak annyit tudok, hogy nekem emlékezetes és hogy a neve aggodalmas„.

(Tamási Áron)

A szájhagyomány szerint Farkaslaka község első települése Péterfalva lehetett. Az első szállás a Gordon alatt lehetett, ahol egy hatalmas szikla alatt ma is tátong egy barlang, ezt a nép Nagy Ferenc-likának nevezi. A szájhagyomány úgy tartja, hogy Nagy Ferenc fiai – Péter és Pál – lehúzódtak a Gordon oldaláról s megalapították Péterfalvát, a mai Farkaslaka elődjét.

Elég hosszú sétát kell megtenni Bogárfalvától a kavicsos úton a hegytetőig annak, aki innen szeretné megnézni az Erdélyi medencét a Hargitától a Fogarasi-havasokig.

Útközben már a Gordon hegy alól látható a távolban Oroszhegy felett az 1009 méter magas Őrhegy, vagy Lázhegy.

Utunkat nemsokára vegyes erdőben folytatjuk egészen a Gordon tetőig.

Tamási Áron indulása

Boda Ferus, deli legény, a felleget kettétépte,
szembehõkölt a vakmerővel Isten fényességes képe.
Nagy vihar jön Gordon hegyről, lecikáznak a
villámok, házat gyújt fel egyik-másik.
Melyik áldás, melyik átok.
Nézi-nézi e nagy földrontást Nyikó-mente
szelíd népe – s megkérdezne –, de nincs
kitől: Uramisten, ezt mivégre...?
Hoztál miránk gyászt és áldást, hoztál
bőséget-ínséget. Mikor hozod valahára
a lelkünk-simító békességet?
Amióta csak itt élünk, hegyeinken vihar
támad, széthordja a földjeinket, elvisz
embert, elvisz házat.
De lesz itt egy-két Boda Ferus, ki a felleget
kettétépi, lesz nap, Uram, ki viharaid,
vagy így, vagy úgy, de túléli.
Lesz, Uram, ki hitben, avagy vad
pogányul, a hitvány Sorssal szembefordul,
akkor is, ha a Zord Fátum
a szegény székelyekre mordul.

1968–2010 / Magyari Lajos

A Gordon-hegy 953 méter magas csúcsa uralja a Nyikó felső folyását, tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a környező településekre, tiszta időben a Fogarasi-havasok is kiválóan látszanak.

Szép napsütétes idő van a a Gordon-tetőn, az ide vezető út útólsó szakasza járművel nehezen járható. A fák között, felbukkan egy emelődaru és egy érdekes alakú fémszerkezet.

Ha nem olvastam volna az utóbbi hónapok " média támadásait " ,magasfeszültségű villanyoszlopra, vagy magaslatokon egyre gyakoribb mobiltelefon antennára" gondolnék.

A földön kűlömbőző méretű szerkezeti elemak. A hírek szerint:

"Húsz méter magas Jézus-kilátót létesítenek Farkaslakán, a Gordon-tetőn. A rozsdamentes acélból készülő, kilátóként is szolgáló szobrot a bogárfalvi Protemp Alapítvány kezdeményezte, az alkotásra szánt összeg több mint 200 ezer euróra tehető. A kezdeményező székelyföldi látványosságnak szánja a szobrot, amely felhívná a figyelmet Farkaslaka, illetve a Székelyföld egyéb turisztikai, idegenforgalmi látványosságaira is. "

Itt a tetőn már megépült a "pléhkrisztus" néven emlegetett alkotás váza. A kétméteres, masszív betontalapzaton, összeszerelve a 8 méteres galvanizált fémszerkezet, benne csigalépcső. A Krisztus-fejet és palástot tartó elemek 3 szakasza.

"A szobor fogadtatása nem egyértelmű Székelyföldön. Bírálói szerint ez a fajta túlméretezés nem illik a székelyek vallásosságához, és az már végképp nem, hogy Krisztus-szobor szolgáljon kilátónak. Egyes vélemények szerint a tervezett alkotás kimeríti a giccs fogalmát. A bíráló véleményt erősíti a főépítész munkáját segítő, építészekből és műemlékvédőkből álló konzultatív testület véleménye is. Eszerint a Krisztus-szobor és kilátó felállításához nem elég az urbanisztikai bizonylat, szükséges az övezeti területi rendezési terv, környezetvédelmi engedély, a Kulturális Minisztérium engedélye, és a gyulafehérvári érsekség hozzájárulása is."

Hunhír.info - MR

"Elfogadhatatlannak tartják a Farkaslaka melletti Gordon-tetőre tervezett Krisztus-szobor és -kilátó tervét a Hargita Megyei Tanács Főépítészi Hivatalához tartozó Terület- és Városrendezési Bizottság tagjai. A szakemberek azzal vádolják a székelyföldi látványosságnak szánt alkotás megálmodóit és kivitelezőit, hogy nem tartották be az engedélyezési folyamatot."

(Elutasítják a pléhkrisztust)

A látványtervet és makettet Zavaczky Walter
székelyudvarhelyi szobrászművész

készítette.

"Az alkotás kapcsán a vélemények megoszlanak, sokan máris "pléhkrisztus"-nak csúfolják a szobrot. Azonban az ellenzők is egyetértenek azzal, hogy az ötlet nem rossz, de a tervezéskor körültekintőbben kellett volna eljárni. (hargita népe)"

Azt mondják sokan, persze névtelenül, azt a sok pénzt másra is lehetett volna költeni.

"Ennyi pénzből például egy sípályát is el lehetne kezdeni, ami többet lendít a turizmuson."

" Ekkora összeget sokkal értelmesebb lett volna bicikliútra, sípályára, tanösvényre, vagy egyéb hasonló jellegű beruházásra fordítani."

"A projekt pártolóinak csak annyit, hogy ebből a költségvetésből Csaba testvér otthonaiban 100 gyerek kapna ételt, szeretetet és tudást 66,5 éven keresztül. Sajnálom, hogy sokaknak a bádog többet ér, mint az emberélet."

"… aki nem vállalja a véleményét, az inkább hallgasson! Zavaczky azt mondja, azért esett a választás az acélra, mert az időtálló. „Lehetett volna fából is készíteni, az viszont tíz év múlva tönkremegy. Mi nem magunknak, az utókornak készítettük ezt a kilátót, ami reményeim szerint sok száz évig gyönyörködteti majd az arra járókat.”

"Amilyen gyorsan elkezdték, olyan ütemben le is állították a munkálatokat Kelet-Európa legnagyobb Krisztus-szobrán az udvarhelyszéki Farkaslaka feletti Gordon-hegyen, ugyanis a Hargita megyei illetékes hatóság szerint a kezdeményező Pro Temp Alapítvány nem rendelkezik az építkezéshez szükséges iratokkal. Fülöp Ottília, Hargita megye főépítésze a Krónikának elmondta, a szervezet illetékesei csupán egy urbanisztikai bizonylatot tudtak felmutatni, ami közel sem elégséges az építkezés megkezdéséhez, ezért büntető jegyzőkönyvet állítottak ki, amelyben egyértelműen megfogalmazták, hogy le kell állítani az építkezést, amit csak törvényes keretek között lehet majd folytatni."

(Megtorpedózott pléhkrisztus)

Mit jelent feljutni egy hegytetőre ahonnan lélegzetelállító szépségű tájakat láthatunk, csak az tudja aki már járt, és van erkölcsi alapja véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben. Ha pedig egy jól megépített kilátó áll rendelkezésünkre, a látvány leírhatatlan.

Tetőn

(Kós Károlynak)

Ősz nem sodort még annyi lombot,

annyi riadt szót: "Minden összeomlott."

Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,

vasárnap reggel a hegyekre mentem.

Ott lent sötét lombot sodort a katlan.

Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan.

Időkbe látó meztelen tetején

tisztást vetett a bujdosó verõfény.

Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.

Itt fenn fehér sajttal kínált a pásztor.

És békességes szót ejtett a szája,

és békességel várt az esztenája.

Távol, hol már a hó királya hódít,

az ég lengette örök lobogóit.

Tekintetem szárnyat repesve bontott,

átöleltem a hullám-horizontot.

s tetőit, többet száznál és ezernél-

s titokzatos szót mondtam akkor:

Erdély.

( Ápryli Lajos )

Elhagyva a Gordon csúcsát sétánk további szakaszán már mászni jóformán nem is kell, a Láz tetőn gyalogolunk végig.

Az út jobb oldalán erdősáv húzódik.Itt különleges növésű faalakzatokat láthatunk.

Mintha maga az "Ördög " járna a Láz tetőn.

Ha tiszta az idő gyönyörködhetünk a látóhatár szélén emelkedő havasok látványában.A Görgényi-havasok nyugati oldalán húzódó, széles vulkáni fennsík déli végén található, az Oroszhegy felett emelkedő Őrhegy.

Itt a Lázon vonult végig hajdanán a Tatárok útjának nevezett földtöltés, mely az Árpád-korban határvédelmi szerepet töltöthetett be. Ugyancsak itt a csúcson állt egykor Mák-vára is, mely őskori földvár lehetett.

Oroszhegy felett emelkedik az Őrhegy, amit Deskőnek is neveznek, s amely 1009 m magasságával az Udvarhelyi-medence környékének legmagasabb pontja.

Itt egy újabb fémszerkezet látványa fogadott. Egy második kilátóra gondoltam Oroszhegy fölött, de szerencsére sikerült tájékozódnom, hogy egy mobiltelefon szolgáltató cég antennájáról van szó.

Feltételezem az antenna építésével minden rendben van, mivel az interneten bővebb információt nem sikerült szereznem:

" Hasonló a helyzet az oroszhegyi

antennával kapcsolatosan; jelenleg

a megyei tanácsnál van az antenna

felállítására vonatkozó jóváhagyá-

si kérés, amelyet valószínűleg jövő

hónapban fel is állítunk."

(Hargita Népe 2011 julius 4

A 9 összeszerelhető elemből álló antenna feltételezésem szerint: nem giccs, nem ízléstelen, nem az emberi butaság megnyilvánulása, megoldották , hogy "illeszkedik a tájba".

Most szeptember végén felállítva már Székelyudvarhelyről is jól láthatóan uralja az Őrhegy tetejét.

Az antenna magasságával jóval meghaladja majd az oroszhegyi kilátó magasságát, és alig 100 méterre lesz felállítva a pihenőhelytől.

Az oroszhegyiek a kilátót 2008 ban építettek az Őrhegy erdős csúcsára az 1940-ben állított kereszt mellé, ahonnan tekintetünk szabadon pásztázhatja körbe a láthatárt.

Jól látszik innen az Udvarhelyi-medence, a Nagy-Küküllő menti dombvidék, a Hargita hegység és fensík, a távolban pedig a Déli-Kárpátok csipkés gerince zárja a láthatárt. Alattunk ez erdő szélén Oroszhegy hosszan elnyúló házsorai látszanak.

Ha igazi panorámára vágyunk, a Székelyföldi dombok és hegyek remek kilátást nyújtanak a tájra. Ráadásul a legszebb látványt kínáló pontokra emelt kilátókra eljutni egyedülálló élmény.

Az oroszhegyi kilátóból jól látható a távolban a Gordon tető ahol a "mindenki okosabb és mindenki hozzáértő" elvek miatt sorsára vár a már megkezdett Krisztus kilátó.

A látottak alapján _több kérdés merült fel bennem:

Ha valaki valamit próbál megvalósítani miért akarják mindég mások megmondani, mit és hogyan kell csinálni?

Akinek van saját véleménye miért nem használja a saját becsületes nevét?

Magánkezdeményezés esetén a pénzalapok felhasználási célját miért akarják kívül állók eldönteni?

A hatósági szervek büntetésen és leállításon kívül mivel segítik

hasonló helyzetek megoldását?

Miért, hallgat ilyen mélyen a politikum mire várunk ?

Az alap megvan várunk " valakiket más megyékből"és állítnak nekünk valami mást?

Hasonló témában nézzünk körül egy kicsit a nagyvilágban.

Az alábbi fényképek az internetről átvett felvételek.

A Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus szobra ma egész Brazília jelképe.
A Megváltó Krisztus (portugálul: Cristo Redentor) 1145 tonnás 30 méter magas szobra 1931-re készült el, október 12-én avatták föl.
A szobor több mint 80 éve áll már a Tijuca Erdei Nemzeti Parkban, ezalatt keresztény szimbólumból a hatmilliós Rió jelképévé vált. A Corcovado-hegyre húszperces vonatozás után még 222 lépcsőfokot kell megtenni a szobor talapzatánál lévő kilátóteraszig, hogy a Dél-Amerika legszebb városának tartott Rió panorámájában gyönyörködhessen a látogató.

A Krisztus király-szobor (Cristo-Rei) Jézust ábrázoló műalkotás a portugáliai Almada településen, Liszabon közvetlen közelében, a Tajó folyó partján.

A 82 méter magas talapzaton álló, Lisszabon városa felé forduló szobor 28 méter magas, és ezzel az egyik legmagasabb portugáliai építménynek számít.

A műalkotás építése 1949 december 18-án-án kezdődött, és mintegy tízéves építési időt követően 1959 május 17-én avatták fel a szobrot 300.000 vendég jelenlétében.A talapzatban két kápolna is helyet kapott, a kilátóhoz pedig csigalépcső és gyorslift vezet.

Az 1994-ben leleplezett Cristo de la Concordia a talapzat nélkül 34,2 méter magasan áll a boliviai Cochabamba városánál.

Nem egészen egy évvel ezelőtt, 2010. november 6-án készült el a lengyelországi Swiebodzin városkában a világ legmagasabb Krisztus-szobra, amely a maga 36 méterével felülmúlja a Boliviában található 34,2 méteres szobor magasságát.

A szobor tervezésekor a bírálatok szinte azonnal megindultak, sokan szégyenüket fejezték ki, hogy Lengyelország egy „megalomániás papnak” köszönhetően került az érdeklődés homlokterébe. A helyi újság azt írta, a „szörnyszobornak” semmi köze a keresztény tanításhoz, és a városka az ország gúnyolódásának célpontjává válik. A városi vezetők reményei szerint a szobor fellendíti a turizmust. Az ellenzők viszont azt mondják, hogy az alkotásra költött pénzt hasznosabb célokra, például a betegekre, vagy az árvák ellátására is fel lehetett volna használni.

A érdekessége a lengyelországi szobor állításnak, hogy a kezdeményező egy nyugdíjas pap, bizonyos Sylwester Zawadzki volt, aki fáradságot nem kímélve gyűjtötte össze a 400 tonnás szoborhoz szükséges 900 000 angol fontot.

Ma már több utazási iroda kínálatában turisztikai célpontként szerepel Swiebodzin és a Krisztus király-szobor.

Az Arges folyón a Vidraru-tó völgyzárógát mellett egy kilátó látható, a fölött pedig egy diadalittas "vasember" szobra. Talán azt jeképezte, hogy az ember, a szocialista ember győzelmet aratott a természet felett, és akarata szerint fogja munkába az elemeket, de a természettel szemben csatát lehet nyerni, de háborút nem.

Az elektromos energia szállítására szolgáló nagyfeszültségű légvezetékeket közös tartóoszlopra kell fektetni.

Szubjektív megítélés kérdése, hogy esztétikusnak látjuk-e vagy tájidegen acélszerkezetnek.

A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park is megérdemelne egy kevés odafigyelést. A Pokol Tornáca előtti részen már a Kis-Békás-patakot sem lehet látni a bódéktól. Ki engedi ennek a helyzetnek a fenntartását: e tájtól idegen, egyenesen azt rondító bazárhangulatot egy ilyen helyen, vagy megint csak az anyagi érdekeltség számit ?
Gondolkozzunk, tegyünk a jó érdekében, és utána lehet véleményt nyilvánítani és tanácsot adni is!

A mellékelt fotón látható, tárt karú Jézus szobor a székelyudvarhelyi Zawaczky Walter szobrász tervei alapján készül el. A tervek szerint a rozsdamentes fejrész és palást egy 20 méter magas fémvázra kerül. A fejrészig, azaz a kilátó csúcsára vezető létrát a belső, üreges részben helyezik el. A tervezett érték valamivel meghaladja a 200 ezer eurót.

Kilátó vagy szobor nem számít, nem jelent jövedelmet a multinacionális cégeknek, és ez nagy baj a mai világban!

Nagyobb térképre váltás