A kolozsvári ferences templom és kolostor.
A műemlékegyüttes a város legrégebbi részén, az Óvárban a Karolina téren ( Piata Muzeului) látható.
A XI. század végén, illetve a XII. század elején itt épült a város első temploma.
A legrégebbi, erre utaló irat 1199-ből származik.
Mellette található az egykori pénzverde épülete az Emile Zola (volt Kornis) utcában.
Az épület falán ma is látható a Domus cementaria et auricusoria felirat.
Mellette található az egykori pénzverde épülete az Emile Zola (volt Kornis) utcában.
Az épület falán ma is látható a Domus cementaria et auricusoria felirat.
A torony 52,25 m magas,
A bejárat feletti toronyfülkében Szüz Mária barokk szobra áll.
A homlokzat két felső fülkéjében pedig Szent Ferenc, illetve Szent Antal szobra.
A kolostorban kapott helyet a ferences rend erdélyi levéltára és több ezer kötetes könyvtára. 1906 és 1948 között itt működött a Szent Bonaventura-nyomda.
A kolostor épülete két emeletes, gótikus stílusú,
Négyszögletű kerengős udvarral.
A kolostor bejárati ajtója.
Az épület földszintjén található a refektorium.
A terem boltozatát egyetlen oszlop tartja.
A terem északi falán található egy felolvasó fülke.
Gótikus ablak a kolostor udvar felőli falán.
Kökeretes emeleti ablakok.
A XVIII. században jelentős építkezésekre került sor, aminek következtében a templomot és a kolostort barokk stílusban átalakították.
A középkorban a domonkos szerzetesrend tulajdonában volt, jelenleg pedig a ferences rendnek ad otthont.
A domonkosok a 14. században érkeztek Kolozsvárra. Az első szerzetesrend volt, amelyik megtelepedett a városban,
A reformáció következében a domonkosok kénytelenek voltak elhagyni Kolozsvárt
A katolikus egyház a 17. század végén szerezte vissza a kolostort. Először a jezsuiták, majd 1725-ben a ferencesek költöztek az épületbe.
1912-ben a templom belsejét egészen felújították.
A gazdag faragású és erőteljes kivitelezésű barokk szószék 1740-ben készült
A szentély 19,50 m hosszú és 7,84 m széles és 12,70 magas.
A főoltárt a templommal együtt a Havas Boldogasszony tiszteletére emelték.
A szentély északi oldalán a sekrestye folyosójára nyíló ajtó lapját a templom felől rézlemez borítja. Felületét szegecselt pántok osztják tizenkét egyenlő mezőre.
A két első mellékoltárt a rendi hagyományoknak megfelelően szent Ferenc és Paduai szent Antal tiszteletére emelték.
A Szent Ferenc oltár (a korábbi Szent Antal oltár), készítették 1736-ban.
A Jézus Szíve oltár (a korábbi Szent Ferenc oltár) felirata szerint 1734-ből.
A templom északi középső szakaszában áll Szent Antal oltára, mellette Kis Szent teréz oltára az 1930-as évekből.
A hajó hossza bejárattal 37,63 m, bejárat nélkül 32,61 m. Szélessége az oszlopok között 10 m, beugrásokkal együtt 12,4 m, belső magassága 13,10 m.
A szerzetesi templom átalakításával párhuzamosan megkezdték a kolostor kiépítését is. A végső szakaszban épültek a templom déli oldalán sorakozó kápolnák, ahová az adományozók egy része temetkezett.
Szent Kereszt kápolna, melyet Kornis Zsigmond erdélyi kormányzó alakíttatott át 1730-ban.
Kornis Zsigmond jóvoltából Szentbenedekről került a kolozsvári ferences templomba.
A templom mennyezetét ferences tárgyú freskókkal díszítették.
A mennyezet freskói Adorján János kolozsvári festő munkái.
Itt található Kolozsvár egyik legnagyobb orgonája.
A harmadik kápolna Szent József tiszteletére van szentelve. Itt Szent József nagyobb méretű öntött szobra látható a kis Jézussal 1901-ből .
A Szent István kápolnában kapott helyet 1946 december 8-án a Csiksomlyói Segítő Mária kegyszobor hársfából készült kisebb másolata.
A lourdesi oltárt 1900-ban Korbulyné Bogdánffy Margit adományából rendelték meg.
Kripta a templom alatt.
Az 1975-ben elkezdett restaurálás feltárta az épület egyes gótikus elemeit, így a templom kriptájában előkerültek az Árpád-kori, tatárjárás után emelt félköríves templom alapfalai.
A templom boltozata, az oltártól, az orgonáig!