2014. szeptember 25., csütörtök

Bethlenszentmiklós



Betlenszentmiklós (románul Sânmiclăus, németül Betelsdorf) falu Romániában, Fehér megyében. 


Dicsőszentmárton irányából Balázsfalva fele elhaladunk egy Sf . Nicolae feíratú irányjelző tábla mellett, és néhány kilóméter után megérkezünk Szépmezőre.


Elhaladtunk a bethlenszentmiklósi letérő mellett, és megértettük, hogy a Sf. Nicolae tábla feliratát, románul Sânmiclăuș-nak kell olvasni!


Visszafordultunk, és néhány plusz kilométer után megérkeztünk Bethlenszentmiklósra.


A település Balázsfalvától 15 km-re északkeletre, a Kis-Küküllő jobb partján fekszik. Szépmezőtől 6 km-re északkeletre van.


 Közigazgatásilag Szépmezőhöz tartozik.


Szász település volt, és egykor a küküllői vár birtokai közé tartozott.



1309-ben villa Sancti Nicolai néven említik először. 


  
1332-ben Nicolay, Nycolai, 1390-ben Zenthmyklos.


1491-ben Zaz Zenthmyklos, Olah Zent Myklos néven írták.


1332-ben a németül Miklosdorf néven nevezett település már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 40 dénár pápai tizedet fizetett. 


 1390-ben Zsigmond király Bethlen Gergelynek adományozta, és a Bethlen család birtokai közé tartozott a későbbiekben is.


A 16. században Bethlen Farkas várat emelt itt, amely ma már nem látható.



A településen a buszmegálló előtt forduljunk jobbra. Megközelítőleg 300 méter megtétele után a rózsaszínűre festett tejfeldolgozó épületéhez érkezünk. 



 Kérésre beengednek a kapun az üzem mögött lévő  Bethlen kastélyhoz.



A hajdani gazdasági épületek között haladunk a kastély irányába.



Lerobbant rozsdás mezőgazdasági gépek mesélnek a kastély közelmútjáról




A régi elhanyagolt épületek ma is impozáns látványt nyújtanak.


 Még megmenthetőek az utókor számára! 



A Bethlenszentmiklóson a ma látható kastélyt Bethlen Miklós építette.




A szebb napokat látott, még romos állapotában is pompás reneszánsz kastély ma használaton kívüli omladozó épület



  Bethlen Miklós építészetet tanult Hollandiában és Olaszországban.

A kastély tervének kialakításában, nagy szerep jutott mind 
a hazai építészeti hagyományoknak, mind pedig a tervező Bethlen Miklós szaktudásának és külföldi élményeinek. 


Az építkezés első szakaszában a pince és a földszint készült el,... 




...amit a meredek timpanonnal  lezárt, pilaszterekkel keretezett bejárat 1673-as felirata datál.



A timpanon orommezejében a Bethlen-címer az azt tartó oroszlánokkal.



Az 1680-as évek elejétől 1683-ig építették fel az emeletet. 




Bethlen Miklós (1642-1716)  magyar író és építész, Bethlen János egyetlen fia volt.


Bethlen János Erdély kancellárja volt, majd ezt a tisztséget gyakorolta fia is 1691-1704 között.


A kancellári tisztség betöltése elött, Bethlen Miklós a máramarosi régió és a kővári kastély seregének a parancsnoka volt.


Udvarhelyszék főkapitányi tisztségét is ellátta.


1719-ben, itt kelt egybe Bethlen Miklós leánya Kemény Zsigmond báróval.



Bethlen Miklós udvarhelyszék főkapitányaként itt is élt.


1856-ban a kastély, Bruckenthal család kezébe kerül.
Az eredeti emléktáblát a bejáratnál kicserélték 


A báró rendbehozatta a kastélyt, majd mezőgazdasági iskolát nyitott meg benne.
Elhelyezték a nyugati falon a Brukenthal család címerét.


 Abban az időben a kastély olyan elit báloknak adott helyett, ahol a grofnők és bárónők a legújjabb bécsi és párizsi divatok szerint öltözve jelentek meg.


A második világháború után, a kastély az Állami Mezőgazdasági Intézmény tulajdonába került. 


 A luxus bútorokkal berendezett szobákba a környékre kihelyezett mérnökök költöztek.


Itt laktak a gazdaság fejőmunkásai is.


A második világháború után a kastély épülete,  kronológia sorrendbe rendezve a következő funkciókat töltötte be: 


Óvoda.... 


Börtön,...



 Kantin,... 


húsfeldolgozó üzem,... 


...valamint pezsgőérlelési részleg. 


A kastély a folyó partján  egy dombon fekszik. 



Ma az épület szomorúan néz le a dél-keleti irányba hosszan elnyúló szőlődombokra.


 Ezek már a zsidvei borkombinát területei.


Az 1700-as években a kastélyban élő nemesség a folyó túloldalára egy parkot épített ki.


Egy legenda szerint a bethlenszentmiklósi és a küküllővári kastélyokat egy földalatti alagútrendszer kötötte  össze.



 Valóban volt egy földalatti járat a kastély alatt. 


1980-ban beomlott, és az épület kezelője lezáratta az egész járatot, annak érdekében, hogy elkerülje a baleseteket..


A kastély elég rossz állapotban van, ami nagyon sajnálatos mivel egy gyönyörű épület lehetne. 


Az épület két szintes, alaprajza téglalap alakú.  


Korábban, egy öt bástyás fal valamint egy vizesárok vette körül. 



A kastély folyóra néző erkélye pedig olyan állapotbna van, hogy bármelyik nap leszakadhat.


A hajdani csigalépcsős belső lépcsőház csodálatos látványt nyújthatott egykori szobraival és díszitéseivel. 


 Kilencosztatú kialakítása a szabályos négyzet alaprajzú, tömbszerű, belső udvar nélküli sarokbástyás típusra emlékeztet.





Az egyik oldalra a bástyák helyett tömör falszakaszokkal szegélyezett, árkádos architektúra került.
A bethlenszentmiklósi kastély nyílt tornáca új jelenség a XVII.század építészetében. 


A kastély jellegzetes, szép alkotása az olasz hatású erdélyi reneszánsz építkezésnek.


Az 1760-as években tatarozták, és ekkor részben barokk stílusban átépítették.


A Bethlen kastélyban forgatták 1984-ben a Horea cimű film egy részletét. 


A színes freskók és stukkók,...


...valamint Elios Nicolae gyönyörű szobrai sorban eltűntek az épületből.





Egyesek szerint a rendezők lebontottak néhány stukkót a forgatás érdekébe és nagy rendetlenséget hagytak maguk után.



A déli tornác felújítása azt példázza, hogy a reneszánsz és barokk stílus a XVIII. század folyamán még nem volt olyan messze egymástól.


 „Öt kőlábra“ támaszkodó boltozott folyosó“



Boltíves sugárdíszes ablak.



 Timpanonos ablak. 



 Tört timpanonos, kagylódíszes ablak. 



Részben befalazott boltíves ablak.



 Ennek a kastélynak is, csak úgy mint a többi hasonló állapotban lévő Erdélyi kastélynak, az az egyetlen reménye, hogy egy olyan személy vagy cég vásárolja fel, amely egy komoly tőkét tudna ráfordítani a kastély helyreállítására.


A kastély után felkerestük a település középkori templomát.



"A templomot ki fundálta és építette légyen senki nem emlékezik rája"


Ma is álló középkori templom formájában a XIV. századra utal. 



Feltételezhető, hogy az előző században épülhetett, mert 1309-ben a település a templom után már Szent Miklós nevét viseli.



A templom szentélye a nyolcszög öt oldalával zárul.




Középkori település katolikus lakói a reformáció idején reformátusok, majd unitáriusok lesznek, és az unitáriusoké marad a templom is.


A kisebbségben maradt reformátusok is megtartják egyházközségüket s külön templomot építettek maguknak.



 1841-ben készítették el az új, festett „Éneklő kart"!



Egy régi szószék koronát 1764-ben adományozott a dicsőszentmártoni unitárius egyházközség.


A templomhajó és a szentély csatlakozása nem jellemző a középkori templomokra.


A templom bútorzata az unitárius templomok jellegzetes kék színére van festve.


Régi orgonáját Berethalmán készítette, Metz Vilhelm orgonaépítő mester. 




A templomjavítások pontos évét nem ismerjük. 



Javítási munkálatokat az 1750-1760. évek között is végeztek. 


Megjavították a fedélszerkezetet, mennyezetet
és a falakat.




A szentély bal oldalán látható a középkori kőből faragott szentségtartó fülke.






Lőréses nyugati homlokzati tornyában két harang lakik.


 Az első világháború előtt a toronyban egy Bethlen Gábor nevét viselő, 1622-ben öntött harang függött.



1916-ban „besorolták” ágyúnak, de a csepeli gyárból kimentették s Budapesten a Nemzeti Múzeumban helyezték el.



A rekvirált régi harang helyébe 1928-ban öntöttek újat Nagyszebenben.


1657-ben II. Rákoczi György lengyelországi hadjárata idején került Bethlenszentmiklósra,...



  ...az 1631-es évszámot viselő lengyel harang.



Egy régi jegyzőkönyv szerint: „... a nagyot s középsőt, méltóságos gróf Bethlen Farkas maga hozta Lengyelországból"


A toronyból jól látható a település délnyugati részére, a református és a görög katolikus templom.


Délkeletre a zsidvei  dombok irányában a Bethlen kastély.




Az aránylag ép tetőzet alatt távolról is láthatóak az omladozó falak.



Millecentenáriumi emlékoszlop az unitárius temetőben.


Útban a református templomhoz változatos lakóépületeket láthatunk.


A múlt század második felének jellegzetes épületei,...



... és a napjainkban divatos rikító színű tájidegen házak. 


A falu délnyugati szélén látható a református templom.




Faragott gyalogkapu a templomkert bejáratánál.



Toronymagas fenyőfák között vezet a út a templomhoz



Millecentenáriumi emlékoszlop a templomkertben.


A templomhajó félkörív záródású nyugati oldala.


Óraíves bádogborítású toronysisak.


A torony alatt boltíves bejárat vezet a templomba.



 Faragott egyesített Bethlen, és Kun címerek


A bejárati ajtó fölött márvány emléktábla




Bethlen Miklós imádsága.


A papilak épületei a templomkertben.


A felújítás alatt levő Müvelődési Ház épülete



A zászlók jelzik, hogy az épület nem magánlakás.


Bethlenszentmiklóson az elmúlt évek viharai nagyon megviselték "Nagy Barátunk" az európai unió zászlóját


Ma a falu lakosságának 70%-a magyar.


1910-ben 1522, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. 




2011-ben  a település lakóssága 1381 fő, ebből 920 magyar nemzetiségű.


A mai napig a Bethlen kastély további sorsa ismeretlen.

 "Tehát, mint "állami tulajdon" van átadva az enyészetnek."




A Kastély alaprajza.