2014. július 29., kedd

Szelindek vára ( Cetatea Slimnic )



Szelindek (románul Slimnic, németül Stolzenburg, szászul Stulzenbrich) falu Erdély déli részén, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a Nagyszebent, Medgyessel összekötő főút mentén.


A község fölött magasodó dombról festői várrom őrzi a környék nyugalmát.
" A szelindeki Büszke vár."


A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban egy kéziratos útinapló található, Jakab Sámuel útleírása 1817-ből. Itt egy reformkori katona így ír Szelindek váráról.


7 August 812. Szelindek  
"Ezen Stoltzenburg nevezetű város egy hegyeknek nyugoti oldalán vagyon építve. A hegynek tetején pedig vagyon négy szeglet formában egy kisded vár melyet amint észre vetteni Rákóczi György erdélyi fejedelem építtetett.  Mostan is nagy hasznára vagyon a lakosoknak, mivel a tűztől való félelem miatt ezen várnak belső pitvarai meg vagynak rakva némely nagyobb és kisseb bükkfa hombárokkal, a melybe élelembéli vagyonaikat tartják. Voltam benne és a falaknak romladékai között igen termékeny szilvás vagyon, melynek terméséből egy néhányat meg is ettem. Többnyire szász nemzet lakja, vidéke szép kinézetű."


Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében írja Szelindek váráról:


"A szebenmegyei Szelindek falu közepén, alacsony dombon épült régi, nagy vár omladéka áll." 




 "Az erdélyi viszonyokkal ismerős utazó, akit útja erre visz, a szászok vidékein gyakori parasztvárak egyikét véli benne látni, aminőket a töröktől méltán rettegő lakosság a XV. század folyamán igen sok helyen temploma köré emelt. Megerősíti hitében a helybeliek szóbeszéde is."



"De aki közelebbről megtekinti a még meglevő falakat, észreveszi, hogy a szelindeki várból a községi erődök jellemző részei, a templom és a raktárul szolgáló apró házak hiányoznak...."



"...s az inkább a németesen "lovagváraknak" nevezett földesúri erősségek sorába tartozik, ahová elsősorban a királyi várakat számítjuk."


A várba, a bejárat a keleti oldalon, kaputornyon át nyílik.  


Kettős boltív alatt egyenesen a belső várudvarra vezet. 




A szabálytalan alaprajzú vár keletkezésének pontos ideje nem ismert.



Egyes források szerint 1282-ben épült.




Más dokumentumok 1372-re, Nagy Lajos király idejére valószínűsítik építését.




A zömök toronnyal, támpillérekkel megerősített vár az erdélyi várépítészet egyik remekének számít.



Szelindek évszázadokon át a nagyszebeni szászoké volt. Más tulajdonosról a XVI. század első feléig, dokumentumok híján nem tudni.


Három évvel a mohácsi vész után, 1529-ben Szapolyai János megbízásából Báthory István foglalta el Szelindeket. 



  
Báthory István  a vár Ferdinánd-párti védőit szétszórta. 



Alig vonult el Báthory seregének egy része, Hann Márton vezetésével visszafoglalták a várat.


Az erdélyi várakhoz hasonlóan Szelindek is többször cserélt gazdát a történelem folyamán.



Volt Székely Mózesé, II. Rákóczi Györgyé. 


Ostromolta tatár, török, kuruc, labanc. II. Rákóczi Ferenc kurucai 1707-ben adták fel Szelindek várát. 



Kivonulásuk előtt  a kurucok felrobbantották a vár bástyáit, felgyújtották épületeit.



Alig egy évvel a kurucok kivonulása után hozzáfogtak a lerombolt vár helyreállításához. 


Ebben az időszakban készültek ma is látható téglafalai. 


A felújítási munkálatok azonban az 1719-es pestisjárvány idején félbe maradtak, és többé nem is folytatódtak. 


Mára falainak többsége ledőlt, tégláit, köveit építkezéshez hordták el a környékbeliek.



A vár kiugró északnyugati sarkán karcsú őrtorony szolgálta a nyugati oldal védelmét. 


Ezt a tornyot a kuruc háborúk után még újjáépítettek.


Ismeretlen a várgondnok házának építési dátuma. Az építési fázisok pontos meghatározásához régészeti feltárásra volna szükség.



1658-ban a törökök elől a falu egész lakossága, a várba menekült. 



A törökök nem támadták meg az erősnek látszó várat, tovább vonultak..


A török járás után  község építeni, javítani kezdte a védelmet nyújtó várat. 


A vár északi, keskeny oldalán középen hatalmas, négyszögű donjon áll.  




A torony a vár legrégibb részlete s kétségkívül a XIV. században épült.


Egy-egy oldala kívülről 12, falainak vastagsága 3,5 méter.


Ma csak egy emelete van; egykor bizonyosan magasabb volt. 




Tágas csúcsíves ablakai mutatják, hogy eredetileg lakásul szolgált.


A törökök elvonulása után, a falu elpusztult templomának harangjait felhúzták a torony emeleti helyiségébe.


Az őrök a harangokkal adtak jelt a falunak  ha ellenség közeledett. 



Jelenleg a vártoronyban három harang lakik.



Az 1925-ben újraöntött nagyharang




A toronyba vezető lépcső.


A földszintjéről a toronyhoz ragasztott szabálytalan alakú helyiség nyílik, talán raktár vagy fegyvertár. 


 A palota külső zárófalain lőrésekkel rakott árkádos párkány fut végig,...


... egészen megfelelve a várfalak ugyanilyen alakítású gyilokjáróinak.


A palotától délre álló szárnyat már a faluközösség építette a 16. században. Ez egy külső, úgynevezett baromudvarból (ahová veszély esetén az állatokat terelték), ....


....egy rondellából...


...és egy toronyból állt.



A várudvaron egy hatalmas palota( vagy templom ?) romjai állnak előttünk, amely a térség déli oldalát egész, kb. 30 métert kitevő szélességében elfoglalja.  A földszint alacsony, ablakai mind az udvarra nyíltak, helyiségeit tehát inkább raktárakul használták. 


Földszintje és emelete egyformán boltozott volt.




Valószínűleg egy második építési fázisban emelték a palotaszárnyat a korábbi építményektől délre. 


Ennek földszintje hajdan három, emelete öt méter magas volt. 


Fölöttük hatalmas lovagterem talált helyet, nagynyílású, csúcsíves ablakokkal.


 A boltozatok feletti padlástér oly módon volt kiképezve, hogy onnan a vár őrsége nyíllal, tűzfegyverrel fogadhatta a támadókat.


A szelindeki vár elkerülte a Habsburg I. Lipót német-római császár és magyar király által kiadott, a feleslegessé vált és a lázadók búvóhelyéül tartott magyar várakra kimondott felrobbantási parancsot, így továbbra is itt őrizhették a lakosság élelmiszertartalékát és értékeit.




A középső falakat a 19. század közepén bontották el temetőfalnak.  




 Napjainkban még nagyrészt állnak a szelindeki vár falai és védőművei, melyeket restaurálással meg lehetne menteni a történelmi múltra kíváncsi látogatók számára.



A régi címernek is, ma már csak a helye látszik a várfalon.


A romjaiban is tekintélyes erődítmény közelében ütközött meg 1849. január 24-én Bem József serege a császári csapatokkal. 



Másnap itt csatlakozott a tábornokhoz Petőfi Sándor költő.



 2007 november 6-án a házon, ahol Bem fő­pa­rancs­nok­sá­ga szé­kelt em­lék­táb­lát avattak, a bu­ka­res­ti len­gyel nagy­kö­vet­ség ta­ná­cso­sa Miroslaw Cieslik jelenlétében.


Az evangélikus papilak falán két emléktábla látható.



Itt lakott 1949 januárjában Bem József.


Itt lakott 1949 januárjában Petöfi Sándor.



 Szelindeken  1755-ben 153 szász és 84 román adóköteles családfőt írtak össze.


1820-ban 305 szász és 234 román adóköteles családfő lakta.


1900-ban 2929 lakosából 1549 volt román és 1341 német anyanyelvű.



2002-ben 2541 lakosából 2480 volt román és 29 német nemzetiségű.



SZELINDEKI PANORÁMÁK.