2015. november 8., vasárnap

A Kárpátok Őre, a Székelyföld keleti határán.





A Keleti-Kárpátokban  egy 600-700 m magasságban elterülő hegyközi medencéjében járunk Hargita megyében.


 Itt a Remete völgy közelében Csíkszeredától 7 km-re északkeletre az Aracs és Remete-patakok találkozásánál fekszik Csikcsomortán.



A végeken vagyunk. A történelmi Magyarország legkeletibb pontjától, alig 18 kilométerre.


Közel száz esztendő  után itt támadt fel poraiból a Kolozsváron 1918-ban lerombolt Kárpátok Őre emlékmű. 


Az eredeti szobrot még 1915-ben állították fel Kolozsváron


1915-ben Kolozsváron felállított,  Szeszák Ferenc Kárpátok Őre emlékművével, azon székelyek előtt tisztelegtek, akik Árpád fejedelem által kialakított védelmi rendszerben szolgáltak, melynek rendeltetése az volt, hogy megvédje a Kárpátok hágóit, szorosait a külső támadások ellen.



 Ennek az alkotásnak a hű másolata került most a csíkcsomortáni iskola udvarára.


 tölgyfából készült emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, határőrt ábrázoló szobor.


 Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült őrtorony veszi körül.


Szemből nézve, a kapuzábé bal oldalán a székely zászló.


A cserefába faragott napkorong.


A kapuzábé életfája.


Az alkotók nevei:
A szobrot Horváth Béres János készítette, a tornyot Székely Csaba és Török Csaba csomortáni fafaragók készítették.


Jobb oldalon a nemzeti lobogó.



A cserefába faragott hold.




Az  emlékmű állíttatóinak és támogatóinak névsora.



A talapzattal együtt az alkotás magassága eléri a hat métert. 




A fahonvéd méltóságteljes eszményi alakja, amint a tél keserves hideg napjaiban puskával kezében őrt áll a magyar határ felett.


A mellénél, a suba szegélyének találkozásánál a fahonvéd  kezei nyúlnak ki, és egymásra hajolva tartják erősen a Mannlicher fegyvert.



A rendes katonasapka alól hósapka látszik ki, mint ahogy védekeztek is a katonák a tél borzalmai ellen.


Tekintete nyugodtan de szigorú vigyázattal figyeli a határt.



Ezt a határt őrizzük, akkor is, ha már csak mi hiszünk benne, nem fegyverrel, de hittel, meggyőződéssel, kultúrával, a megfelelő szavakkal és cselekedettel (meneteléssel, lármafákkal). Az őrök mindenkor itt álltak, itt állunk most is.



Mi székelyek, végeken élő magyarok önmagunk, a határok és az ország őrizői voltunk. 


Nem a székelyeken múlott, hogy a határ egyszer csak tovább költözött nyugati irányba. 


A magyar királyság idején a Kárpát-medence nagyobb része az erdélyi határvonalhoz tartozott, így a  Kárpátok Őrei nagy többségben székelyek voltak.



Szeszák Ferenc,  Kárpátok őre című 1914-ben készült alkotását  Lyka Döme nagybirtokos adományozta Kolozsvár városának, és 1915. augusztus 18-án  avatták fel. A Deák Ferenc utca elején álló szoborba a hadiárvák és özvegyek javára adakozók szegeket verhettek be. Az alkotást az 1918 decemberében bevonuló románok rombolták le.

"S néhány napra rá bevonultak a románok. Az ablakból figyeltük őket. […] Talán egy óra sem telt bele s néhány egyenruhás ember megjelent a szobornál, matattak rajta valamit, aztán félrehúzódtak. Valami nagyot dördült a szobornál, a falak is megremegtek, pár ablak nagy zajjal betört s mire a füst szétoszlott, a szobor darabokra törve hevert szerte az utcán s a díszesen faragott építmény romokban heverve füstölgött.”
(Wass Albert)




A romániai rendszerváltás után a magyar kisebbség újra fel akarta állítani Kolozsváron ezt az emlékművet, de politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása Szilvásváradra, a Szalajka-völgybe. 
Végül 2013 júliusában itt Csíkcsomortánban állították fel újra.




...

2015. október 22., csütörtök

Ráró Fejedelemasszony Kövei, és a Ráró csúcs.





A Ráró-hegység a vidék egyik leglátványosabb hegysége.


A Ráró-Gyamaló (Rarau-Giumalau) Nemzeti Park területén járunk.



A legfőbb turisztikai látnivalója a Fejedelemasszony kövei.


A  három mészkőtorony. 


Bal oldalon a gyakorlott turisták számára megmászható sziklatömb.


A két keskenyebb sziklatorony csak alpinista felszereléssel mászható.




Jobb oldalon Sólyomkő ahol egy szikla tetejéről a felhők közé nyúlik egy kilátó, hasonlóan, mint a műugrók deszkája benyúlik a semmibe.


Személygépkocsival az út felvisz a Fejedelemasszony Kövei mellé épült Ráró szállóhoz.


A változatosan menedékháznak, szállodának, vagy motelnek nevezet épület nem működik, felújítás alatt van.


Parkírozóban marad az autó és felkészülünk a  Fejedelemasszony Köveinek a megmászására. 


Ebből a nézőpontból, még csak egy sziklatorony látszik.


Elindulunk!


Az ösvényről jobbra letérhetünk a sólyomkői kilátóhoz. 


A fenyőerdőben egy széles ösvényen haladunk tovább.


Fenyőgyökerek alkotta természetes lépcsők.


A fák között újra látható a sziklatorony. 


Kiérünk az erdőből a sziklákat övező törmelékgyűrűre.


A távolban a Ráró 1651 méter magas csúcsa látható.


A hegyoldalban már látható a Transzráró második szakasza.


Megmutatja magát a két görbe kiflire emlékeztető sziklatorony. 


Fehér és karcsú, vad, furcsa formájú 70 m magas kövek!


A legenda szerint Ráró Fejedelemasszony kövei.


A monda szerint, 1541-ben, pontosabban Petru Rares második uralkodása idején történt. 


A fejedelem és családja a csicsói várban tartott/menekült/. 


A sziklákhoz érve, itt rejtette el kincseit.


Itt találtak menedéket a fejedelemasszony és fia, akik elfáradtak az utazásban.


Időközben portyázó tatár csapatok érkeztek a vidékre.


Elena (Ilona) Fejedelemasszony, és fia  Stefanita (Istvánka) egy barlangba bújtak el a hegyen.


A Fejedelemasszony és fia félelmükben a barlangban imádkoztak.


Hirtelen, hatalmas sziklák váltak le a hegyoldalból.


A váratlan kőomlás eltemette az itt elrejtett kincseket. 


A nagy robajjal lehulló szikladarabok elijesztették, vagy maguk alá temették az itt portyázó tatár csapatokat? 


Az uralkodó családja szerencsésen megmenekült és azóta viselik a mészkőszírtek a fejedelemasszony nevét.




Lassan haladva, időközben hátulról megkerültük a hármas szikla alakzatot.


Még egy utolsó szűk sziklasoros. 



Négykézláb, vagy két lábon.



Eljutottunk a csúcstámadás utolsó szakaszához.



Fehér bárányfelhők úsznak a kék égen, miközben alattunk kitárul a bukovinai táj.


A Bukovinai hegyek varázslatos világa a legideálisabb hely arra, hogy szenvedélyüknek hódolhassunk - mint a túrázás, hegymászás, és a csúcsok meghódítása. 



 1634 méteres magasságból, a panoráma lenyűgöző volt.


A legenda szerint  a kőomlás eltemette az elrejtet kincseket, de ha valaki figyelmesen körülnéz, láthatja, hogy a kincs megvan. 
"A lábainknál hever."


A Ráró hotel és a Transzráró nyomvonala.


A tériszonyosok kerüljék el nagyon messzire ezeket a sziklákat.


Óvatosan ereszkedünk vissza a sziklaszorosba.


Sok esetben nehezebb a visszatérés mint a mászás felfele.


A sziklák talán azt szeretnék, ha még maradnánk,de indulnunk kell.


Meredek hegyoldalon, fenyőfák között ereszkedünk.


Néhány perccel később, már a Fejedelemasszony Köveinek aljában  voltunk. 


Ahogy kibukkanunk az erdőből  egy gyönyörű, napsütötte tisztás ideális pihenőhely.


Még egy rövid gyaloglás, szikladarabok, mohák, és páfrányok között, és visszaértünk a parkírozóhoz.


 Fájó szívvel, de búcsút intünk a Fejedelemasszony köveinek, és elindulunk a Ráró csúcsára.


A fenyves fölötti  tisztáson a Ráró 1651 méter magas csúcsa látható.


Itt a magasabb hegységek gyeppel fedett területei, a magas hegyvidéki állattartás nyári legelőzónái.


A havasi legelő az itt legeltetett állatok számára jó minőségű, a tejelválasztásra kedvező hatású füvet termel.


 A Moldova völgyi településekből ide hajtják fel tavasztól őszig legelni az állatokat.


A csend, a tiszta hegyi levegő és táj megindító szépsége fogadja az idelátogató turistát.


Virágzik a Bábakalács.


Az 1628 méter magas Popii Raraului csúcs. 


A Popii Raraului csúcs sziklái. 


A tiszta havasi levegőben élvezet a gyaloglás.


Haragos zöld fenyvesekkel,  legelőkkel, és távolban kéklő hegyekkel körbezárt vidék.


Ez már szinte a Ráró csúcsa !


A Ráró 1651 m magas csúcsa a tévétornyok miatt nem közelíthető meg



Az alig járható erdei út  az átjátszó állomásig vezet.



A távközlési antennákat a Jászvásári (Iasi) távközlési  hatóság működteti.


Az első antennánál a magasságmérő 1626 métert mutat.


A Fejedelemasszony kövei, háttérben a Gyamaló 1857 méteres csúcsa.


A Ráró meteorológiai állomás épülete a Ráró csúcs alól fényképezve.  


A Ráró meteorológiai állomás épülete a Fejedelemasszony Köveitől fényképezve.


A Fejedelemasszony kövei, háttérben a besztercei havasok.


Bukovina természeti kincseinek világát fedezheti fel egy csapásra a látogató.  


Hegyek, dombok, rétek, források és sziklák együttes látványa biztosítja egy felejthetetlen utazás emlékeit.

A rezervátum magába foglalja a lucfenyves őserdőt az 1857 m magas Giumalau csúcs alatti, és a Ráró 1651 m magas csúcsa alatt (800-1320 m között) fekvő elegyes bükk, jegenyefenyő, luc őserdőt. A terület 1904 óta védelem alatt áll.

PANORÁMÁK






A történelmi Bukovina északi része Ukrajnához, déli része Romániához tartozik. Bukovina neve azt jelenti, hogy „Bükkfák földje”, emberemlékezet óta lakott terület volt, de soha nem volt önálló, mindig valamelyik államhoz tartozott. Sajnos ezt a vidéket manapság kevés magyar ajkú lakja. Ők a madéfalvi veszedelem (székelyöldöklés) után Moldvába menekültek, majd a tartomány első kormányzója haza csalogatta Moldvából a bukovinai székelyeket és Szucsáva és Radóc környékére telepítette. Ezen a vidéken az 1700-as években ötfalunyi magyar ember élt, akik közül többen elvándoroltak. Az ott maradt székelyek nagy részét a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette át, de néhányan közülük továbbra is Bukovinában maradtak.