2014. február 17., hétfő

A Busójárás és a hagyományos székely farsangtemetés ceremóniája.



Székelyudvarhely 2014 február 15, a Márton Áron tér. 


 Az alsósófalvi farsangtemetők és az UNESCO-nak az emberiség szellemi kulturális örökség-listáján is szereplő mohácsi busók mutatták be tavaszváró hagyományaikat Székelyudvarhelyen. 


A mohácsi téltemetők kavalkádja  már szombat délelőtt tizenegy órakor elindult toborzó körútjára a városban.



A fűzfából faragott maszkot viselő, báránybőrbe bújt, kolompokkal, kereplővel és egyéb zajkeltő eszközökkel felszerelkezett busók zenészkísérettel, szekérrel és gyalogosan járták végig a várost.


A hagyomány szerint az igazi busó nem fedheti fel kilétét.


A busójárás egyik leglényegesebb eleme a fából faragott maszk, amely mögött a hétköznapi ember busóvá változik.


A lányokat és nőket ölelgető, tréfálkozó busók, általános derültséget váltottak ki  a székelyudvarhelyi közönségben.  


A Márton Áron téren is, saját hagyományaik szerint tréfálták meg a járókelőket.


A télűző programot az  alsósófalvi farsangtemetők indították, a férfinak öltözött nők és a női ruhákba bújt férfiak felvonultak a főtéren.










Városháza udvarán, és a Kossuth utca sarkánál, nótázással fánkkal, pálinkával megsiratták Ilyést.

















A nótás, táncos felvonulás résztvevői visszatértek  a Márton Áron térre, ahol a mohácsi busók tréfálkozását és hagyományos sokac, azaz baranyai horvát táncait, majd az alsósófalvi Fonó Hagyományőrző Csoport bábuégetését láthattuk.












"Meghótt már a vén Dobai.
Nem is volt ő már korai
Italos, de jó ember vót
Mikor meghótt, egyet se szólt. "


 " Jaj, Illyés komám ! Tegnap még együtt pálinkáztunk. De te nem mondtál semmit. Bár szóltál volna kettőt-hármat, hogy meg akarsz halni."


 "Elmentél meghóttál, erre a koszorú hagymára hagytál. Nézd meg Illyés ! Jaj. "



"Jaj! Illyés! Sütni es kéne, 
Mosni es kéne, meszelni es kéne, 
De tégedet még siratni es kéne! 
Nem ülsz ki többet a híd végire, 
Nem fúvod, nem mondod: járedre, járedre... 
Mijen két szép zsebes harisnyája vót neki...
 A két kezit tette belé, vette ki... 
De mijen jól állott neki, jaj! jaj!"


" Drága Illyés meghóttál,
kire marad a gyalogszán?
Ki viszen ki a rézoldalba,
Ki húzza le a rózsaszín bugyigómat,
Két szép kezeddel, jaaj "


 "Ha meg halok, ki fog engem megsiratni
Ki fog az én koporsómra ráborulni?
Ráborulna édesanyám, de már nincsen.
Boruljon rá egyetlen egy drága kincsem."


"Ha meghalok, borpincébe temessetek.
Fejem fölé szőlőtőkét ültessetek.
Hadd tudja meg minden arra járó ember,
Itt nyugszik egy jó borivó székely ember. "