Sokat
emlegetik napjainkban Verespatakot, tudnunk kell, hogy Európa egyik legrégebbi
aranybányája itt Erdély területén, Verespatakon működött.
Hérodotosz, a nagy görög történetíró megemlíti, hogy a
szkíta-agathürszoszok és geto-dákok az első lakói ezeknek a területeknek, akik
aranyat és ezüstöt mostak a Maros és Aranyos folyókból.
Krisztus előtt 550-450 között már folyt itt kitermelés. A köztudatban úgy él, hogy a bányászatnak e vidéken több mint kétezer éves múltja van.
A rómaiak termelték ki az arany java részét, és körülbelül 70 kilométernyi tárnát, vájatot és számos értékes tárgyi emléket hagytak maguk után.
A Nyugati-Érchegység 950 négyzetkilométeres „arany négyszögében" a verespataki 23 négyzetkilométer. Ennek a kitermelésére készül Verespatakon a Roşia Montana Gold Corporation.
A jelenleg feltárási szakaszban lévő Katalin-tárna (Catalina-Monuleşti) római, és középkori bányajáratai megtekintésére egy régész és bányaipari biztonságtechnikai szakemberek társaságában indultunk az ARANY világába.
Ha kíváncsiak vagyunk a földalatti világra, a megfelelő védőfelszerelés elengedhetetlen.
A sisak, esőkabát, gumicsizma, és az elektromos lámpák fontosságáról utunk során többször meggyőződtünk.
Tárgyi emlékek tanúskodnak,
hogy 106-ban már teljében folyt az arany kiaknázása.
A római kitermelés egyik fontos ismertetője, hogy a tárnák keresztmetszete trapéz alakú.
Ez a keresztmetszet nyújtja statikai szempontból a maximális biztonságot.
A római kitermelés egyik fontos ismertetője, hogy a tárnák keresztmetszete trapéz alakú.
Ez a keresztmetszet nyújtja statikai szempontból a maximális biztonságot.
Ezeknek
a tárnáknak egy része ma látogatható.
A földalatti csodavilág szavakban leírhatatlan, a képek maguktól beszélnek, de mi is történt itt több mint 2000 éve.
A Krisztus előtt 107-ben létrejött Dácia provincia megszerzésének az egyik fő indoka
az aranyban gazdag területek megszerzése volt,
A hódítók a császári kincstár javára nemesércbányákat műveltettek.
A római provincia közigazgatási magja az aranyvidék lett, amely császári birtok volt.
Az aranytermelés igazgatási központja Zalatna, (Ampelum),
A termelési központja Verespatak (Alburnus Maior) volt.
Számítások szerint erről a vidékről, mely 800 négyzetkilómétert foglalt magába, 1000 tonna nyersaranyat bányásztak ki a birodalom fennállásának 160 éve alatt.
Az akkori ember számára a felszínre bukkant telérek követésével kezdődött a bányászat.
Az ércet tartalmazó rögöket kalapácsokkal és bunkókkal összezúzták, majd válogatták, mosták és végül iszapolták.
Nagy technikatörténeti jelentősége volt annak, amikor a bányászat eszközkészlete kibővült a kőzet repesztésére használt tűzzel. (A szikla felhevítése, majd hirtelen vízzel való leöntése)
A Kárpát-medencében a puskaporos robbantásokig, azaz a XVII. század elejéig használták a módszert a bányákban.
Az 1854-ben folytatott régészeti feltárások során a római kori tárnákban 25 viaszozott írótáblát találtak.
XVIII-as számú viasztáblán az Alburnus Maior megnevezés mellett a 131 január 6 dátum szerepel.
A lelet tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott.
A tisztogatás és a szárítgatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná vált.
A nehezen olvasható, különös írásokat Hans Ferdinand Massmann müncheni germanista professzor fejtette meg.
Fából készült csilléket, síneket, és váltót is láthatunk a bánya tárnáiban.
Rönkből készült falépcsők segítették a közlekedést.
Kétezer éves tárnaoszlopok látványa lenyűgözi az idelátogatót.
A román állam 2006-ban állt le a verespataki felszíni arany kitermeléssel.
A leállás oka a megszokott indok az állami érdekeltségű gazdasági egységeknél:
"Nem volt gazdaságos."
A napjainkban a világ aranyszükséglete évi 4000 tonna, ebből csak 3200 tonnát tudnak fedezni. Óriási a kereslet, 2200 tonnát használnak ékszerkészítésre, 320 tonnát igényelnek a bankok, 392 tonna kell aranyrudak előállítására.
A legjobb befektetésnek ma az arany bizonyul. Nem csoda, hogy újabb bányákat nyitnak meg.
A most tervezett arany kitermelés komplex folyamatot képez.
Felszíni robbantás, rakodás, és szállítás.
Őrlés után ciánnal lúgosítják az ásványt, ami kioldja az aranyat és az ezüstöt.
A folyamat végén elektrolízises eljárással az aktív szénből visszanyerik az aranyat.
A feldolgozási folyamat végén a cián oldat koncentrációját literenként 5-7 milligrammra kell csökkenteni.
A külszíni - tehát bányagödrös - fejtési módszer 225 millió
tonna kőzetet fog kitermelni.
215 millió tonna meddő tárolására alkalmas tároló fog épülni, 35 millió tonna biztonsági kapacitással.
Egy tonna kőzetből átlagosan 1,5 gramm arany nyerhető ki.
A jelenlegi arany árak mellett, mivel az arany árfolyama tartósan magas maradhat a korábbi várakozásoknál lényegesen jövedelmezőbb lehet a bányanyitás.
A kitermelés kizárólag felszíni lesz.
Az arany földalatti birodalmából mi is a felszínre érkeztünk!
A történelemben nincs példa arra, hogy egy létező aranytelepet ne aknáztak volna ki.Verespataki kitermelés nem okozna problémát ha nem jelentenének kulturális értéket a római idők óta művelt bányák, a felszíni építészet, s ha nem volna a ciános technológia.
Nagyobb térképre váltás
