A Kárpátok Őre, a Székelyföld keleti határán.

A Keleti-Kárpátokban  egy 600-700 m magasságban elterülő hegyközi medencéjében járunk Hargita megyében.

 Itt a Remete völgy közelében Csíkszeredától 7 km-re északkeletre az Aracs és Remete-patakok találkozásánál fekszik Csikcsomortán.

A végeken vagyunk. A történelmi Magyarország legkeletibb pontjától, alig 18 kilométerre.

Közel száz esztendő  után itt támadt fel poraiból a Kolozsváron 1918-ban lerombolt Kárpátok Őre emlékmű. 

Az eredeti szobrot még 1915-ben állították fel Kolozsváron

1915-ben Kolozsváron felállított,  Szeszák Ferenc Kárpátok Őre emlékművével, azon székelyek előtt tisztelegtek, akik Árpád fejedelem által kialakított védelmi rendszerben szolgáltak, melynek rendeltetése az volt, hogy megvédje a Kárpátok hágóit, szorosait a külső támadások ellen.

 Ennek az alkotásnak a hű másolata került most a csíkcsomortáni iskola udvarára.

A  tölgyfából készült emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, határőrt ábrázoló szobor.

 Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült őrtorony veszi körül.

Szemből nézve, a kapuzábé bal oldalán a székely zászló.

A cserefába faragott napkorong.

A kapuzábé életfája.

Az alkotók nevei:
A szobrot Horváth Béres János készítette, a tornyot Székely Csaba és Török Csaba csomortáni fafaragók készítették.

Jobb oldalon a nemzeti lobogó.

A cserefába faragott hold.

Az  emlékmű állíttatóinak és támogatóinak névsora.

A talapzattal együtt az alkotás magassága eléri a hat métert. 

A fahonvéd méltóságteljes eszményi alakja, amint a tél keserves hideg napjaiban puskával kezében őrt áll a magyar határ felett.

A mellénél, a suba szegélyének találkozásánál a fahonvéd  kezei nyúlnak ki, és egymásra hajolva tartják erősen a Mannlicher fegyvert.

A rendes katonasapka alól hósapka látszik ki, mint ahogy védekeztek is a katonák a tél borzalmai ellen.

Tekintete nyugodtan de szigorú vigyázattal figyeli a határt.

Ezt a határt őrizzük, akkor is, ha már csak mi hiszünk benne, nem fegyverrel, de hittel, meggyőződéssel, kultúrával, a megfelelő szavakkal és cselekedettel (meneteléssel, lármafákkal). Az őrök mindenkor itt álltak, itt állunk most is.

Mi székelyek, végeken élő magyarok önmagunk, a határok és az ország őrizői voltunk. 

Nem a székelyeken múlott, hogy a határ egyszer csak tovább költözött nyugati irányba. 

A magyar királyság idején a Kárpát-medence nagyobb része az erdélyi határvonalhoz tartozott, így a  Kárpátok Őrei nagy többségben székelyek voltak.

Szeszák Ferenc,  Kárpátok őre című 1914-ben készült alkotását  Lyka Döme nagybirtokos adományozta Kolozsvár városának, és 1915. augusztus 18-án  avatták fel. A Deák Ferenc utca elején álló szoborba a hadiárvák és özvegyek javára adakozók szegeket verhettek be. Az alkotást az 1918 decemberében bevonuló románok rombolták le.

"S néhány napra rá bevonultak a románok. Az ablakból figyeltük őket. […] Talán egy óra sem telt bele s néhány egyenruhás ember megjelent a szobornál, matattak rajta valamit, aztán félrehúzódtak. Valami nagyot dördült a szobornál, a falak is megremegtek, pár ablak nagy zajjal betört s mire a füst szétoszlott, a szobor darabokra törve hevert szerte az utcán s a díszesen faragott építmény romokban heverve füstölgött.”

(Wass Albert)

A romániai rendszerváltás után a magyar kisebbség újra fel akarta állítani Kolozsváron ezt az emlékművet, de politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása Szilvásváradra, a Szalajka-völgybe. 

Végül 2013 júliusában itt Csíkcsomortánban állították fel újra.

...