Csedö Attila: Görgényüvegcsür, Magyar sziget a Görgény völgyében.

Magyar "sziget" a Görgény völgyében.

Görgényüvegcsűr, falu Maros megyében, Szászrégen várostól 27 km-re keletre van.

Görgényüvegcsűr a Görgényi-havasok észak-nyugati lábánál, a Görgény-folyó jobboldali mellékágának, a Kásva-patak vagy Üvegcsűr-patak völgyének felső részén fekszik.

A település tengerszint feletti magassága 580 m.

Községközpontja Görgényszentimre tőle 13 km-re délre helyeszkedik el.

Ez a két Görgény-völgyi település, ahol jelentős számú még a magyar lakosság.

Régen a település kialakulásának helyén nagy erdőségek voltak.

Az első írásos dokumentum melyben konkrétan említik Görgeny Üvegcsür nevű település létezését, a Bucow-féle összeírás.

1734-től, a területet Bornemisza báró bérelte a fa kitermelésére.

A környéken gazdag kvarc-kő és -homok lelőhelyek voltak, melyek az üveggyártás alapanyagai.

Ifj. Bornemissza János üvegfúvó manufaktúrát, más szóval „üvegcsűrt” létesített a településen.

Innen ered a település elnevezése: Görgényüvegcsür.

A magyar nemesek által hajdanán benépesített Görgény völgyében Üvegcsűr ma már az egyetlen színmagyarnak számítható falu.

Cseh és Morvaországból hozatott üvegfúvó mestereket, akiknek sora osztrák, német és olasz mesterekkel bővült.

A környékről román favágókkal, székely fuvarosokkal bővült a lakosság.

Az üveggyártás 1871-ig működött a faluban.

Leégett az üveghuta, de az üveggyártáshoz az alapanyagok is kifogytak.

A magára maradt falu lakóinak az üveggyártás megszünésével egy mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlan területen kellett új megélhetést találniuk.

1798-ban a báró beleegyezett, hogy a református vallásúak kis templomot építsenek.

Az első fából készült templom fel is épült 1802-1804 között.

A templomot 1904-1905 között korszerűsítették, akkor nyerte el a mai formáját.

A hajóhoz szokszög zárodású szentély csatlakozik

Központi részén a szószék.

A szószék faragott címere.

A szószék korona.

Fából készült karzat a hajó déli részén.

A templom bútorzata barna szinű.

Az Úr asztala.

A templom hajó falai fehér színüek.

A szentély rész sárgára van festve.

A toronyban két harang lakik.

1925-ben nagyharangot öntettek Klein Oszkár kudzsiri mester műhelyében

A kis harangon (csengettyün) nincsen évszám.

A templom toronyából látható az egész falu.

A szomszédos házak, telkek.

A távolban a Görgényi havasok csúcsai.

A falut körbevevő dombvidék.

A faluba érkező telepesek többsége római katolikus volt.

1781-ben Bornemisza János fából kápolnát építtetett a mai római katolikus templom helyén.

A kápolnát fenyőfából és nádból építették, védőszentje Nepomuki Szent János volt.

1879-től kezdve, a helybeli Szász István építőmester irányításával, épült a mai templom.

Görgényüvegcsür római katolikus temploma.

A mai templomot, Lönhart Ferenc erdélyi püspök szentelte fel 1887. június 10-én.

A templom védőszentje Nepomuki Szent János.

A település temploma csak 1900-ban kapott plébániai rangot.

A jobb oldali mellékoltár.

A bal oldali mellékoltár.

A sokszög záródású szentély.

A szentélyboltozat freskója.

A főoltár ékessége, a templom védőszentjét ábrázoló festmény, Bécsben készült.

Szent József szobor.

Páduai Szent Antal szobor.

Az orgonakarzat.

A szószék

Részlet a szószék képeiből.

Boltives templomhajó

A boltozaton négy freskó látható.

A plébánia felújított épülete.

A római katolikus templom és plébánia faragott nagykapuja.

Feszület a templom udvaron.

A római katolikus templom és plébánia.

Az üveggyártás jellegzetes munkafolyamatát ábrázolja, a helyi amatőr szobrász Vass István alkotása.

Nepomuki Szent János étkezde épülete.

A XVIII. század végén Görgényüvegcsür még csak telep.

1847-ben már községi rangja van.

Az 1968-as területi újraszervezésnél falunak lett minősítve.

A falu lakossága az elmúlt 150 évben folyamatosan emelkedett.

1850-ben, 589 lakosa volt a falunak.

1900-ra, már 1117-re emelkedett a létszám.

1910-ben, 1254 fő a lakosság.

1930-ra már elérte az 1430 főt.

1941-ben, 1574-en laktak a faluban.

1966-ban, 1693 fő a lakosság.

1977-re, elérte az 1793 főt.

1992 ben a legtöbb a lakosság,1873 fő.

2011-ben a létszám lecsökkent, 1702 lakosra.

A XIX. század végén a munka nélkül maradt üvegfúvó mesterek szétszéledtek.

Egy részük visszatért Fekete Erdőbe, mások viszont Medgyesen kötöttek ki.

A falu épületei nagyon változatosak.

Új, felújított, és régi épületek váltakoznak.

Az aszfalt út itt végetér.

A falu felső végén az 1950-es években nagy pászmán teljesen levágták az erdőt.

Ezen a megtisztult területen 70 család kapott telket, házhelyet.

Itt érkezik a Kásva vagy Üvegcsür pataka a faluba.

Görgény folyó jobb oldali ága.

Az erdőből kiérve a patakmeder kiszélesedik.

Híd az Üvegcsür patakon.

Iskolája kezdetben a római katolikusoknak és a reformátusoknak is volt a faluban.

Állami iskolája 1872-ben épült.
Az iskola mellé tanítói lakást is építettek.
Az állami iskola első tanítója Török Lőrinc volt, akit Varga József, Tordai László, Gámpé Ferenc és Gámpéné Boross Berta követett.

A fák között Görgényüvegcsür általános iskolája.

Az iskola előtti emlékmű, amelynek két oldalára utólag a világháboruk hőseinek a neve is felkerült.

Az iskola előtti parkban az egy helyről szétágazó három öreg fát Erzsébet királyné ( Sissi) halálának az emlékére ültették, s akkor állították az emlékművet is.

Láthatóan eredeti díszeitől megfosztva jelzi, hogy voltak viharos évei a településnek

Az első világháború áldozatainak emléktáblája.

A második világháború áldozatainak emléktáblája.

Mellette az üveggyártás valamint a település negyed évezredes létezésének emlékoszlopa.

A kőoszlopon az üvegfúvást jelképező réz dombormű.

Baróti Ádám szászrégeni képzőművész alkotása.

Az új ovóda épülete

A Művelődési Ház épülete.

A faluközpont

A II Világháborúban a falu melletti Oszoj nevű helyen kegyetlen harcok dúltak. A faluban lévő orosz temetőben 1170 közkatona és 18 altiszt, tiszt alussza örök álmát.