Csigadomb, az Unicum Sósfürdő, és a Cseredombi borviz. (Korond)

Korond környékéről írta Orbán Balázs

"......a legmeglepőbb természeti jelenség, a Rakodó hegy."

"Az országguttól alig 50 lépésnyire egy leforditott teknő alaku, körülbelöl 70-80 láb magaságu dombocska emelkedik, mely szeszélyes alakjával, s ragyogó szinpompájával magára vonja a figyelmet, és méltán, mert az a legcsudásabb alakulás, legbámulatosabb teremtménye egy forráskának."

(Orbán Balázs) 

"Forráskának? Igen, forráskának, egy sósforrásnak, mely e dombtetején fakad fel, melyet az százezred évek türelmével, ragyogó gyémánttalapul (piedestál) rakott le."

(Orbán Balázs)

Az egykori sómozgások Korondot sósforrásokkal látták el. A sós víz mellett nagy jelentősége van a község határában található aragonitnak.

A korondi aragonitok három dombon jelennek meg, melyek közül a legjelentősebb a középső, a 643m magas Csigadomb.

Az aragonit karbonát ásvány, dimorf alakja a kalcit vagy mészpát egyik ásványmódosulata. 

Ezek meszes kőzeteken áthaladva kálciumkarbonáttal is feldúsulnak, és a felszínre érve rétegzett vagy finom tű alakú kristályok formájában csapódnak ki a sós oldatból.

Az aragonit karbonát ásvány, a mész (CaCO3) egyik ásványmódosulata.

 Kristályai vagy oszloposak, vagy pedig tűalakúak.

 Helyenként rostosan, gömbösen, ágas-bogas formában is megjelenhet.

Az aragonit a Mohs-féle keménységi skála alapján 3,4–4 keménységű, könnyen és jól csiszolható díszkő. 

 A gazdag színskálát a vas oxidjai, szulfidjai, a kén jelenléte, valamint a különböző agyagásványok adják.

Forráskőnek is nevezik, mivel keletkezése a meleg, telített szénsavas sósforrások jelenlétéhez kapcsolódik. 

Vastagpados travertin-lerakódás árulja el, hogy a langyos borvízforrások területén járunk. 

Az aragonit kristályok mellett kalcit kristály is jelen van, ezek alkotván a telléreket.

 Ugyanitt kalcitba „fagyott” őslénymaradványokat is találhatunk. 

Az aragonit felhasználására először Koch Antal, kolozsvári egyetemi tanár, geológus tett javaslatot 1906-ban.

A sós forrás a kifolyásánál türkizzöld szinű karbonátos,vasas,konyhasós üledéket rak le napjainkban is.

Itt fordul elő aragonit Romániában a legnagyobb mennyiségben. 

Az aragonitbányák  területe Korond északi határában 1,5 hektár kiterjedésű földdarab.

A forráskúpok, forrásüledékek szokatlan dombsorai és meddőhányói már a műút közeléből láthatók. 

Az egykori bányák területén az aragonit- és kalcittelérek, forráskövek, borsókövek, mésztufa (travertin)-lerakódások számos változata megtalálható.

1980-tól földtani védett területté nyilvánították.

A természetvédelmi terület másik különlegessége a Csiga-dombi Unicum sós-meszes forrás

A sós víz a csigadombi karbonátos kiválások aljában tör fel a felszinre.

A 3000 méteres mélységből feltörő hideg sós víz áldásos hatásairól már 1729-ben Teleki Sándor gróf is említést tesz.

Közel ötven év után, 2016-ban újranyitotta kapuit a korondi Unicum sósfürdő.

 A 8×12 méteres medencében látható különleges sós vize miatt kapta a fürdő az Unicum nevet.

Vizét régen a reumás illetve légzőszervi bajok csodaszerének nevezték.

A Cseredombi forrás, vagy Erzsébet forrás.

A csigadombi aragonitbányától keletre, a főúttól 800 méter távolságra most már aszfalt úton érünk a borvízforráshoz. 

A betonköpűbe ömlő forrás fölé egy  faépületet építettek.

Az ásványvízes tanösvény táblája a forrás épületén.

A forrást vasas-sós asztali vízként használják.

Az enyhe petróleumos íz a szénhidrogénekre utal, gyomorbántalmakra ajánlja a népi tapasztalat. 
Fingó-borvíznek is hívják.

A betonköpű átmérője 52 cm, mélysége 1,4 m.

A vízszint attól függ, hogy az adott nap hányan keresték fel a forrást. 

Az aszfalt úton tovább haladva, az atyhai eltérőnél visszatérünk a főutra. (DN 13A)