Elek Apó szülőfőldjén. KISBACON

 

Kisbacon, Erdővidék északkleleti részében, Nagybacon és Magyarhermány között fekszik.

A falu a Barót patak két partján fekszik.

Tengerszínt feletti magassága 524 méter.

1567-ben Kws Baczon néven szerepel 4 kapuval.

1786-ban 114 személy lakott a faluban.

1867-ban már 555 személy lakott a faluban.

1910-ben a lakosság létszáma 760-ra növekedett.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 499-en laktak a faluban.

A falu lakóinak a megélhetést az állattenyésztés,...

... és a növénytermesztés biztosítja

Hol volt, hol nem volt,  hetedhét országon innét, az Óperenciás tengeren túl. mert ha nem lett volna nem is mesélhetném!..

Volt egyszer Kisbaconban egy nagy mesemondó Benedek Elek.

A kisbaconi iskola épülete.

Az iskola a falu híres szülötte Benedek Elek nevét viseli.

Benedek Elek volt a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője.

Elek Apó népe!

A templom mellett látható a világháborus emlékmű.

Az angyal és a székely zászló.

Az 1793 és 1798 között épült református templom.

A református templom szomszédságában látható a Benedek-kert.

Benedek Elek emlékének őrzője a kisbaconi házban berendezett múzeum.

A földszintes ház oszlopos tornácának timpanonjában a Mari név olvasható.

 Az épületet az író születésének 110. halálának 40. évfordulója alkalmával avatták emlékházzá.

Itt a késő klasszicista stílusban épült Mari-lak-ban írta Bendek Elek műveinek nagy részét.

Itt szerkesztette a két világháború közötti Erdély egyetlen magyar nyelvű gyermeklapját, a Cimborát.

Az emlékkiállítást a gyűjtött anyagból, két szobában,...

...a nagy ebédlőben és a belőle jobbra nyíló....

...oldalszobában rendezték be.

Az ebédlőteremben vannak kiállítva a régi családi fényképek, levelek és kéziratok.
Itt találjuk az évszázados kiadású régi mesekönyveket.

A jobbra nyíló kisebbik szobában, Benedek Elek dolgozószobáját láthatjuk,

...benne az eredeti íróasztal, mindazokkal a tárgyakkal, melyek annak idején is ott voltak.

 A kert felső részének egyik felében fenyő, a másikban lombhullató fák kerültek.

A parkot és sétányokat rövid versikék mutatják be.

A Barót pataka

Élettörténetét, maga Benedek Elek írta meg az Édes Anyaföldem című regényében.

 

A kisbaconi temetőkert.

"...Óh, áldott föld, szent sírhalom,
Szálljon reád csend, nyugalom,
S hogyha pályám megfutottam
Én is itten nyugodhassam."

Benedek Elek: Kisbaconi temetőben

Elek apó és felesége sírja.

„ Jézus tanítványa voltam,

 Gyermekekhez lehajoltam,  

A szívemhez felemeltem,  

Szeretetre úgy neveltem.”

-/-

„Ahová te mégy, odamegyek, ahol lakol ott lakom.

A te néped az én népem, a te Istened az én Istenem.

Ahol meghalsz, ott halok meg és ott temettetem el.”

„Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok.”