Törcsvár, a valóságtól a "Drakula" meséig!

Erdély egyik  legismertebb és legszebb várkastélya a  Brassótól 30 km-re, a festői fekvésű Törcsvár.

A vár az egykori történelmi magyar határtól alig 30 km-re, Törcsvár település mellett, a Törcsvári szoros előtt álló, közel 100 m magas hegyen épült. 

A keleti fal a legkeskenyebb és egyben a leginkább védelemre szoruló oldala

Itt széles árokkal megerősített  vastag kőkockákkal borított, tömör pajzsfal zár le. 

Formailag, nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos vár.

 

A pajzsfal mögött álló palota kétemeletes, benne egykor tizenegy lakóhelyiség volt található.

A vár északi oldalán, a szikla tetején négyszög alakú, meredek félfedéllel borított torony épült.

 A torony kívülről magasnak látszik, de belülről csak kétemeletnyi.

Mellette egy  befelé keskenyedő, négyszögű bástya épült, melynek tetőrészéből kis figyelőtornyocska nyúlik ki.

 

 

A vár egyetlen bejárata a déli várfalból kiugró, négyszög alaprajzú vastag falú kaputorony emeleti részén nyílik.

A bejárathoz eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet.

A nyugati, kerek torony aljában volt az ablaktalan börtön, ahová csak térden csúszva lehetett bejutni. 

 

A kerek torony közelében egy 70 méter mélységű kút látható.

 

 

A kaputornyon keresztül a vár udvarára,  kocsival vagy lóval bejutni nem lehetett.

 

 

A várkastély dongaboltozatos szobáiban ma múzeum működik, ahol a  román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be.

A várból nagyon jó a kilátás a törcsvári szorosra, és a településre.

Ezen a helyen a korai várat a II. Endre király által 1211–1215 között betelepített német lovagok építették.

A német lovagok kiűzése után a várat a király, II. András leromboltatta.

Nagy Lajos király parancsára a várat 1377-ben újjáépítették.

Zsigmond 1395-ben I. Mircea havasalföldi fejedelemnek adta, de 1419-ben annak halála után visszavette.

Törcsvár neve Hunyadi János 1448-ban kelt oklevelében is megjelenik.

A vár 1568-tól Brassó városának birtoka lett.

János Zsigmond fejedelem évi 200 forint adót vetett ki rájuk.

1612. április 5-én Báthory Gábor Törcsvár alá vonult, mire a szász Henklischer János várnagy azonnal átadta a vár kulcsait a fejedelemnek.

Brassó városa még ugyanebben az évben hűséget fogadott a fejedelemnek, mire a várat váltságdíj fejében  visszakapta.

1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el.

Ezután 1690-ben Thököly Imre akarta bevenni a várat, de Brassóból érkezett segítséggel a császáriak megvédték.

1916. december 30-án IV. Károly magyar király és felesége Zita magyar királyné került az osztrák-magyar trónra.

Brassó szabad királyi város tanácsa a törcsvári kastélyt koronázási ajándékként Zita királynénak adományozta.

Miután Erdélyt Romániához csatolták, ugyanaz a tanács Mária román királynét tette meg a kastély tulajdonosának.

1947 végéig a román királyi család használta nyaralóhelynek.

1947-ben Mihály román király lemondott, a kastélyt elkobozták, az állam tulajdonába került.

Az időközben lepusztult kastélyt, végül az 1987-es felújításkor teljes korhűen renoválták.

A romániai visszaszolgáltatási törvény alapján 2009-ben a kastély a Habsburgok - Ilona és Antal egyik gyermekének, Habsburg Lotharingiai Domokos  – tulajdona lett.

Törcsvár várát Drakula – (Vlad Țepeș) – váraként probálják népszerüsíteni a mai Romániában.

A Drakula-kultusz egyik meghatározó állomása Erdélyben, ahol hamis történelmet adunk el az "agymosott" főleg a nyugati turisták számára.

A törcsvári várhoz annyi köze van Vlad Ţepeş-nek, hogy állítólag egyszer a törökök elöl menekülve "vendégként" pár napot itt töltött a várkastélyban.

Miután 1897-ben Bram Stoker kiadta Erdélyben játszódó Dracula című regényét, a rettenetes alakot Vlad Tepessel  probálták azonosítani.

Vlad Tepes a Dracula nevet is egyszerűen apjától örökölte, aki a Sárkány Lovagrendben való tagsága miatt vette fel annak idején a „Dracul” (magyarul sárkány, démon vagy ördög) nevet.

A havasalföldi származású uralkodó sosem élt Erdélyben,  az író róla feltehetően nagyon kevés ismerettel rendelkezett.

A várkastély történelemben játszott szerepe fontosabb lenne, mint a valós alapokat nélkülöző Drakula féle rémtörténetek.

A vár bejárata előtt terül el az ún. Drakula-piac, ahol a vámpírfogtól a vámpírruhán át minden szükséges dolgot beszerezhetünk. ( Piroska, és a farkas nem kapható!)

A kastély lábánál lévő parkban egy kisebb falumúzeum kapott helyet.

PANORÁMÁK
(Nagylátószögű fotók)

 

 

A Szé­kely­föl­di Le­gen­dá­ri­um le­en­dő Mini Er­dély Park­já­nak ma­kett­je.

a Székelyföldi Legendárium projektje alapján készült alábbi maketteket(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronika.ro/szines/megnyitjak-a-mini-erdely-parkot-szekelyudvarhelyen)

a Székelyföldi Legendárium projektje alapján készült alábbi makett(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronika.ro/szines/megnyitjak-a-mini-erdely-parkot-szekelyudvarhelyen)

a Székelyföldi Legendárium projektje alapján készült alábbi makett(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronika.ro/szines/megnyitjak-a-mini-erdely-parkot-szekelyudvarhelyen)

A Szé­kely­föl­di Le­gen­dá­ri­um le­en­dő Mini Er­dély Park­já­nak ma­kett­je.