2016. szeptember 18., vasárnap

Görgényüvegcsür, Magyar sziget a Görgény völgyében.



Magyar "sziget" a Görgény völgyében.


Görgényüvegcsűr, falu Maros megyében, Szászrégen várostól 27 km-re keletre van.




Görgényüvegcsűr a Görgényi-havasok észak-nyugati lábánál, a Görgény-folyó jobboldali mellékágának, a Kásva-patak vagy Üvegcsűr-patak völgyének felső részén fekszik.



A település  tengerszint feletti magassága 580 m.


Községközpontja  Görgényszentimre  tőle 13 km-re délre helyeszkedik el.


Ez a két  Görgény-völgyi település, ahol jelentős számú még a magyar lakosság.


Régen a település kialakulásának helyén nagy erdőségek voltak.




Az első írásos dokumentum melyben konkrétan említik Görgeny Üvegcsür nevű település létezését, a Bucow-féle összeírás.


1734-től, a területet Bornemisza báró bérelte a fa kitermelésére.


 A környéken gazdag kvarc-kő és -homok lelőhelyek voltak, melyek az üveggyártás alapanyagai.



Ifj. Bornemissza János üvegfúvó manufaktúrát, más szóval „üvegcsűrt” létesített a településen.



Innen ered a település elnevezése: Görgényüvegcsür.


A magyar nemesek által hajdanán benépesített Görgény völgyében Üvegcsűr ma már az egyetlen színmagyarnak számítható falu.

  
Cseh és Morvaországból hozatott üvegfúvó mestereket, akiknek sora osztrák, német és olasz mesterekkel bővült.





A környékről román favágókkal, székely fuvarosokkal bővült a lakosság.




Az üveggyártás 1871-ig működött a faluban.


Leégett az üveghuta, de az üveggyártáshoz az alapanyagok is kifogytak.




A magára maradt falu lakóinak az üveggyártás megszünésével egy mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlan területen kellett új megélhetést találniuk.


1798-ban a báró beleegyezett, hogy a református vallásúak kis templomot építsenek.


 Az első fából készült templom fel is épült 1802-1804 között. 


A templomot 1904-1905 között korszerűsítették, akkor nyerte el a mai formáját. 


A hajóhoz szokszög zárodású szentély csatlakozik



Központi részén a szószék.




A szószék faragott címere.




A szószék korona.


Fából készült karzat a hajó déli részén.


A templom bútorzata barna szinű.


 Az Úr asztala.


A templom hajó falai fehér színüek.


A szentély rész sárgára van festve.


A toronyban két harang lakik.


1925-ben nagyharangot öntettek Klein Oszkár kudzsiri mester műhelyében


A kis harangon (csengettyün) nincsen évszám.


A templom toronyából látható az egész falu.


A szomszédos házak, telkek.


A távolban a Görgényi havasok csúcsai.


A falut körbevevő dombvidék.




A faluba érkező telepesek többsége római katolikus volt.


 1781-ben Bornemisza János fából kápolnát építtetett a mai római katolikus templom helyén. 



A kápolnát fenyőfából és nádból építették, védőszentje Nepomuki Szent János volt.


1879-től kezdve, a helybeli Szász István  építőmester  irányításával, épült a mai templom.




Görgényüvegcsür római katolikus temploma.


A mai templomot, Lönhart Ferenc  erdélyi püspök szentelte fel 1887. június 10-én.



A templom védőszentje Nepomuki Szent János.




A település temploma csak 1900-ban kapott plébániai rangot.


A jobb oldali mellékoltár.




A bal oldali mellékoltár.


A sokszög záródású szentély.


A szentélyboltozat freskója.



A főoltár ékessége, a templom védőszentjét ábrázoló festmény, Bécsben készült.


Szent József szobor.


Páduai Szent Antal szobor.




Az orgonakarzat.


A szószék


Részlet a szószék képeiből.


Boltives templomhajó


A boltozaton négy freskó látható.


A plébánia felújított épülete.


A római katolikus templom és plébánia faragott nagykapuja.


Feszület a templom udvaron.


A római katolikus templom és plébánia.



Az üveggyártás jellegzetes munkafolyamatát ábrázolja, a helyi amatőr szobrász Vass István alkotása.



Nepomuki Szent János étkezde épülete.




A XVIII. század végén Görgényüvegcsür még csak telep.


1847-ben már községi rangja van. 


Az 1968-as területi újraszervezésnél falunak lett minősítve.



A falu lakossága az elmúlt 150 évben folyamatosan emelkedett.


1850-ben, 589 lakosa volt a falunak.



1900-ra, már 1117-re emelkedett a létszám.


1910-ben, 1254 fő a lakosság.


1930-ra már elérte az 1430 főt.


1941-ben, 1574-en laktak a faluban.


1966-ban, 1693 fő a lakosság.


1977-re, elérte az 1793 főt.


1992 ben a legtöbb a lakosság,1873 fő.


2011-ben a létszám lecsökkent, 1702 lakosra.


A XIX. század végén a munka nélkül maradt üvegfúvó mesterek szétszéledtek.





Egy részük visszatért Fekete Erdőbe, mások viszont Medgyesen kötöttek ki.



A falu épületei nagyon változatosak.




Új, felújított, és régi épületek váltakoznak.


Az aszfalt út itt végetér.


A falu felső végén az 1950-es években nagy pászmán teljesen levágták az erdőt.



Ezen a megtisztult területen 70 család kapott telket, házhelyet. 



 Itt érkezik a Kásva vagy Üvegcsür pataka a faluba. 


Görgény folyó jobb oldali ága. 



Az erdőből kiérve a patakmeder kiszélesedik.




Híd az Üvegcsür patakon.


Iskolája kezdetben a római katolikusoknak és a reformátusoknak is volt a faluban.


Állami iskolája 1872-ben épült. 
Az iskola mellé tanítói lakást is építettek.
 Az állami iskola első tanítója Török Lőrinc volt, akit Varga József, Tordai László, Gámpé Ferenc és Gámpéné Boross Berta követett.


A fák között Görgényüvegcsür általános iskolája.



 Az iskola előtti emlékmű, amelynek két oldalára  utólag  a világháboruk hőseinek a neve is felkerült. 



Az iskola előtti parkban az egy helyről szétágazó három öreg fát Erzsébet királyné ( Sissi) halálának az emlékére ültették, s akkor állították az emlékművet is.




Láthatóan eredeti díszeitől megfosztva jelzi, hogy voltak viharos évei  a településnek


Az első világháború áldozatainak emléktáblája.


A második világháború áldozatainak emléktáblája.



Mellette az üveggyártás valamint a település negyed évezredes létezésének emlékoszlopa.



A kőoszlopon az üvegfúvást jelképező réz dombormű.



Baróti Ádám szászrégeni képzőművész alkotása.


Az új ovóda épülete



A Művelődési Ház épülete.


A faluközpont


 A II Világháborúban a falu melletti Oszoj nevű helyen kegyetlen harcok dúltak. A faluban lévő orosz temetőben 1170 közkatona és 18 altiszt, tiszt alussza örök álmát.



A domboldalon a falu temetője.


Hol sírjaink domborulnak......


...Unokáink leborulnak.....


A síremlékek is igazolják hogy a falu lakói kénytelenek voltak új szakmákat megtanulni, amelyeknek mesterei lettek, mint kőfaragás, építkezés.









2016. augusztus 1., hétfő

Rapsóné váránál.



Parajdot a 13B, Gyergyószentmiklós felé vezető műúton a Kis-Küküllő völgyében felfelé haladva, az 5. kilométerkő előtt térünk le balra.


Az erdei út egy nyeregre vezet: ez a Várkapu vagy Várnyak.


Innen látszik egy gerinc, a végén egy kopár sziklával, mely Rapsoné köve


A "legnagyobb székely" Orbán Balázs így írt Rapsóné váráról.

"Felfelé megyünk, a már ismert Kis-Küküllő, illetőleg Nagy-ág vize kies völgyén. Félórai séta után, kicsapunk annak jobb oldali (északi) magas hegyeire..."
 (Orbán Balázs)


"...E völgyszegélyező hegysor tetején tul haladva, az Égetvész-nek háta mögött egy gyönyörü alakzatu trachyt torolvány (conglomerat) – szikla-csoport magasul fel; egy festői sziklacsúcs, melynek nyugati szöge falmeredeken van lemetszve; tetőcsucsa pedig gyönyörüen kicsipkézve; óriási szobrokat, sugárdiszgulákat, s más szeszélyes alakzatokat utánzó sziklaszálon lövelnek fel,..."
(Orbán Balázs)


"E hegy minden tekintetben nagyon érdekes, sőt költői; ha megmondjuk, hogy annak tető-lapján állott Rabsonné vára, ősváraink legérdekesebbike, legmesésebbike...."
(Orbán Balázs)


"A magas, meredek szikla-hegyet északról a Kis-Juhod vizé-nek mély, sötét völgye; ..."
(Orbán Balázs)


"...délről és nyugatról a Szilas patak árka folyja körül,..."
(Orbán Balázs)


"...s csak is keleti oldalán van egy keskeny, szintén falmeredek oldalokkal biró hegynyak által a hátrább fekvő Kőris dombbal összefüggésben; s csak ott mászhatánk fel – egy a hegy oldalán merészen kanyargó ösvényen – a sziklacsúcs fennlapjára..."
(Orbán Balázs)


Érdekes rönk kompozició az út mellett.


Pihenő és legelésző állatok.


Egy elhagyott "Lócipő"


Itt található a híres forrás, melyet a szép emlékű költőről Áprily-kútjának nevezett el a hálás utókor. 


A környéken tett sétái alkalmával sok-sok feltörő kis forrást fedezett fel az itteni természet rabjává vált költő.


Parajdi forrásvizek című versében irt a hegyi forrásokról.


„Én Istenem, milyen gyönyörüek –
A szám mindenik hűsét megkívánja.
Én vagyok itt a friss forrásvizek
hűtlenkedő, havasi Don Juanja.”


Jó volna, ha így volna!


Az úton erdőbe jutunk, néhány száz méter után.


 A fák között turistajelzés (fehér alapon kék kereszt) vezet Rapsonné-várához.


A jelzést követve meredek oldalon kapaszkodunk a hegytetőre.


Mászás közben gyakran kell pihenni.


Elértük a sziklák magaslatát.


A tetőre érve gondolatban felidéztem Aprily Lajos sorait.


Tetőn
(Kós Károlynak)


Ősz nem sodort még annyi lombot,
annyi riadt szót: "Minden összeomlott."


Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
vasárnap reggel a hegyekre mentem.


Ott lent sötét lombot sodort a katlan.
Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan. 


Időkbe látó meztelen tetején
tisztást vetett a bujdosó verőfény.


Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.
Itt fenn fehér sajttal kínált a pásztor.


És békességes szót ejtett a szája,
és békességel várt az esztenája.


Távol, hol már a hó királya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.


Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot.


s tetőit, többet száznál és ezernél-
s titokzatos szót mondtam akkor:
Erdély.

    Áprily Lajos (1923)
    

A tetőről látszik a Kis-Küküllő völgye Parajddal, távolban a Firtos  gyönyörű  csúcsa; túl rajta, a messze távolban a Fogarasi-havasok gyönyörű láncolata.


 Juhod vize völgye Illyés-mezővel a siklódi Nagykő és a Szovátai-havasok közt hullámzatos hegysorok.


Megdördült az ég a görgényi havasok csúcsai fölött.


A napsugarak még áttörnek a lombozaton.


A gyors leereszkedés csak nadrágfékkel biztonságos.


A Juhod patakánál már esik az eső!


Rapsonné erdejében

S mikor fent a szarvastanyát
utunk megkerülte,
egyszerre csak búgni kezdett
a Rapsonné kürtje.
Lezúgott a hegytetőkről
a Küküllő-partig,
elzengett a völgyek útján
falunkig: Parajdig.
Kisfenyőskő, Nagyfenyőskő
túlról visszaverték,
esti rigók, fülemilék
ámultan figyelték.
Megnyűgözött lábbal álltunk
fenn az erdőháton,
mert a vár felől arany fény
szitált át a fákon.

Áprily Lajos



A legenda szerint Rapsoné nem mással húzott ujjat, mint magával az ördöggel. A vár úrnője igencsak vallásos ember volt, és vasárnaponként Kolozsvárra járt misére. Mivel az odavezető út rossz állapotban volt Rapsoné az ördöggel kötött alkut. Ennek értelmében az út feljavítása fejében az úrnő nem kevesebbet, mint két hegy aranyat és egy völgy ezüstöt igért az ördögnek, aki azon nyomban munkához látott, és reggelig olyan útat épített, amilyet ember még nem látott. Ennek köszönhetően Rapsonné többet nem késtett a miséről. Eljött azonban a fizetés órája, és az ördög türelmetlenül járt-kelt a vár előtt. A furfangos asszony ekkor a ládából két aranyat és egy ezüstöt vett elő. Az aranyakat a melleire, az ezüstöt meg azok közés helyezte, és így szólt: Itt a két hegy arany és az egy völgy ezüst, viheted! – mondta az ördögnek és nagyot kacagott hozzá. Az ördög megharagudott, hogy így rászedték, s szét is rombolta a szép utat azon az éjszakán.