Magyar "sziget" a Görgény völgyében.
Görgényüvegcsűr, falu Maros megyében, Szászrégen várostól 27
km-re keletre van.
Görgényüvegcsűr a Görgényi-havasok észak-nyugati lábánál, a
Görgény-folyó jobboldali mellékágának, a Kásva-patak vagy Üvegcsűr-patak
völgyének felső részén fekszik.
A település
tengerszint feletti magassága 580 m.
Községközpontja Görgényszentimre tőle 13 km-re délre helyeszkedik el.
Ez a
két Görgény-völgyi település,
ahol jelentős számú még a magyar lakosság.
Régen a település kialakulásának helyén nagy erdőségek voltak.
Az első írásos dokumentum melyben konkrétan említik Görgeny
Üvegcsür nevű település létezését, a Bucow-féle összeírás.
1734-től, a
területet Bornemisza báró bérelte a fa kitermelésére.
A környéken gazdag kvarc-kő és -homok lelőhelyek voltak, melyek az üveggyártás alapanyagai.
Ifj.
Bornemissza János üvegfúvó manufaktúrát, más szóval „üvegcsűrt” létesített a
településen.
Innen ered a település elnevezése: Görgényüvegcsür.
A magyar nemesek által hajdanán benépesített Görgény
völgyében Üvegcsűr ma már az egyetlen színmagyarnak számítható falu.
Cseh és Morvaországból hozatott üvegfúvó mestereket, akiknek sora osztrák, német és olasz mesterekkel bővült.
A környékről román favágókkal, székely fuvarosokkal bővült a
lakosság.
Az üveggyártás 1871-ig működött a faluban.
Leégett az üveghuta, de az üveggyártáshoz az alapanyagok is kifogytak.
A magára maradt falu lakóinak az üveggyártás megszünésével
egy mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlan területen kellett új megélhetést
találniuk.
1798-ban a báró beleegyezett, hogy a református vallásúak kis templomot építsenek.
Az első fából készült templom fel is épült 1802-1804 között.
A templomot 1904-1905 között korszerűsítették, akkor nyerte el a mai formáját.
A hajóhoz szokszög zárodású szentély csatlakozik
Központi részén a szószék.
A szószék faragott címere.
A szószék korona.
Fából készült karzat a hajó déli részén.
A templom bútorzata barna szinű.
Az Úr asztala.
A templom hajó falai fehér színüek.
A szentély rész sárgára van festve.
A toronyban két harang lakik.
1925-ben nagyharangot öntettek Klein Oszkár kudzsiri mester műhelyében
A kis harangon (csengettyün) nincsen évszám.
A templom toronyából látható az egész falu.
A szomszédos házak, telkek.
A távolban a Görgényi havasok csúcsai.
A falut körbevevő dombvidék.
A faluba érkező telepesek többsége római katolikus volt.
1781-ben Bornemisza János fából kápolnát építtetett a mai római katolikus templom helyén.
A kápolnát fenyőfából és nádból építették, védőszentje Nepomuki Szent János volt.
1879-től kezdve, a helybeli Szász István építőmester
irányításával, épült a mai templom.
Görgényüvegcsür római katolikus temploma.
A mai templomot, Lönhart Ferenc erdélyi püspök szentelte fel 1887. június
10-én.
A templom védőszentje Nepomuki Szent János.
A település temploma csak 1900-ban kapott plébániai rangot.
A jobb oldali mellékoltár.
A bal oldali mellékoltár.
A sokszög záródású szentély.
A szentélyboltozat freskója.
A főoltár ékessége, a templom védőszentjét ábrázoló festmény,
Bécsben készült.
Szent József szobor.
Páduai Szent Antal szobor.
Az orgonakarzat.
A szószék
Részlet a szószék képeiből.
Boltives templomhajó
A boltozaton négy freskó látható.
A plébánia felújított épülete.
A római katolikus templom és plébánia faragott nagykapuja.
Feszület a templom udvaron.
A római katolikus templom és plébánia.
Az üveggyártás jellegzetes munkafolyamatát ábrázolja, a helyi amatőr szobrász Vass István alkotása.
Nepomuki Szent János étkezde épülete.
A XVIII. század végén Görgényüvegcsür még csak telep.
1847-ben már községi rangja van.
Az 1968-as területi újraszervezésnél falunak lett minősítve.
A falu lakossága az elmúlt 150 évben folyamatosan
emelkedett.
1850-ben, 589 lakosa volt a falunak.
1900-ra, már 1117-re emelkedett a létszám.
1910-ben, 1254 fő a lakosság.
1930-ra már elérte az 1430 főt.
1941-ben, 1574-en laktak a faluban.
1966-ban, 1693 fő a lakosság.
1977-re, elérte az 1793 főt.
1992 ben a legtöbb a lakosság,1873 fő.
2011-ben a létszám lecsökkent, 1702 lakosra.
A XIX. század végén a munka nélkül maradt üvegfúvó mesterek
szétszéledtek.
Egy részük visszatért Fekete Erdőbe, mások viszont Medgyesen kötöttek ki.
A falu épületei nagyon változatosak.
Új, felújított, és régi épületek váltakoznak.
Az aszfalt út itt végetér.
A falu felső végén az 1950-es években nagy pászmán teljesen levágták az erdőt.
Ezen a megtisztult területen 70 család kapott telket, házhelyet.
Itt érkezik a Kásva vagy Üvegcsür pataka a faluba.
Görgény folyó jobb oldali ága.
Az erdőből kiérve a patakmeder kiszélesedik.
Híd az Üvegcsür patakon.
Iskolája kezdetben a római katolikusoknak és a reformátusoknak is volt a faluban.
Állami iskolája 1872-ben épült.
Az iskola mellé tanítói lakást is építettek.
Az állami iskola első tanítója Török Lőrinc volt, akit Varga József, Tordai László, Gámpé Ferenc és Gámpéné Boross Berta követett.
A fák között Görgényüvegcsür általános iskolája.
Az iskola előtti emlékmű, amelynek két oldalára utólag a világháboruk hőseinek a neve is felkerült.
Az iskola előtti parkban az egy helyről szétágazó három öreg
fát Erzsébet királyné ( Sissi) halálának az emlékére ültették, s akkor állították az
emlékművet is.
Láthatóan eredeti díszeitől megfosztva jelzi, hogy voltak viharos évei a településnek
Az első világháború áldozatainak emléktáblája.
A második világháború áldozatainak emléktáblája.
Mellette az üveggyártás valamint a település negyed
évezredes létezésének emlékoszlopa.
A kőoszlopon az üvegfúvást jelképező réz dombormű.
Baróti Ádám szászrégeni képzőművész alkotása.
Az új ovóda épülete
A Művelődési Ház épülete.
A faluközpont
A II Világháborúban a falu melletti Oszoj nevű helyen kegyetlen harcok dúltak. A faluban lévő orosz temetőben 1170 közkatona és 18 altiszt, tiszt alussza örök álmát.
A domboldalon a falu temetője.
Hol sírjaink domborulnak......
...Unokáink leborulnak.....
A síremlékek is igazolják hogy a falu lakói kénytelenek voltak új szakmákat megtanulni, amelyeknek mesterei lettek, mint kőfaragás, építkezés.
