Korond környékéről írta Orbán Balázs
"......a legmeglepőbb természeti jelenség, a Rakodó hegy."
"Az országguttól alig 50 lépésnyire egy leforditott
teknő alaku, körülbelöl 70-80 láb magaságu dombocska emelkedik, mely szeszélyes
alakjával, s ragyogó szinpompájával magára vonja a figyelmet, és méltán, mert
az a legcsudásabb alakulás, legbámulatosabb teremtménye egy forráskának."
(Orbán Balázs)
"Forráskának? Igen, forráskának, egy sósforrásnak, mely e
dombtetején fakad fel, melyet az százezred évek türelmével, ragyogó
gyémánttalapul (piedestál) rakott le."
(Orbán Balázs)
Az egykori sómozgások Korondot sósforrásokkal látták el. A sós víz mellett nagy jelentősége van a község határában található aragonitnak.
A korondi aragonitok három dombon jelennek meg, melyek
közül a legjelentősebb a középső, a 643m magas Csigadomb.
Az
aragonit karbonát ásvány, dimorf alakja a kalcit vagy mészpát egyik
ásványmódosulata.
Ezek
meszes kőzeteken áthaladva kálciumkarbonáttal is feldúsulnak, és a felszínre
érve rétegzett vagy finom tű alakú kristályok formájában csapódnak ki a sós
oldatból.
Az aragonit karbonát ásvány, a mész (CaCO3) egyik ásványmódosulata.
Kristályai vagy oszloposak, vagy pedig tűalakúak.
Helyenként rostosan, gömbösen, ágas-bogas formában is megjelenhet.
Az aragonit a Mohs-féle keménységi skála alapján 3,4–4 keménységű, könnyen és jól csiszolható
díszkő.
A
gazdag színskálát a vas oxidjai, szulfidjai, a kén jelenléte, valamint a
különböző agyagásványok adják.
Forráskőnek is nevezik, mivel keletkezése a meleg, telített szénsavas sósforrások jelenlétéhez kapcsolódik.
Vastagpados travertin-lerakódás árulja el, hogy a langyos borvízforrások
területén járunk.
Az
aragonit kristályok mellett kalcit kristály is jelen van, ezek alkotván a
telléreket.
Ugyanitt kalcitba „fagyott” őslénymaradványokat is találhatunk.
Az
aragonit felhasználására először Koch Antal, kolozsvári egyetemi tanár,
geológus tett javaslatot 1906-ban.
A sós forrás a kifolyásánál türkizzöld szinű karbonátos,vasas,konyhasós üledéket rak le napjainkban is.
Itt fordul elő aragonit Romániában a legnagyobb
mennyiségben.
Az aragonitbányák területe Korond északi határában 1,5 hektár kiterjedésű földdarab.
A
forráskúpok, forrásüledékek szokatlan dombsorai és meddőhányói már a műút
közeléből láthatók.
Az
egykori bányák területén az aragonit- és kalcittelérek, forráskövek,
borsókövek, mésztufa (travertin)-lerakódások számos változata megtalálható.
1980-tól földtani védett területté nyilvánították.
A
természetvédelmi terület másik különlegessége a Csiga-dombi Unicum sós-meszes
forrás
A sós víz a csigadombi karbonátos kiválások aljában tör fel a felszinre.
A 3000
méteres mélységből feltörő hideg sós víz áldásos hatásairól már 1729-ben Teleki
Sándor gróf is említést tesz.
Közel ötven év után, 2016-ban újranyitotta kapuit a korondi Unicum sósfürdő.
A 8×12 méteres medencében látható különleges sós vize miatt
kapta a fürdő az Unicum nevet.
Vizét régen a reumás illetve légzőszervi bajok csodaszerének
nevezték.
A Cseredombi forrás, vagy Erzsébet forrás.
A
csigadombi aragonitbányától keletre, a főúttól 800 méter távolságra most már aszfalt úton érünk a borvízforráshoz.
A betonköpűbe ömlő forrás fölé egy faépületet építettek.
Az ásványvízes tanösvény táblája a forrás épületén.
A forrást vasas-sós asztali vízként használják.
Az
enyhe petróleumos íz a szénhidrogénekre utal, gyomorbántalmakra ajánlja a népi
tapasztalat.
Fingó-borvíznek is hívják.
A
betonköpű átmérője 52 cm, mélysége 1,4 m.
A
vízszint attól függ, hogy az adott nap hányan keresték fel a forrást.
Az aszfalt úton tovább haladva, az atyhai eltérőnél visszatérünk a főutra. (DN 13A)
