Hátszegi bölényrezervátum.

A Hátszeg melleti Slivuţ erdőben található az ország első Bölény rezervátuma.

1958. november 12-én Lengyelországból hozták az első bölénypárt. 

 Az első pár, Podarec és Polanka behozatala után 1963-ban újabb két bölény érkezett Lengyelországból.

 1966-ra a rezervátum bölényeinek a száma, már nyolc példánnyra szaporodott. 

Az európai bölény (Bison bonasus) a tülkösszarvúak családjába (Bovidae), azon belül pedig a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó bölény.

 Mivel kizárólag növényevők, nagy mennyiségű és változatos fűféléket legelnek. 

Napfelkelte előtt intenzíven táplálkoznak, ezt követően pihennek és kérődznek.

A hímek súlya  400–920  kg között változik.

 A nyőstényeké  300–540 kg. 

Születéskor a bölényborjak súlya viszonylag kicsi, 16-35 kg.

A többi patáshoz hasonlóan a borjak a születés után pár órával már követik anyjukat. 6-8 hónapos korukig szopnak

Az európai bölény Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse.

Európában a vadon élő állomány teljesen kihalt. 

Korábban az európai bölények csaknem egész Európában előfordultak a lombhullató erdőkben.

 Az utolsó magyar bölényt Erdélyben, a borgói hágó környékén, 1762-ben ejtették el.

Rövid, széles fején mindkét nemnél megtalálhatóak a szarvak. 

Szőrzete sűrű, színe az egészen sötét barnától a világos barnáig változik.

Nyakán a szőre hosszabb, mely a nyak alsó részén és állán szakállt képez.

 Elsősorban reggel és este táplálkoznak, ritkán éjszaka is.

 A bölények számára elkerített rész ketté van osztva: az egyik egy 1,5 ha-os árnyékos, nyílt terület, az állatok nappal rendszerint itt tartózkodnak.

Egy nagyobb, 3,5 ha-os dús növényzetű, erdős rész, az éjszakai tartózkodás helye.

A rezervárum összterülete közel 40 ha.

Napjainkig a Hátszeg melletti erdőben közel 50 bölényborjú született.

A lengyel „Żubrówka” vodka ( bölényes lengyel vodka)   minden egyes palackjában egy szalmaszál van, ami a bölények legelőjéről származik.

Ma csak visszatelepített állományok élnek Európában!