A Radnai-havasok déli, a Borgói-hegység északi lábánál, a Nagy-Szamos két partján
fekszik Óradna.
A 19. század
második felében került neve elé a régiséget jelző előtag, Óradna néven említik,
a később keletkezett közeli Újradna településtől való megkülönböztetésként.
Beszterce-Naszód megyében, Naszód városától 42 km-re északkeletre.
Óradnát
feltehetően a II. Géza idejében betelepített szász bányászok alapították.
A mindenkori királynék birtokát képező, gyorsan fejlődő város a 13. század elején már a környék központjának számított.
Az
Árpád-kori Magyarország legjelentősebb ezüstlelőhelye volt.
Erdély
legnépesebb és legfontosabb településeinek egyike volt.
Egy
orosz krónikában Родна (Rodna) néven szerepel a virágzó bányaváros.
Az 1235-ben keletkezett iratnak egy 1425 körül készült másolata maradt fenn.
Gyönyörű, hegyes, erdős környéken fekszik, de már messziről kimagaslik az ortodox templom
fehér tömege.
A
krónikákból is kitűnik, hogy régen nagy, virágzó település volt Radna,
Helyenként még sajátos, kisvárosi hangulata van a településnek.
Az 1965-ben felszentelt nagyméretű ortodox templom.
Az ortodox templom
mögött áll, eltakarva a görögkatolikus templom,
Ezt a helyet 1764-ben a görögkatolikusok kapták meg.
A görögkatolikus
templomhoz tartozó harangtorony.
Egyes
források szerint a betelepített szászok bencés, mások szerint domonkos, ismét
más források szerint johannita kolostort építettek.
1241-ben a tatároktól, talán az első elpusztított település volt.
A
borzalmas támadást szinte senki nem élte túl.
A kőből
készült román stílusú bazilika építését a 13. század elején fejezték be.
Ma
egyik tornya, mellette a kapuzat és hajója falainak részletei állnak, romokban.
A művészettörténészek feltárásai alapján kéttornyos, háromhajós bazilika állt itt.
A temploma alatt II. István király korabeli pénzérmékre bukkantak. Az uralkodó
1172-ben hunyt el, tehát e dátum előtt épülhetett a nagy méretű szerzetesi
templom
A romok méreteiből is következtethetünk az egykori város nagyságára.
A
középkori templom szentélyének helyén a 16. században a reformátusok építettek
maguknak templomot.
Az
egykori két torony közötti homlokzatfalból is megmaradt egy rész, s azon
szakszerűtlenül renovált portálé, a nyugati kapu tátong.
A betonos beavatkozás felirata szerint 1925-ben javították.
Az elpusztított bazilika mögé később egy jóval kisebb templomot emeltek.
Ezt 1764-ben a görögkatolikusok kapták meg.
Bejárata fölötti román nyelvű felirat szerint 1859-ben renoválták, és meghosszabbították az 1242-ben a mongolok által lerombolt templom romjain.
A templombelső napjainkban.
Egy régi középkori bejárat.
A
romos épület köveit felhasználva az egykori templom szentélyét újjáépítették –
templommá.
Ezt az
építkezést 1260–1270 közé időzíti Entz Géza művészettörténész.
A templomhajó mindkét oldalát három támpillér támasztja.
A szentély rész két támpilléres.
1771-ben a katolikusok nyilvános kápolnához jutnak, melyet ferences páter lát el, részben Besztercéről.
A
mai római katolikus templom 1824-ben épült.
Az óradnai Szentháromság templom a VIII. Belső-Szolnoki Besztercei főesperesi kerülethez tartozik.
A plébánia két
filia gondját viseli: Radnabórberek, és Naszód.
A kápolna
helyére 1824-ben kincstári támogatással kőtemplomot emeltek.
A Szentháromság tiszteletére emelt templomot, ma is használják.
Fehér színű templomhajó, és hófehér padok.
A falon fehér
márványtábla. Gróf Zichy Domonkos 1879–1999 volt veszprémi püspök
halálának 120. évfordulója alkalmából állítottak az óradnai hívek hálája
jeléül az orgonáért és a harangokért.
Az orgona építője az F. Rieger & Söhne cég. A Franz Rieger által alapított osztrák orgonaépítő cég .
Az
első világháború idején az orgona főbb sípjaiból golyót öntöttek.
1970-es
években teljesen elnémult az orgona, de 2007 óta ismét szól.
Az
orgona koronázópárkányán látható a Zichy család grófi címere.
A négyszög három oldalával záródó szentély.
Mária szobor, a diadalív jobb oldalán.
A templom festett üveg ablakain, Szent László király, ...
...és a Boldogasszony Anyánk látható.
Márvány szenteltvíz tartó.
Felirata szerint 1906-ból.
A templom búcsús
ünnepét Szentháromság vasárnapja előestéjén tartják.
1782–1783-ban katolikus plébániát alapítottak.
A mai plébániaépületet 1913-ban építtették a régebbi (1824-es) plébánia helyére.
A tatárjárást követő időszakban Radna hol önálló, hol pedig a beszterceiektől függő település volt.
1444-től említik a Radna-völgyi kerületet, ennek központja azonban Radna vára volt.
1469 körül új szász telepesek költöztek be és hozzáláttak a környező hegyek aranyérckészletének kitermeléséhez.
Óradna
királyi birtok is volt, és sokfelől jöttek dolgozni a bányákba.
A többségi német és magyar lakosok mellé sok más nemzetiségű lakos
telepedett be.
Később ismét felhagytak a bányászattal, amit a 16. század elején gazdag besztercei polgárok indítottak újra.
Elindult
a Radnai-havasok ólomércének bányászata.
1763-ban ólomkohó létesült a településen.
A 17.
század első felében sok szász család költözött át a pusztítások miatt
lecsökkent népességű Besztercére.
1795-ben a bányák a kincstár tulajdonába kerültek.
A bányászok állandó otthont a 19. század végéig még Radnán építettek maguknak.
A két világháború között még virágzó kulturális élet zajlott Óradnán.
A valamikori város lassanként szinte minden városi jellegét elveszítette.
Napjaink építészeti alkotásai is figyelemre méltóak,...
...de idegenek a hajdani város stílusától.
Óradna központja.
Óradna egyképes története.
Apám Bethlendi László itt volt telekkönyvvezető a második bécsi döntés után, s itt született Laci bátyám 1942-ben, és én Miklós 44-májusában. A románok háboruból való kiugrása után apám vagonokba menekítette a telekkönyvi anyagokat és minket, augusztus végétől decemberig amikor is A VONAT Jánkmajtison állt meg.
VálaszTörlésNagyapám itt tünt el és soha nem is került elő.
Törlés