Szászvárostól nem
messze, Alkenyér mellett került sor 1479. okt. 13-án Erdély hadseregeinek legnagyobb
győzelmére az oszmánok ellen.
Kenyérmezőn vált legendássá Hunyadi Mátyás híres kapitánya, Kinizsi Pál.
Az
erdélyi születésű Kinizsi “karrierjét” megalapozó
hőstette egyértelműen az a Kenyérmezei csata.
A székely-szász seregek élén, Báthoryval együtt verték ki a Dél-Erdélybe betörő törököket.
A kenyérmezei csata helyszínén az elmúlt évszázadokban számos emlékmű állt már, ám a történelem viharai egytől egyig mind elsöpörték.
Először
Báthory István idejében emeltek itt kápolnát, majd Nagy Sándor szászvárosi
lelkész állíttatott itt emlékoszlopot 1818-ban.
1848–1849-es forradalom alatt megsemmisíült az 1820-ban emelt emlékmű is.
Az
1900-as évek elején Orbán Antal egy újabb imaházat építetett a csata
hősi halottjainak sírhantján, Bencenc községben, de ez is elpusztult.
Az
1479-es csata emlékére állított mai emlékmű 1889-ben készült.
Az
avatáson az osztrák-magyar állam hivatalosságain kívül a lutheránus püspök és a
falubeli ortodox pap is beszédet mondott.
1929-ben, román nyelvűre cserélték a szobor
talapzatán szereplő eredeti magyar feliratot.
„Állíttatott a
Báthory István („Ştefan Bathori”) fejedelem
vezetése alatt álló erdélyi seregek által a törökök felett a kenyérmezei
csatában 1479. október 13-án, a román hős, a temesi ispán, Kinizsi Pál („Paul Chinezu”) segítségével aratott győzelem
emlékére, aki a döntő pillanatban a harcmezőre megérkezve, rendkívüli
vitézségével lelket öntött az elfáradt erdélyi harcosokba, elősegítette teljes
győzelmüket és fél évszázadra megmentette Erdélyt a török uralom veszélyétől.”
"Nem is
lenne semmi gond, ha tiszteletben tartották volna a történelmi igazságot, mert
a nevetségességet súrolja azt írni, hogy Kinizsi Pál román hős", állítja
Cristian Ioan Popa történész.
Az emlékmű talapzatán elhelyezett emléktáblán magyar nyelvű felirat szerepelt, a következő szöveggel: „Kenyérmező Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi bán magyar vezérek nagy győzedelme az országdúló törökön 1479. okt. 13-án Hunyadi Mátyás király dicső uralkodása alatt, 8000 hazafi mellet 30 000 ellenség maradott a csatatéren. Magyar, székely, szász és oláh együt védelmezte a közös hazát. Az emlék költségeit kegyeletes utódoktól gyűjtötte dr. Miksa György. A felállítást intézték: Hunyad megye hatósága, s a megyei történelmi társaság 1886-ban I. Ferencz Jószef király áldásos uralkodása idejében. „Dicső múlt fénye ragyogjon át boldog jövendőbe!”
A
románul Câmpul Pâinii-nek, magyarul Kenyérmezőnek, németül Brodfeldnek, törökül
Ekmekoltağinak nevezett terület Erdély délnyugati részén, Szászváros és
Alkenyér között, a Maros folyó közelében található.
A
térség délen a Kudzsiri-havasokkal, északon a Marossal, nyugaton a jelenlegi
Hunyad megyével, keleten pedig a Sebes folyóval határos.
A középkorban a térség lakossága zömmel szászokból állt.
Mára a románok kerültek többségbe.
Az alkenyéri közúti elágazás.
A kenyérmezei csatatér képei, napjainkban.
Az oláh hegyirabló az EU-ban is hegyirabló maraDT. kUTYÁBÓL NEM LESZ SZALONNA! Alapvető hiba volt az első gazdába harapása után nem agyonverni!
VálaszTörléshttps://www.youtube.com/watch?v=CV8niel2yS0&list=PLvHMC_t2ji5NxOSHNaNQb63ElPK5-1U1m&index=170&t=12s
VálaszTörlés