2019. október 22., kedd

A kolozsvári ferences templom és kolostor.



A kolozsvári ferences templom és kolostor.


A műemlékegyüttes a város legrégebbi részén, az Óvárban a Karolina téren ( Piata Muzeului) látható.


 A XI. század végén, illetve a XII. század elején itt épült a város első temploma. 


A legrégebbi, erre utaló irat 1199-ből származik.



Mellette  található az egykori pénzverde épülete az Emile Zola (volt Kornis) utcában.



 Az épület falán ma is látható a Domus cementaria et auricusoria felirat.


A torony 52,25 m magas,



A bejárat feletti toronyfülkében  Szüz Mária barokk szobra áll.



A homlokzat két felső fülkéjében pedig Szent Ferenc, illetve Szent Antal szobra.



A kolostorban kapott helyet a ferences rend erdélyi levéltára és több ezer kötetes könyvtára. 1906 és 1948 között itt működött a Szent Bonaventura-nyomda.



A kolostor épülete két emeletes, gótikus stílusú, 


Négyszögletű kerengős udvarral. 


A kolostor bejárati ajtója.


Az épület földszintjén található a refektorium.


A terem boltozatát egyetlen oszlop tartja.


Itt jártam - üzenik az utókornak elődeink 



A terem északi falán található egy felolvasó fülke.


Gótikus ablak a kolostor udvar felőli falán.



Kökeretes emeleti ablakok.


A XVIII. században jelentős építkezésekre került sor, aminek következtében a templomot és a kolostort barokk stílusban átalakították.


 A középkorban a domonkos szerzetesrend tulajdonában volt, jelenleg pedig a ferences rendnek ad otthont. 


A domonkosok a 14. században érkeztek Kolozsvárra. Az első szerzetesrend volt, amelyik megtelepedett a városban,



A reformáció következében a domonkosok kénytelenek voltak elhagyni Kolozsvárt


A katolikus egyház a 17. század végén szerezte vissza a kolostort. Először a jezsuiták, majd 1725-ben a ferencesek költöztek az épületbe.


1912-ben a templom belsejét egészen felújították.


A gazdag faragású és erőteljes kivitelezésű barokk szószék 1740-ben készült


A szentély 19,50 m hosszú és 7,84 m széles és 12,70 magas.


A főoltárt a templommal együtt a Havas Boldogasszony tiszteletére emelték.



A szentély északi oldalán a sekrestye folyosójára nyíló ajtó lapját a templom felől rézlemez borítja. Felületét szegecselt pántok osztják tizenkét egyenlő mezőre. 



A két első mellékoltárt a rendi hagyományoknak megfelelően szent Ferenc és Paduai szent Antal tiszteletére emelték. 


A Szent Ferenc oltár (a korábbi Szent Antal oltár), készítették 1736-ban. 


A Jézus Szíve oltár (a korábbi Szent Ferenc oltár) felirata szerint 1734-ből. 


A templom északi középső szakaszában áll Szent Antal oltára, mellette Kis Szent teréz oltára az 1930-as évekből.


 A hajó hossza bejárattal 37,63 m, bejárat nélkül 32,61 m. Szélessége az oszlopok között 10 m, beugrásokkal együtt 12,4 m, belső magassága 13,10 m. 


A szerzetesi templom átalakításával párhuzamosan megkezdték a kolostor kiépítését is.  A végső szakaszban épültek a templom déli oldalán sorakozó kápolnák, ahová az adományozók egy része temetkezett.











 Szent Kereszt kápolna, melyet Kornis Zsigmond erdélyi kormányzó alakíttatott át 1730-ban.


 A Kornis kereszt. Eredete ismeretlen. 




Kornis Zsigmond jóvoltából Szentbenedekről került a kolozsvári ferences templomba.


A templom mennyezetét ferences tárgyú freskókkal díszítették.



 A mennyezet freskói Adorján János kolozsvári festő munkái.


 Itt található Kolozsvár egyik legnagyobb orgonája.



A hangszert 1908-ban építette a pécsi Angster József és Fia cég kétmanuálosra pedállal, 27 regiszterrel. 1926-ban a hangszert kibővítették 33 regiszteresre és új játszóasztalt készített neki.


A harmadik kápolna Szent József tiszteletére van szentelve. Itt Szent József nagyobb méretű öntött szobra látható a kis Jézussal 1901-ből .



A Szent István kápolnában kapott helyet 1946 december 8-án a Csiksomlyói Segítő Mária kegyszobor hársfából készült kisebb másolata.




A lourdesi oltárt 1900-ban Korbulyné Bogdánffy Margit adományából rendelték meg.


Kripta a templom alatt.



Az 1975-ben elkezdett restaurálás feltárta az épület egyes gótikus elemeit, így a templom kriptájában előkerültek az Árpád-kori, tatárjárás után emelt félköríves templom alapfalai.













A templom boltozata, az oltártól, az orgonáig!