2017. december 2., szombat

Alsórákos



Alsórákos település, Székelyudvarhelytől 70 km-re, az Alsórákosi-Oltszorosban fekszik.



A falu Felszeg nevű részében az impozáns Sükösd-Bethlen várkastély.


Sükösd György mezei kapitány 1624-ben kezdte építeni a mai kastélyt.


Késöbb a kastély Bethlen Samu (Árva Bethlen Kata apja)tulajdonába került, aki nagyobb arányú építkezésbe kezdett.



A faragott kő, ami a kaputornyon, a Bethlen család címerét ábrázolja – ovális keretben koronás kígyó. Az 1700-as évszám, a felújítás évét jelzi.


Az alsó szinten raktárhelyiségek voltak, és a személyzet számára fenntartott lakóterek.


A család a keleti épületszárnyban lakott.



A bástyákban található helyiségeket is raktározásra használták.


A bástyák alatt boros és káposztás pincék voltak.


A kastély utolsó tulajdonosa Bethlen Mihály volt 1863-ig, tőle vette meg az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank Rt


Idővel a tulajdonjog a legnagyobb részvényes, Teleki Samu, Afrika-kutató, tulajdonába ment át.



A település határában találhatóak híres bazaltoszlopok, valamint a vulkanikus kráterben a vörös színű salakkúp.


Elhaladunk a külszíni fejtés lehangoló romos bányaépületei mellett.


Megérkezunk a felhagyott külszíni fejtés helyszinére.


Régen a település a bazaltbányászat központja volt.



Itt könnyen láthatóvá válik a felszín felé préselődő folyékony láva tekervényes útja.


A Persány-hegység alsórákosi szakaszán felszínre buggyanó bazaltkúpok több millió évesek.


A vulkanikus láva oszlopképződése hatására jöttek létre a bazaltoszlopok, melyek területe természetvédelmi rezervátum.


Az oszlopok, a piroklasztit rétegre ráfolyt bazaltlávák kihülése során keletkeztek.


A szürke, tömör bazalt helyenként zöld olivin kristályzárványokat tartalmaz.


Az oszlopok keresztmetszete öt- vagy hatszögű.


A bazalt rétegeket üledékek és talaj fedi.


A piros verrukáno-konglomerátum, a zöld dacittufa, a fekete bazalt, a mészkő, egy természetes kőzettani múzeum.


A köves helyeken nem árt óvatos lenni!


Nem messze a bazalt bányától egy hatalmas, vörös színben izzó salakkúp.


Ezt a Hegyes (612 m) nevű dombot, a „pokol kapujának is hívják.",


Mondhatjuk: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel".


A  vörös minden árnyalatában pompázó salakrétegek emlékeztetnek a természet hajdani erejére.


A korábban hő- és hangszigetelő anyagnak kitermelt, salak helyén most kanyonszerű űr tátong.


A kráterfalban a csapadék és szél munkája bizarr formákat alakított ki..


A felszínén képződő sovány talajon több helyen megkapaszkodott a növényzet.



A különböző szemcsenagyságú salakrétegek között felfedezhetjük a változatos formájú vulkáni bombákat.


A külső peremek salakfalai okker és fekete színbe öltöztek.




A fotós számára salakbánya erőteljes vörös színe, érdekes kontrasztokat kelt a zöld növényzettel, és az ég kékjével. 



"Alsórákos fölött ezek az oszlopok tartják a  fellegeket, s az eget, hogy ránk ne szakadjon."