2015. november 8., vasárnap

A Kárpátok Őre, a Székelyföld keleti határán.





A Keleti-Kárpátokban  egy 600-700 m magasságban elterülő hegyközi medencéjében járunk Hargita megyében.


 Itt a Remete völgy közelében Csíkszeredától 7 km-re északkeletre az Aracs és Remete-patakok találkozásánál fekszik Csikcsomortán.



A végeken vagyunk. A történelmi Magyarország legkeletibb pontjától, alig 18 kilométerre.


Közel száz esztendő  után itt támadt fel poraiból a Kolozsváron 1918-ban lerombolt Kárpátok Őre emlékmű. 


Az eredeti szobrot még 1915-ben állították fel Kolozsváron


1915-ben Kolozsváron felállított,  Szeszák Ferenc Kárpátok Őre emlékművével, azon székelyek előtt tisztelegtek, akik Árpád fejedelem által kialakított védelmi rendszerben szolgáltak, melynek rendeltetése az volt, hogy megvédje a Kárpátok hágóit, szorosait a külső támadások ellen.



 Ennek az alkotásnak a hű másolata került most a csíkcsomortáni iskola udvarára.


 tölgyfából készült emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, határőrt ábrázoló szobor.


 Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült őrtorony veszi körül.


Szemből nézve, a kapuzábé bal oldalán a székely zászló.


A cserefába faragott napkorong.


A kapuzábé életfája.


Az alkotók nevei:
A szobrot Horváth Béres János készítette, a tornyot Székely Csaba és Török Csaba csomortáni fafaragók készítették.


Jobb oldalon a nemzeti lobogó.



A cserefába faragott hold.




Az  emlékmű állíttatóinak és támogatóinak névsora.



A talapzattal együtt az alkotás magassága eléri a hat métert. 




A fahonvéd méltóságteljes eszményi alakja, amint a tél keserves hideg napjaiban puskával kezében őrt áll a magyar határ felett.


A mellénél, a suba szegélyének találkozásánál a fahonvéd  kezei nyúlnak ki, és egymásra hajolva tartják erősen a Mannlicher fegyvert.



A rendes katonasapka alól hósapka látszik ki, mint ahogy védekeztek is a katonák a tél borzalmai ellen.


Tekintete nyugodtan de szigorú vigyázattal figyeli a határt.



Ezt a határt őrizzük, akkor is, ha már csak mi hiszünk benne, nem fegyverrel, de hittel, meggyőződéssel, kultúrával, a megfelelő szavakkal és cselekedettel (meneteléssel, lármafákkal). Az őrök mindenkor itt álltak, itt állunk most is.



Mi székelyek, végeken élő magyarok önmagunk, a határok és az ország őrizői voltunk. 


Nem a székelyeken múlott, hogy a határ egyszer csak tovább költözött nyugati irányba. 


A magyar királyság idején a Kárpát-medence nagyobb része az erdélyi határvonalhoz tartozott, így a  Kárpátok Őrei nagy többségben székelyek voltak.



Szeszák Ferenc,  Kárpátok őre című 1914-ben készült alkotását  Lyka Döme nagybirtokos adományozta Kolozsvár városának, és 1915. augusztus 18-án  avatták fel. A Deák Ferenc utca elején álló szoborba a hadiárvák és özvegyek javára adakozók szegeket verhettek be. Az alkotást az 1918 decemberében bevonuló románok rombolták le.

"S néhány napra rá bevonultak a románok. Az ablakból figyeltük őket. […] Talán egy óra sem telt bele s néhány egyenruhás ember megjelent a szobornál, matattak rajta valamit, aztán félrehúzódtak. Valami nagyot dördült a szobornál, a falak is megremegtek, pár ablak nagy zajjal betört s mire a füst szétoszlott, a szobor darabokra törve hevert szerte az utcán s a díszesen faragott építmény romokban heverve füstölgött.”
(Wass Albert)




A romániai rendszerváltás után a magyar kisebbség újra fel akarta állítani Kolozsváron ezt az emlékművet, de politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása Szilvásváradra, a Szalajka-völgybe. 
Végül 2013 júliusában itt Csíkcsomortánban állították fel újra.




...