A Transzalpin, közismertebb nevén a Király útja Erdélyt és Olténiát köti össze a Fehér megyei Szászsebes és a Gorj megyei Novaci között . A Sebes folyó völgyében a Zsil- és az Olt-völgyével párhuzamosan fut, majd az Oasa tó mellett halad el.
Obarsia Lotrului-nál keresztezi a 7A jelű Petrozsény–Voineasa–Brezoi utat.
Erdély felől elhagyva a Maros folyó völgyét Szászsebes irányába haladunk.
Az útnak ezt a szakaszát nyugaton a Kudzsiri havasok, keleten pedig a Szebeni hegység hátárolja.
A Sebes patak mentén kanyarog az út, Obarsia Lotrului felé.
Folytatjuk utunkat a lenyűgözően
szép Sebes völgyében
Szinte észrevétlenül elhaladunk a Péterfalvi tó, az Obreja tó, Bistra tó mellett.
Végül elérjük az Oasa tó völgyzáró gátját.
A Sebes völgyében létesített tavak közül az Oasa a legnagyobb.
Itt érdemes megállni, körültekinteni.
A tó víztükrének a felülete 454 hektár.
A tárolt átlagos vízmennyiség 136 millió köbméter.
A gát magassága 91 méter.
Az Oasa tó vizének energiájával működik a Gilceag erőmű, Ezt
egy nagyon stabil, kristályos szerkezetű hegy gyomrában
helyezték el. 
Az erőmű központját egy 300 méteres alagút köti össze a külvilággal.
Az erőmű turbinái 150 MW
energia termelésére képesek. 
Az útépítés nem volt gyerekjáték, több helyen szélesítettek, de mélyítettek is.
Az útvonal mentén a hegyet több helyen ásni kellett és robbantani.
A felújítási munkálatok 2009-ben kezdődtek.
Elképesztően szép az út! Fenyők, és páfrányok között kanyargott egyre felfelé.
Erdély határán az út első szakasza eléri a legnagyobb magasságot
Az 1678 méter magas Tartarau-hágó
Egy ideig az erdőben szerpentinező úton haladunk lefele, majd egy kis idő múlva megérkezünk a Lotru völgyébe.
Obarsia Lotrului-nál az útunk keresztezi a DN7A nevezetű nemzeti útat amin 1,5 km-t haladunk Nyugati irányba.
A petrozsenyi eltérőnél ismét Dél felé vesszük az irányt.
Innen kezdődik az út izgalmas szakasza ami a Páring hegységen halad át.
A Lotru völgyében a tengerszint feletti magasság 1346 méter.
Most az erdőben szerpentinező úton haladunk felfele.
Körülöttünk fenyvesekkel boritott hegyek.
Egy kis idő múlva kitárul elénk a Páring hegység vonulata.
Itt már több mint 1600 m felett járunk.
Átléptük a fenyő erdők felső határvonalát.
Föld és ég között, ez már a felhők birodalma.
Az út több helyen még szinte fekete aszfaltcsík formájában egyre emelkedik.
Nem marad más hátra mithogy kövessük az útat a Muntinu hágóig (2103 m).
A látvány csodálatos, de beszéljenek a képek, és közben idézzük fel a Transzalpin útvonal történetét.
A Transzalpin 1935 óta járható, II. Károly király idején kövezték ki.
A második világháború idején a németek rendbe hozták háborús célokra.
A második világháború után nem használták.
A felújítására nem gondolt senki.
A közúti forgalom elől egy idő után teljesen lezárták.
Több mint hetven éven keresztül az út használhatatlan volt.
Az Autópályákat és Autóutakat Felügyelő Országos Vállalat 2008 -ban pályázatot írt ki az útszakasz felújítására.
A 385 millió eurós munkát a Romstrade vállalat nyerte el.
Kiszámíthatjuk, hogy kilométerenként 2,6 millió euróért dolgoznak.
Az aszfaltozási és korszerűsítési munkálatok 2009-ben kezdődtek.
A kiírás és a munkálatok megkezdése jókora vitát váltott ki.
Akkoriban az robbant be a köztudatba, hogy 400 millió eurót fizetnek egy olyan útért, amiről senki sem hallott.
Az építő úgy gondolja, hogy 2011-es év végére pontot tesznek a munkára.
Elértük a 2103 méteres magasságot.
A Muntinu hágón vagyunk.
Már csak 6 kilométer távolságra vagyunk az Urdele hágótól.
Az út folyamatosan, és meredeken lejt lefele.
Mostanig az autó motorja keményen dolgozott.
Itt már a fékek a legfontosabbak.
A Kiráy útja nem való a gyenge idegzetű sofőröknek.
Nagyon sok helyen még hiányzik a mellvéd, és elég veszélyesnek látszik az út, főként ködben vagy esőben.
Néhány évvel korábban még járhatatlan erdei útnak volt besorolva, és ma a leglátványosabb országút.
Közben leereszkedtünk 1973 méterre.
Ezt a völgyet hívják az Urdele forrásának.
A transzalpin út egy nehéz szakasza következik.
Előttünk az Urdele hágó és a csúcs.
Szerpentineken kanyarogva közvetlenül a felhők alatt járunk.
Lent az Urdele forrásánál mégsüt a nap
Elértük az útvonal legmagassabb pontját.
2145 méter az Urdele hágó !
Ezen a szakaszon egyre sűrűbb a köd.
Az út gyakran eltűnik a ködben.
Majd újra kisüt a nap.
Eddig a Transzfogaras nevezetű út volt Románia legmagasabb pontjain kanyargó aszfaltozott út.
A mostanáig DN 67c-ként
emlegetett erdei út kiépítése után a 103 méterrel magasabban fekvő Transzalpina veszi át a helyét.
Hatalmas vattaszerű felhőzet, tiszta kék égbolt.
Körülöttünk a végtelen hegyvonulat. Ez gyönyörű !
A felszálló köd mögül a völgyben előbukkan Ranca az első település.
Itt a juhnyájak 2000 méter magasan legelnek.
Utunk lefele a Papusa csúcs alatt halad Ranca felé.
Rânca tulajdonképpen nem létezik közigazgatási egységként.
A Transalpina úton kívül – ami országút – gyakorlatilag nincs aszfalt a településen.
Az épületek egy szinttől akár 5-ig is eljutnak, a stílust illetően pedig sokszor óriási eltérések vannak.
Ranca nyáron is érdekes vakációs célpont, télen viszont – a helyiek elmondása szerint síparadicsom.
Helyenként teljes zónák épülőben vannak, a teherautók délről folyamatosan hozzák a téglát és egyéb építőanyagot.
Ranca akkor kezdett kiépülni, amikor egy PHARE-2006-os pályázatból feltettek egy víztározót a hegytetőre (kb. 1800 méter magasságba).
Mostanra saccolásom szerint már több száz ház, szálló, panzió épült ki.
Itt minden második ház szállodaegységként működik,
A napi fáradalmak után a lenyugvó nap utolsó sugaraival mi is pihenni tértünk.
Másnap csodálatos reggelre ébredtünk.
A reggeli nap fényében gyönyörű látvány volt a Páring hegység.
Sikerült reggeli fényben lefényképezni az Urdele hágót.
A napsütötte Cerbu tetőt.
A fenyvesek között gombaként szaporodó házakat.
Ranca , háttérben mai uticélúnk a Papusa csúcs.
A Parang hegység alpesi szépségű hegyvonulat.
Itt az út közel 2200 méterre kígyózik fel és lélegzetelállító szépségű tájakat láthatunk.
Ranca helyseg közvetlen közelében, a piramis alakú csúcs a Papusa.
A csúcsra hátulról is fel lehet mászni, ez nem nehéz túra.
Lentről nézve a csúcs nem tűnik magasnak, sem meredeknek.
A sífelvonó közelében egy forrás mellett lehet parkírozni.
Ranca még egészen közelről látszik.
De egyre távolodunk az üdülőteleptől.
A meredekebb oldalon ösvény nem vezet a csúcsra.
Mindenki tetszése szerint válassza ki a követendő útvonalat.
Ha felnézünk pár méterre tűnik a csúcs és a kék ég.
Más szögből látszik, hogy még sokat kell mászni.
Csak sziklák, és kövek, egy-egy elszáradt fűcsomó.
Még madarak sincsenek ezen a tájon.
Még a fotós felszerelésnek is súlya van itt.
Szikláról sziklára lépkedve haladunk..
Mászás közben jól esik egy kis pihenés.
A távolban alig láthatóak Ranca épületei.
Hirtelen a szél arrébb fújja a felhőket. Feltárul a hegyoldaloldal és a szakadék.
A magasságmérő már 2103 métert mutat.
Még egy kevés kapaszkodás a sziklákon, és elérjük a csúcsot.
Ha sikerült ide feljutni nem lehet betelni a látvánnyal.
A Papusa 2136 méter magas csúcsán.
Itt van mit fényképezni ha éppen nincsen köd.
Gyönyörködünk a csodálatos hegyvonulatokban.
Óvatosan megkezdjük a visszatérést Ranca-ra
A völgyben újra kisütött a nap.
Az út lefele nem fárasztó, de fokozott figyelmet igényel.
Ebben a magasságban a növényeknek mindössze két-három hónapjuk van növekedésre,virágzásra, és magképzésre.
Ez az időszak lenyűgöző virágpompával ajándékoz meg minket.
Egy szál vadvirág többet mond mint egy virágos mező.
Lefelé haladunk , de itt még sziklásabb a hegyoldal.
Lassan a sziklákból kövek, a kövekből kavicsok, a kavicsokból poros földút, majd újra aszfalt lett.
Szerintünk a Transzalpin utvonal megérdemli a KIRÁLY útja elnevezést.
Ugyanis bármere nézünk a kilátás királyi.
Visszatekintve az Urdele csúcs felé, szürke felhők körgyűrűvé alakított csapata vette körül,
A Papusa oldalában szépen sütött a nap.
A Transzalpin út széléről letekintünk a mélybe.
Kőmosás és sziklás hegyoldalak.
A völgyben erdei utak láthatóak.
Elhagyva Ranca-t és Novaci fele haladva bárhol állunk meg a táj gyönyörű!
Hatalmas parkoló a hegytetőn a Cerbu televíziós átjátszó állomás közelében.
Novaci fele ereszkedve a távolban a hegytetőn jól látható a Cerbu nevezetű rádió-tv átjátszó/erősítő állomás.
Ranca-tól Novaci-ig az út tökéletes aszfaltburkolat, az alacsonyabb szakaszokon már a korlát is fel van szerelve.
Kisváros a hegyek lábánál Novaci.
Novaci városában valószínű, hogy csak hanyagságból de tévesen tájékoztatják a gyanútlan turistát.
Alkonyat a Parang hegységben.
Naplemente után szépen kirajzolódnak az Urdele hágó körvonalai.
Másnap reggel a távolba nézve, kerestük a hegycsúcsot mely felhőbe burkolva még pihent.
Valószínű azért, hogy azok akik csak innen szemlélik nehogy meglássák a tetejét.
De az Urdele csúcs nem óhajtotta felhőruháját levetni
Mi úgy döntöttünk, hogy újra megnézzük. Miután megittunk még egy kávét a Muntinu hágon 2103 méter magasságban, elindultunk Erdély irányába.
