Transzalpin útvonal (Szászsebes-Novaci) a Páring hegységben

A Transzalpin, közismertebb nevén a Király útja Erdélyt és Olténiát köti össze a Fehér megyei Szászsebes és a Gorj megyei Novaci között . A Sebes folyó völgyében  a Zsil- és az Olt-völgyével párhuzamosan fut, majd az Oasa  tó mellett halad el.

Obarsia Lotrului-nál keresztezi a 7A jelű Petrozsény–Voineasa–Brezoi utat. 

Átszeli a Páring-hegységet, és átmegy 1600 méter magasban  Râncan.  

Erdély felől elhagyva a Maros folyó völgyét Szászsebes irányába haladunk.

 

Az útnak ezt  a szakaszát nyugaton a Kudzsiri havasok, keleten pedig a Szebeni hegység hátárolja.

A Sebes patak mentén kanyarog az út, Obarsia Lotrului felé.

 Folytatjuk  utunkat a lenyűgözően

szép Sebes völgyében

Szinte észrevétlenül elhaladunk a Péterfalvi tó, az Obreja tó, Bistra tó mellett.

 Végül elérjük az Oasa tó völgyzáró gátját.

A Sebes völgyében létesített tavak közül az Oasa a legnagyobb. 

Itt érdemes megállni, körültekinteni. 

A tó víztükrének a  felülete 454 hektár.

A tárolt átlagos vízmennyiség  136 millió köbméter.

A gát magassága 91 méter.

Az Oasa tó vizének energiájával működik a Gilceag erőmű, Ezt 

egy nagyon  stabil,  kristályos szerkezetű hegy  gyomrában

helyezték el.  

Az erőmű központját egy  300 méteres  alagút köti össze a külvilággal.

 Az erőmű  turbinái 150 MW

energia termelésére  képesek. 

Az útépítés nem volt gyerekjáték, több helyen szélesítettek, de mélyítettek is.





Az útvonal mentén a hegyet  több helyen ásni kellett és robbantani.

A  felújítási munkálatok 2009-ben kezdődtek.

Elképesztően szép az út! Fenyők, és páfrányok között kanyargott egyre felfelé.

Erdély határán az út első szakasza eléri a legnagyobb magasságot   

Az 1678 méter magas Tartarau-hágó 

A láthatáron a Páring hegység csúcsai.

Egy ideig az erdőben szerpentinező úton haladunk lefele, majd egy kis idő múlva megérkezünk a Lotru völgyébe.

Obarsia Lotrului-nál az útunk keresztezi a DN7A nevezetű nemzeti útat amin 1,5 km-t haladunk Nyugati irányba.

A petrozsenyi eltérőnél ismét Dél felé vesszük az irányt.

Innen kezdődik az út izgalmas szakasza ami a Páring hegységen halad át.

A Lotru völgyében a tengerszint feletti magasság 1346 méter.

Most az erdőben szerpentinező úton haladunk felfele.

Körülöttünk fenyvesekkel boritott hegyek.

Egy kis idő múlva kitárul elénk a Páring hegység vonulata.

 Itt már több mint 1600 m felett járunk.

Átléptük a fenyő erdők felső határvonalát.

Föld és ég között, ez már a felhők birodalma.

Az út több helyen még szinte fekete aszfaltcsík formájában egyre emelkedik.

Nem marad más hátra mithogy kövessük az útat a Muntinu hágóig (2103 m).

A látvány csodálatos, de beszéljenek a képek, és közben idézzük fel a Transzalpin útvonal történetét.

A Transzalpin 1935 óta járható, II. Károly király idején kövezték ki. 

A második világháború idején a németek rendbe hozták háborús célokra.

A második világháború után nem használták.

 A felújítására nem gondolt senki.

A közúti forgalom elől egy idő után teljesen lezárták.

Több mint hetven éven keresztül az út használhatatlan volt. 

 Az Autópályákat és Autóutakat Felügyelő Országos Vállalat 2008 -ban  pályázatot írt ki az útszakasz felújítására.

A 385 millió eurós munkát a Romstrade vállalat nyerte el.

Kiszámíthatjuk, hogy kilométerenként 2,6 millió euróért dolgoznak.

Az aszfaltozási és korszerűsítési munkálatok 2009-ben kezdődtek.

        A kiírás  és a munkálatok megkezdése jókora vitát váltott ki. 

 Akkoriban az robbant be a köztudatba, hogy 400 millió eurót fizetnek egy olyan útért, amiről senki sem hallott.

Az építő úgy gondolja, hogy 2011-es év végére pontot tesznek a munkára.

Elértük a 2103 méteres magasságot.





A Muntinu hágón vagyunk.

Már csak 6 kilométer távolságra vagyunk az Urdele hágótól.

Az út folyamatosan, és meredeken lejt lefele.

Mostanig az autó motorja keményen dolgozott.





Itt már a fékek a legfontosabbak.





A Kiráy útja nem való a gyenge idegzetű sofőröknek.





Nagyon sok helyen még hiányzik a mellvéd, és elég veszélyesnek látszik az út, főként ködben vagy esőben. 

Néhány évvel korábban még járhatatlan erdei útnak volt besorolva, és ma a leglátványosabb országút. 

Közben leereszkedtünk 1973 méterre.

Ezt a völgyet hívják az Urdele forrásának.





A transzalpin út  egy nehéz szakasza következik.

Előttünk az Urdele hágó és a csúcs.

Szerpentineken kanyarogva közvetlenül a felhők alatt járunk.

Lent az Urdele forrásánál  mégsüt a nap

Elértük az útvonal legmagassabb pontját. 





 2145 méter az Urdele hágó !

Ezen a szakaszon egyre sűrűbb a köd.





Az út gyakran eltűnik a ködben.

Majd újra kisüt a nap.






Eddig a Transzfogaras nevezetű út volt Románia legmagasabb pontjain kanyargó aszfaltozott út. 

A mostanáig DN 67c-ként

emlegetett erdei út kiépítése után a 103 méterrel magasabban fekvő Transzalpina veszi át a helyét.

Hatalmas vattaszerű felhőzet, tiszta kék égbolt. 

Körülöttünk a végtelen hegyvonulat. Ez gyönyörű !





A felszálló köd mögül  a völgyben előbukkan Ranca az első település.

Itt a juhnyájak 2000 méter magasan legelnek.

Utunk  lefele a Papusa csúcs alatt halad Ranca felé.

Rânca tulajdonképpen nem létezik közigazgatási egységként.

A Transalpina úton kívül – ami országút – gyakorlatilag nincs aszfalt a településen. 

Az épületek egy szinttől akár 5-ig is eljutnak, a stílust illetően pedig sokszor óriási eltérések vannak.

Ranca nyáron is érdekes vakációs célpont, télen viszont – a helyiek elmondása szerint síparadicsom. 

Helyenként teljes zónák épülőben vannak, a teherautók délről folyamatosan hozzák a téglát és egyéb építőanyagot.





Ranca akkor kezdett kiépülni, amikor egy PHARE-2006-os pályázatból feltettek egy víztározót a hegytetőre (kb. 1800 méter magasságba).

Mostanra saccolásom szerint már több száz ház, szálló, panzió épült ki. 





Itt minden második ház szállodaegységként működik, 

A napi fáradalmak után a lenyugvó nap utolsó  sugaraival mi is pihenni tértünk.

Másnap csodálatos reggelre ébredtünk.

A reggeli nap fényében gyönyörű látvány volt a Páring hegység.





Sikerült reggeli fényben lefényképezni az Urdele hágót.

A napsütötte Cerbu tetőt.

A fenyvesek között gombaként szaporodó házakat.

Ranca , háttérben mai uticélúnk a Papusa csúcs.

A Parang hegység alpesi szépségű hegyvonulat.

Itt az út  közel 2200 méterre kígyózik fel és lélegzetelállító szépségű tájakat láthatunk.

Ranca helyseg közvetlen közelében, a piramis alakú csúcs a Papusa.

A csúcsra hátulról is  fel lehet mászni,  ez nem nehéz túra. 

Lentről nézve a csúcs nem tűnik magasnak, sem meredeknek.





A sífelvonó közelében  egy forrás mellett lehet parkírozni.

Ranca még egészen közelről látszik.

De egyre távolodunk az üdülőteleptől.





A meredekebb oldalon ösvény nem vezet a csúcsra. 

Mindenki tetszése szerint válassza ki a követendő útvonalat.

Ha felnézünk pár méterre tűnik a csúcs és a kék ég.





Más szögből látszik, hogy még sokat kell mászni.





Csak sziklák, és kövek, egy-egy elszáradt fűcsomó. 

Még madarak sincsenek ezen a tájon.

Még a fotós felszerelésnek is súlya van itt.

Szikláról sziklára lépkedve haladunk.. 

Mászás közben jól esik egy kis pihenés.

A távolban alig láthatóak Ranca épületei.

Hirtelen a szél arrébb fújja a felhőket. Feltárul  a hegyoldaloldal és a szakadék.





A magasságmérő már 2103 métert mutat.





Még egy kevés kapaszkodás a sziklákon, és elérjük  a csúcsot.

Ha sikerült ide feljutni nem lehet betelni a látvánnyal. 

A Papusa 2136 méter magas csúcsán.

Itt van mit fényképezni ha éppen nincsen köd.

Gyönyörködünk a csodálatos hegyvonulatokban. 

Óvatosan megkezdjük a visszatérést Ranca-ra





A völgyben újra kisütött a nap.

Az út lefele nem fárasztó, de fokozott figyelmet igényel.
 



Ebben a magasságban a növényeknek mindössze két-három hónapjuk van növekedésre,virágzásra, és magképzésre.

Ez az időszak lenyűgöző virágpompával ajándékoz meg minket.





Egy szál vadvirág többet mond mint egy virágos mező.

Lefelé haladunk , de itt még sziklásabb a hegyoldal. 

Lassan a sziklákból kövek, a kövekből kavicsok, a kavicsokból poros földút, majd  újra aszfalt lett. 

Szerintünk a Transzalpin utvonal megérdemli a KIRÁLY útja elnevezést.  

Ugyanis  bármere nézünk a kilátás királyi.

Visszatekintve az Urdele csúcs felé, szürke felhők körgyűrűvé alakított csapata vette körül,

A Papusa oldalában szépen sütött a nap.

A Transzalpin út széléről letekintünk a mélybe.

Kőmosás és sziklás hegyoldalak.

A völgyben erdei utak láthatóak.

Elhagyva Ranca-t és Novaci fele haladva bárhol állunk meg a táj gyönyörű!

Hatalmas parkoló a hegytetőn a Cerbu televíziós átjátszó állomás közelében.

 Novaci fele ereszkedve a távolban a hegytetőn jól látható a Cerbu nevezetű rádió-tv átjátszó/erősítő állomás.





Ranca-tól Novaci-ig az út tökéletes aszfaltburkolat, az alacsonyabb szakaszokon már a korlát is fel van szerelve.

A hegyről leereszkedve  megérkezünk a Gilort folyó völgyébe.

Kisváros a hegyek lábánál Novaci.

Novaci városában valószínű, hogy csak hanyagságból de tévesen tájékoztatják a gyanútlan turistát.

Alkonyat a Parang hegységben.

Naplemente után szépen kirajzolódnak az Urdele hágó körvonalai.

Másnap reggel  a távolba nézve, kerestük a hegycsúcsot mely felhőbe burkolva még pihent.
  

Valószínű azért, hogy azok akik csak innen szemlélik nehogy meglássák a tetejét. 

De az Urdele csúcs nem óhajtotta felhőruháját levetni

Mi úgy döntöttünk, hogy újra megnézzük. Miután megittunk még egy kávét a Muntinu hágon 2103 méter magasságban, elindultunk Erdély irányába.

Nagyobb térképre váltás