Székelyzsombor ,Madrid, Székelyudvarhely. (Nyírő József a székely apostol hazatérne szülőföldjére.)

A történelmi székelyföld határán, a Kis-Homoród patak két partján fekszik Székelyzsombor. 

Felette magasodik Székelyzsombor vára

Nyirő József 1889. július 18-án született Székelyzsomboron, régi csíkszentgyörgyi származású székely családban. 

Édesapja, Nyirő Mihály mint kántor-tanító a helyi elemi iskola igazgatója volt.

A ház homlokzatán napjainkban emléktábla jelzi, hogy itt született a " Székely apostol "

"A tisztelettel mellékelt és eredeti okmányokkal bizonyított "Származási Táblázat" szerint egyenes és törvényes leszármazottja vagyok annak a Nyirő Mihálynak, aki az Országos Levéltárban őrzött "Lustrakönyvek" tanulsága szerint Csíkszentgyörgyön lustráltatott, és szerepel az 1701. évi, mind az 1702. évi összeírásban."

"Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten..."


(Nyírő József)

 A Nyirő József-szobrát Székelyzsomboron a Templom-dombon állították fel 2004. július 18-án. 

A szobrot a Bákóban élő szobrász Bunaventura Serban készítette, akinek műterme Ruskicán van. 

A " Székely apostol " Az erdélyi havasok nagy írójának fontosabb művei.

Jézusfaragó ember (novellák)

 Isten igájában (regény)

 A sibói bölény (regény)

 Kopjafák (novellák)

 Székelyek (novellák)

 Az én népem (regény)

 Uz Bence (regény)

 Havasok könyve (novellák)

 Júlia szép leány (szinpadi ballada)

 Mádéfalvi veszedelem (regény)

 Néma küzdelem (regény)

Nyírő József tanulmányait a székelyudvarhelyi katolikus gimnáziumban kezdte, majd a gyulafehérvári papnevelő intézetben és a bécsi Pazmaneumban tanult. 1912-ben Nagyszebenben pappá szentelték, itt hittant oktatott egészen 1915-ig, amikor is kinevezték Kolozs megyei Kide község plébánosává

.

1919-ben, kilépett az egyházi rendből, és elvette ifjúkori  szerelmét.  Először a megélhetése miatt Kidében malmot bérelt, ezzel tartotta fenn magát és családját.

Kolozsvárra majd Székelyudvarhelyre költözik.

1941-ben Budapestre költözik, majd a háború után Madridban telepedik le.

A Nyírő-család háza Székelyudvarhelyen, feltételezik, hogy Kós Károly tervei alapján készült, vagy legalábbis abban a modorban, amelyben Kós és Toroczkai Wigand Ede is dolgozott.  

Többen azt feltételezik, hogy maga a tulajdonos és a barátja Haáz F. Rezső készítette az épület tervrajzait.

Emléktábla az épület falán a bejárat mellett.

Halála előtt madridi emigrációjában így írt a Küzdelem a halállal című művében:

"Nem, nem, itt nem tudok meghalni, akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem. Minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni, hallatlanul megkényszerített képzelettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, a Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, a fehéren villámló nyíreseket, az elvesztett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemem előtt. Így talán könnyebb lesz." ( Nyirő József)

 Nyirő József végakaratában csupán annyit kért, hogy hamvait a szülőföldjén temessék el, ám az akarata teljesülésére még várni kell. 

A székelyudvarhelyi római katolikus temető kapuja nyitva áll.

Az újratemetés kálváriája csak most kezdődik.

Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. 

Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezte.

2012 május 27

Hargita megye prefektusa korábban közölte, hogy felfüggesztették Nyírő József erdélyi magyar író újratemetési engedélyét, amelyet a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal bocsátott ki. Augusta Cristina Urzica szombaton közölte, hogy a prefektúra megtámadta az engedélyt a közigazgatási bíróságon. 

A szervezők közölték, a megemlékezést megtartják a székelyudvarhelyi papkertben, csak a temetés marad el. 

Több mint kétezer megemlékező gyűlt össze a székelyudvarhelyi papkertbe, a Nyirő József újratemetésére meghirdetett rendezvényre. 

A résztvevők többsége már értesült arról, hogy a szervezők csak ökumenikus áhítat keretében kívánnak emlékezni Nyirő Józsefre, a hamvak eltemetésére nem kerül sor. 

A székely apostol hazatérne !

Az ünnepi eseményre a Székely Nemzeti Tanács  külön kiadású lapon emlékezik Nyírő Józsefre.

"Nem igaz, hogy a háborúnak lelke van... Nem igaz, hogy jobbak leszünk általa... Nem igaz, hogy a ma született, ártatlan csecsemőnek is szenvednie kell... Én nem tudom visszaadni a halott apákat, sem a halott férjeket, drága gyermekeket. Nem tudom, nem tudom! (...) De tudom, hogy nem azok fognak győzni, akik egymást öldösik. De tudom, hogy kifosztott, meleg fészek romjaiból új otthon épül. De tudom, hogy a csók erősebb, mint a fegyverek, s egy ölelő karban több élet van, mint amit eddig az összes találmányok és bölcsességek nyújtottak."
(Nyírő József)

Az emléksátorban elhelyezett könyvbe a résztvevők bejegyezhették gondolataikat.

A Székely Apostol  fejfája, ide helyezhették el a résztvevők a kegyelet virágait.

Székelyzsombori  díszőrség a jelképes ravatalnál és sírhantnál.

A rendezvény kezdetén felolvasták a szervezők közleményét, amelyben tudatták, hogy a hamvak eltemetése elmarad. Mivel az újratemetés szervezői maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, az újratemetésre - a függő jogi helyzet megoldását követően - egy későbbi időpontban fog sor kerülni. 

A Papkertben összegyűltek Nyírő József utolsó szavait Győrffy András színész tolmácsolásában hallgatták meg.

 Az unitárius egyház nevében Kedei Mózes lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez. 

A három egyesített székelyudvarhelyi kórus Kodály Zoltán A magyarokhoz című művét adta elő.

Nagy Csaba tárogatón játszik.

Nyírő József a "Székely apostol"

Székelyzsombor emlékezik:

Fülöp Károly, a Pro Zsombor Egyesület elnöke beszél

A református egyház nevében Hegyi Sándor méltatta Nyírő Józsefet.

Juhász Kitti citerázik.

Kide emlékezik:

Nagy Tibor, Kide református lelkészének  beszéde

A megemlékezők sorában jelen volt Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának az RMDSZ színeiben megválasztott elnöke.

Szőcs Géza az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára feltette a kérdést: ki fél a halottaktól, ki reszket a halott író hamvaitól? Elmondta, a karhatalom azért fél, „mert a hamvakat nehéz gumibotozni, vagy népbíróság elé állítani".

 Beszédet mondott  Mátyás Károly, a Szent Miklós-hegyi római katolikus plébánia főesperese,

Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke köszönetet mondott azért, hogy a történelmi magyar egyházak székelyudvarhelyi képviselői együtt emlékeznek az íróra.

Kövér László a megemlékezésen elmondta, győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek.

 „Nyirő József hazatért, velünk van, mert szívünkbe zártuk, és anyaföldje is magához fogja ölelni" - jelentette ki Kövér László.

Kunos Lajos evangélikus lelkész záró áhítatában elmondta, hogy az író 10 évet töltött gyermekként Székelyzsomboron, majd idézte Nyírő az egyházzal való első találkozásáról szóló írását. 

A magyar himnusz a Szentegyházi Gyermekfilharmónia előadásában.

A székely himnusz a Szentegyházi Gyermekfilharmónia előadásában.

A régi székely himnusz a Szentegyházi Gyermekfilharmónia előadásában.

A Csíksomlyói Mária-siralom eléneklésével zárult a szertartás. 

A szívünkben temettük, esővel sirattuk!

"Mehetünk nyugodtan, mert az én utamnak vége úgysem lészen. Sok kocsi elporlik alattam, de én addig meg nem állhatok, míg az én testem is valamivel magasabbra nem emeli ezt a földet."


(Nyírő József)

2012 május 28 

"A szívünkben eltemettük Nyirőt, és reméljük, lesz még olyan konstelláció, mely lehetővé teszi, hogy Nyirő József hamvai megpihenjenek a szülőföld sokáig hiányolt mélyében" 

( Szőcs Géza )

„Itt maradtunk a meg sem ásott sír előtt, és nem félünk!"

A magyarok! Az egymást pusztító, pártoskodó, gyűlölködő, szanaszét szakadt, szerencsétlen magyarok, ez a fájdalmasan tragikus sorsú nép, az elveszett haza kísértetei! Lehet rájuk számítani?

 (Nyirő József)

  „Régi idők kopjafái alatt alussza álmát az én népem, mohos temetőkben vadvirággal takart padmolyos sírokban, szép madárszó mellett. Egy az élet a föld fölött és a föld alatt. És adjunk életet az életnek itt a föld fölött. Budapesttől Segesvárig, Temesvártól Világosig, életet a föld fölött, hogy nyugalmunk legyen a föld alatt. „


(Nyírő József)

Nagyobb térképre váltás