2015. szeptember 30., szerda

Erked (Volt egy szász falu, Székelymuzsna és Szederjes között.)


Erked az Erked-patak völgyében található Maros megyei falu. 


Segesvártól 24 km-re keletre az Erked-patak mellett.


Itt halad át a Brassót Segesvárral összekötő vasútvonal.


 A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 


Közigazgatásilag napjainkban Héjjasfalva községhez tartozik.


A települést a szászok alapítottak 1200 körül, miután a székelyeket, akik ezen a helyen éltek átköltöztették. 


Szépen és gondosan megépített, jellegzetes szász  ház sorok között kanyarognak a köves utcák. 


Rendezett gyönyörű központja van, ami csak úgy sugározza az egykor jelenlevő kultúrát.


A helység erődtemploma a falu közepén foglal helyet.


A szász lakosság az 1200-as években templomot épített, melyet később erődítettek.


A falukép, egy kis város hangulatát idézi. 


Az épületeken itt is láthatjuk a hagyományos szász építkezés jellemvonásait.


A házak többsége téglából és kőből készült, de láthatóak faházak is a faluban.


A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.


A szász hagyományok és a biztonsági megfontolások szerint alakult ki a falukép.


 Az épületek vagy egy főutca vagy egy főtér köré csoportosulnak.


 A fő elem a templom, ami mindig a helység közepén helyezkedik el.


 A templomokat úgy alakították ki, hogy védelmi funkciót is ellássanak.

Régi emeletes épületek ma kihasználatlanul állnak a faluban.

 

Nehezen olvaslató felirat és évszám, a múlt emlékei.


Idézzük fel röviden az erdélyi szászok, és Erked történetét.


A szász telepesek első hulláma 1150 körül érkezett Erdélybe.


 A magyar királyságnak elemi érdeke volt egy várakból álló védővonal kiépítése Erdély déli határán.


 A székelyek erre a feladatra  nem feleltek meg, mert nem rendelkeztek várépítési tapasztalattal és mesterségbeli tudással.


Mivel a déli határsávon már a székelyek éltek, így őket észak-keletebbre kellett telepíteni.



A II. Géza korában megindult telepes hullám a kedvező feltételek hatására nem állt le, mind több német eredetű család érkezett Erdélybe.



A tatárjárás nagy pusztítást hozott a szászok vidékére is.


A XIII. század folyamán újabb telepesek biztosították a viszonylag gyors rendezést.


Az erdélyi szászokhoz csatlakozó német nyelvű bevándorlók második hulláma a XVI. századi nyugat-európai ellenreformáció idején érkezett.


Az Erdélyi Fejedelemségben vallásszabadságot biztosítottak számukra is.



1785-ben II. József császár semmisnek nyilvánította a II. András által adott kiváltságokat.



Ezzel a szászok évszázados autonómiájának is vége szakadt, és nemzeti kisebbséggé váltak.


A második világháború vége felé, a szászok egy része Ausztriába és Németországba menekült.



Az 1941-ben még 248 000 főből 1948-ig 91 000-en kivándoroltak vagy meghaltak.


1989-ben még 95 000 szász volt Erdélyben.



1991-92-ben további 75 000 személy vándorolt ki az országból.


Erked településnek 1910-ben 1270, többségben német lakosa volt, román, cigány és magyar kisebbséggel.


 1941-ben még 553 szász lakott a településen.


1977-ben  már csak 281 szász lakott a faluban.


1992-ben 760 lakosából 467 román, 218 cigány, 52 magyar, 23 szász volt.


1238-ban Erkud néven említik először. 


1341-ben Erded.


1488-ban Ergetten.


 1508-ban Erketten.


1532-ben Erckten néven fordul elő az oklevelekben.


1748-ban tűzvész pusztítja a települést.


1848-ban felgyújtják a falut.


Középkori falu katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, templomukkal együtt.


A falut elhagyó szászok gazdasági épületeiket a székelyderzsieknek adták el.




 Sorra bontják le az értékes házakat és téglánként hordják el.


2011- ben a falu lakossága 772 fő.



A magyar lakosság létszáma 39, a többi 733 román és cigány.



Erked dombok között megbuvó település.





Talán ennek is köszönheti, hogy településképe szinte semmit nem változott néhány száz év alatt.


Zászló bizonyítja, hogy a falu iskolája is belépett az Európai Unióba.



Az ortodox templom.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése