A Keleti-Kárpátokban
egy 600-700 m magasságban elterülő hegyközi medencéjében járunk Hargita
megyében.
Itt
a Remete völgy közelében Csíkszeredától 7 km-re északkeletre az Aracs és
Remete-patakok találkozásánál fekszik Csikcsomortán.
A végeken vagyunk. A történelmi Magyarország legkeletibb pontjától, alig 18 kilométerre.
Közel száz esztendő után itt támadt fel poraiból a Kolozsváron 1918-ban lerombolt Kárpátok Őre emlékmű.
Az eredeti szobrot még 1915-ben állították fel Kolozsváron
1915-ben Kolozsváron felállított, Szeszák Ferenc Kárpátok Őre emlékművével, azon székelyek előtt tisztelegtek, akik Árpád fejedelem által kialakított védelmi rendszerben szolgáltak, melynek rendeltetése az volt, hogy megvédje a Kárpátok hágóit, szorosait a külső támadások ellen.
Ennek az alkotásnak a hű másolata került most a csíkcsomortáni iskola udvarára.
A tölgyfából készült emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, határőrt ábrázoló szobor.
Ezt
egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült őrtorony
veszi körül.
Szemből nézve, a kapuzábé bal oldalán a székely zászló.
A cserefába faragott napkorong.
A kapuzábé életfája.
Az alkotók nevei:
A szobrot Horváth Béres János készítette, a tornyot Székely Csaba és Török Csaba csomortáni fafaragók készítették.
Az emlékmű állíttatóinak és támogatóinak névsora.
A talapzattal együtt az alkotás magassága eléri a hat métert.
A fahonvéd méltóságteljes eszményi alakja, amint a tél keserves hideg napjaiban puskával kezében őrt áll a magyar határ felett.
A mellénél, a suba szegélyének találkozásánál a fahonvéd kezei nyúlnak ki, és egymásra hajolva tartják erősen a Mannlicher fegyvert.
A rendes katonasapka alól hósapka látszik ki, mint ahogy védekeztek is a katonák a tél borzalmai ellen.
Tekintete nyugodtan de szigorú vigyázattal figyeli a határt.
Ezt a
határt őrizzük, akkor is, ha már csak mi hiszünk benne, nem fegyverrel, de hittel, meggyőződéssel, kultúrával, a megfelelő
szavakkal és cselekedettel (meneteléssel, lármafákkal). Az őrök mindenkor itt álltak, itt állunk most is.
Mi
székelyek, végeken élő magyarok önmagunk, a határok és az ország őrizői
voltunk.
Nem a
székelyeken múlott, hogy a határ egyszer csak tovább költözött nyugati irányba.
A magyar királyság idején a Kárpát-medence nagyobb része az
erdélyi határvonalhoz tartozott, így a
Kárpátok Őrei nagy többségben székelyek voltak.
Szeszák Ferenc, Kárpátok őre című 1914-ben készült
alkotását Lyka Döme nagybirtokos adományozta Kolozsvár városának, és 1915. augusztus 18-án avatták fel. A Deák Ferenc utca elején álló szoborba a hadiárvák és özvegyek
javára adakozók szegeket verhettek be. Az alkotást az 1918 decemberében
bevonuló románok rombolták le.
"S néhány napra rá bevonultak a románok. Az ablakból figyeltük őket. […] Talán egy óra sem telt bele s néhány egyenruhás ember megjelent a szobornál, matattak rajta valamit, aztán félrehúzódtak. Valami nagyot dördült a szobornál, a falak is megremegtek, pár ablak nagy zajjal betört s mire a füst szétoszlott, a szobor darabokra törve hevert szerte az utcán s a díszesen faragott építmény romokban heverve füstölgött.”
(Wass Albert)
A romániai rendszerváltás után a magyar kisebbség újra fel
akarta állítani Kolozsváron ezt az emlékművet, de politikai okokból nem
sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József
építész alkotása Szilvásváradra, a Szalajka-völgybe.
Végül 2013 júliusában itt Csíkcsomortánban állították fel újra.
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése