Vajdahunyad(HU)
- Hunedoara(RO) - Eisenmarkt(DE)
A
Ruszka-havasok keleti lejtőjének egészen a Cserna folyóig benyúló lankás
magaslatán fekszik a vár, a Zalasd patak mentén.
A
város szürke tömegéből hirtelen kimagasló monumentális építmény csodálattal tölti el
látogatóját.
Több mint hat évszázad történetének emlékét őrzi a vár, amit nem
csak a Hunyadiak, hanem erdélyi fejedelmek és családok birtoklása
idején történt.
Nehezen védhető helyről van szó, és emiatt mindig is
kételyek merültek fel a vár hadászati jelentőségével kapcsolatban.
A Hunyadiak kastélya Erdély egyik leglátogatottabb
turisztikai látványossága.
Összességében
a vár ma is képes tükrözni azt, ami egykoron is volt, Erdély középkori építészetének egyik remekműve.
2016-ban Európa
legcsodásabb kastélyai közt a nyolcadik helyre rangsorolták.
A birtokot 1409-ben adományként kapja meg Hunyadi János
édesapja és ide építi fel a mai vár elődjét birtokközpontnak.
A Zalasd patak mély és széles árkán egy négy hatalmas pillérre
támaszkodó fahíd vezet a várba.
A
Kaputorony az 1440-es években épült, innen nyílik a lejárás a kazamatákba.
Sok hasonlatosság van a mai világgal,...
...csak mások az eszközeink,...
... és más elnevezéseket használunk!!!!
Nyugati oldalon van a vár palotaszárnya.
Alsó szintjén a lovagterem van.
A felső szinten az Országház nevű tárgyalóterem.
Címeres lépcsőfeljárat.
Az
erdélyi gótika gyönyörű alkotása, a lovagterem.
Itt középkori fegyverekből álló kiállítást rendeztek be.
Középkori lovagi páncélzat.
A
kétszintes palota alsó és felső termét öt-öt pillér két hajóra osztja.
Az építmény építési idejét a földszinti terem második pillérének szalagfelirata datálja.
"Ezt a
művet Hunyadi János Magyarország kormányzója készíttette az Úr
megtestesülésének 1452-ik évében."
Az első pillér címeres díszítése.
Hunyadi János
1441-ben
I. Ulászló király kinevezte erdélyi vajdának.
Hunyadi Jánost 1446-ban Magyarország
kormányzójának választották meg.
A bejárati ajtó.
A padló mozaikban a Hunyadi címer.
A lépcsőházon keresztül jutunk a lovagterem fölötti Országházba
A termet itt is az öt pillér két hajóra osztja
A gótikus teremben nagy fontosságú rendezvényeket,
...és tanácskozásokat tartottak.
Az emeleti terem magasabb és előkelőbb volt a földszintinél.
A palotától balra Zólyomi szárny látható.
Ez a délnyugati rész a Királyház, melyet Zólyomi
Dávidné építtetett.
A vár
bejárata a városra tekintő dél-keleti oldalon volt,
Itt volt a Régi-kaputorony gyalogos- és szekérkapuval.
A híd a várárok felett .
Mivel a Régi kaputorony eredeti rendeltetése megszűnt, eléje bástyaszerű építményt emeltek (Fehér-bástya).
A Fehér bástya bejárata.
A födélszerkezet.
Hatalmas szögletes tornyot emeltek a vár elé és ezt látványosan szerkesztett hosszú fedett folyosóval kötötték össze a várral kis felvonóhíd közvetítésével.
A
Nebojsza („ne félj”) nevet viselő torony látszólag utolsó lehetőséget nyújtó
menedékhelyként funkcionálhatott.
A vár keleti oldalának további szakaszát a Bethlen-szárny
foglalja el
A szárny külső, északkeleti sarkán áll a Hímes-torony.
A lőrések állványzata.
Felújitott lépcsőzet biztosítja a közlekedést.
A bejárattól balra találjuk a Szilágyi Erzsébet által építtetett reneszánsz Mátyás-loggiát.
Az árkádos folyosó földszinti árkádjait pedig késő gótikus ablakokkal zárták be.
A Mátyás-loggia az első fennmaradt reneszánsz építmény
Erdélyben, korabeli, késő gótikus freskóival.
A Bethlen szárny belső felén látható a Steindl-féle beavatkozások ma is látható legjelentősebbike: a neogótikus loggia.
A korszak legnagyobb építkezésére a palota külső homlokzatán került sor.
Ezt a Zalasd patakra tekintő homlokzatot négy hatalmas támpillérrel tagolták.
A támpillérekre címerekkel gazdagon díszített erkélyeket helyeztek.
A látványos, tornyos építmények a palota külső homlokzatának teljes hosszát kitöltik és jelentős mértékben emelik a vár nyugati homlokzatának ünnepélyes jellegét.
A kaputorony teraszáról jól látható Vajdahunyad városa.
Az újrafödött Bethlen szárny.
A Kaputorony keleti oldalán kívülről a Buzogány-torony és a Corvin János-bástya zárja le az Aranyházat.
A várhíd és a Huszárvár látképe a kaputoronyból.
A toronysisak csúcsán páncélos lovag hirdeti most is a Hunyadiak dicsőségét.
Kilátás a kaputoronyból.
A toronyszoba.
A csigalépcső.
Címeres cserépkályhát, és korabeli bútorokat láthatunk a következő képeken.
A Hunyadi család és a vár későbbi birtokosainak arcképei.
Ugyancsak a várudvarból nyílik a gótikus várkápolna bejárata.
Hunyadi kormányzóvá való megválasztása után épült a ma is álló, térfűzésében és tömegében templomot felidéző kápolna.
A kápolna, egy 1450-ben kelt irat értelmében, Keresztelő Szent János tiszteletére épült.
A szentély a kápolnában.
Hunyadi János síremlékének másolata.
A kaputorony zárt erkélye.
A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja.
A Hímes torony.
Az Aranyházat az északi az keleti oldalon szépen faragott zárt erkélyekkel díszítették.
Különleges díszcsatornák.
Az Aranyház és a várkápolna alá Bethlen kívülről ágyúteraszt
építtetett.
A várfal és az ágyúterasz között volt a medveverem, ...
... és az akasztófa
A Bethlen szárny alagsorában látható a vár kőtára.
A Szilágyi család címere.
Hunyadi János címere.
Az egész vár ünnepélyességét jelentős mértékben fokozta a várfalon, tornyokon végigvonuló, téglából rakott magas védőpártázat.
A pártázatok igazi arisztokratikus megjelenést kölcsönöztek a várnak.
Vajdahunyadon
(Petőfi Sándor)
Fogadjatok be, ti dicső falak,
Fogadj magadba, híres ősi vár!
Légy üdvezelve... hol a hős lakott,
A költő ottan lelkesedve jár.
Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi!
Mily lelkesűlés éget engemet!
Szivemnek hangos dobbanásai,
Beszéljetek ti ajkaim helyett.
Mily lelkesűlés éget engemet!
Szivemnek hangos dobbanásai,
Beszéljetek ti ajkaim helyett.
Itten lakott, tán olykor épen itt
Gondolkodék e bástya tetején,
Innen tekintett a jövőbe ő,
Ahonnan most a multba nézek én.
Midőn elzúgtak a kemény csaták,
Melyek Konstantinápoly tornyain
A büszke félholdat megingaták.
Jó pihenőhely... csendes szép magány
Mélyen lehajló völgynek zöld ölén...
Itt lenn a vár; nem éri a vihar
Még a zászlót sem tornya tetején.
El van rejtezve a világ elől
E szent magány; beléje más nem lát,
Csak messziről fehér fejével a
Hegyek nagyapja, a vén Retyezát.
..................
Vajdahunyad, 1849. (április 14.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése