Kerci apátság, (románul Carta, németül Kertz, szászul Kierz.)

Kerc a Nagyszebent  Brassóval összekötő E68-as út mellett található a Fogarasi-havasok lábánál.



Nagyszebentől 43 kilométerre fekszik. 



A kerci apátság alapításának idejét 1202-re teszik.

Az apátságot Árpád-házi királyunk III. Béla fia, Imre herceg alapította.



Az első időszakban német és francia szerzeteseket hívtak Erdélybe.

Az alapító feladataikként a keresztény hit ápolásán kívül a lakósság föld- és szőlőművelésre tanítását jelölte meg.

Csúcsíves bélletes főkapu vezet a tető nélküli hajóba

A főbejárat mellett áll még az egyik torony, cseréppel fedett gúlatetővel.

1223-ban említették először oklevélben az apátságot.

A templom és a kolostor máig megmaradt részei bizonyítják, hogy nagy létszámú szerzetesrend működött falaik között.





A tatárjárás előtti templom román stílusú volt. Ebből azonban csak a szentély koszorúpárkánya és a homlokzat kerek, egykor négykaréjú ablaka maradt meg.

A régi templomból megmaradt a szentély. 

A település evangélikus lakói  1721-től itt tartják istentiszteleteiket.

A szentélyben felállított orgona 1813-ban készült.

Zsigmond király 1398. évi oklevele szerint a magyar királyok által alapított kolostorban sok királyi ős pihen.



A középkori festett sekrestye ajtó.

A XIII. században készült gótikus oltár.

A templom szentélye gótikus.

Bordás keretboltozat fedi.

Keskeny csúcsíves ablakai vannak, felettük hatkaréjos körablakkal.



A 6 bordáját összefogó zárókövön lesütött szemű koronás női fej.

A zárókő a templom védőszentjét, Szűz Máriát ábrázolja.

1494-ben a szerzetesek nélkül maradt templomot Szeben javíttatja.

A XVI. században a templom egy része újra rommá lesz.

 

A reformáció idején a szebeni prépostság tulajdonában volt, ekkor alakították át a romos kolostor főszentélyét és kereszthajójának egy részét a falu evangélikus templomává. 

A XV. század elejének pusztító török és havasalföldi betöréseit, illetve a ciszterci rend lassú kiszorulását a korszerű társadalmi intézmények sorából a kolostor többé nem tudja elviselni.


 

A tatárjárás után szinte a teljes együttest újra kellett építeni 1250-ig.

Ekkor jelent meg Erdélyben a kezdeti burgundi gotika, mely meg erőteljesen alkalmazta a román elemeket.







Ugyanebben az időben, a kerci templommal egyetemben ugyanez a kora gótikus épitésmód jelent meg a Brassói  Szent Bertalan templomban.



A cisztercita szerzetesrend a tizenharmadik  században  európaszerte  ezernyolcszáz templomot, monostort emelt.

 Több templomot és kolostort a  korabeli  Magyarországon is.

Faragott festett persely a bejáratnál.

A jelenlegi templom barok oltára.

Klasszikus többemeletes oltár, a  képekkel, oszlopokkal, és dús ornamentikával díszítve.

Az oltárkép a két apostolfejedelem, Péter és Pál kíséretében.




Az Árpád-házi királyok támogatták a szerzetesek tevékenységét.

Falvakat, földbirtokokat adományoztak az apátságnak.

Egy időben Felek, és Fogaras között 10 falu is tartozott hozzá

A XIV. századtól jelentős kódex-másoló műhely működött a kolostorban.

1440-ben az apátság négy plébániát kap a Barcaságban: Földvárt, Barcaszentpétert, Botfalut és Prázsmárt.

A templom sok viszontagságon ment keresztül a tatárjárás után is, ezért az elhagyott kolostor helyreállítását királyi támogatás segíti.

Itt láthatók a templom megmaradt kődíszítései.

A védőszent jelképe, a vadrózsa-virág.

Palmettás oszlopfők, a zárókövek díszítő elemei.

I. Világháborús emlékoszlop.

A templomhajó északi fala. 

Szent Roland  cisztercita szerzetes a déli falon.

A föld színén szemlélhető falak és épületmaradványok,
több építkezési szakasz, illetve átépítések eredményeként jöttek létre.

A romokból megállapítható, hogy eredetileg torony nélkül épült háromhajós bazilika volt.

Tetőszerkezete nyolc boltszakaszos, pilléres kereszthajós megoldással.

A nyolcszög alapú toronyban két harang lakik.

Az 1932-ben öntött harang.




A régi, 1786-ban öntött harang.

Az apátság jelentőségét jelzik a főhajó méretei

Hossza 54 méter.

 Szélessége 20 méter.

A templomból ma csak a szentély használható, elzárva a hajó felé egy fallal, amelyben másodlagosan elhelyezett román kori kapuzat áll.

A hajóban jelenleg első világháborús német  hősi temető található.

Keresztek és sírkővek sorakoznak.

A torony csigalépcsőjének bejárata.



A katonasírok látványa a toronyból.

A főhajóból csak romok maradtak meg.

 Ezekből megállapítható, hogy csúcsíves árkádjai voltak és kerek, hatkaréjos ablakok világították meg.

Az oldalhajók a román korra jellemző félköríves rézsútos ablakokkal voltak ellátva.

A kereszthajó keleti falához két-két oldalapszis csatlakozik a főszentély két oldalán.

A szentély keskeny csúcsíves, és hatkaréjos körablakokkal.

A kelet-nyugati irányú kolostorépület egyik hosszanti fala a támpillérekkel együtt maradt meg.



Itt volt a ciszterciek legkeletibb, egyben Erdély és Fogarasföld legjelentősebb kolostora.

Az 1241-es tatárjárás elpusztította az épületeket.

Nagy károkat okoztak az 1432-es és 1438-as tatár betörések is.

A kolostort és templomát a szorgalmas cisztercita szerzetesek mindig újjáépítették.

A középkorban a kerci apátság lett a kor egyik legnagyobb magyar egyházi épületegyüttese.

A rend építőművészete a XII-XIII. század fordulóján a romanikából a gótikába átvezető, ún. burgundi gótikus stílust alakított ki.

A kolostor falai között szigorú rend uralkodott.

Ez  a rend a XV. század második felétől lazulni kezdett.

Mátyás király figyelmeztetése után sem javult a helyzet a kolostorban.

A király 1474-ben megszüntette az apátságot.

 Birtokait, jószágait a nagyszebeni prépostságnak adományozta.

Kolostorának egy része, itt emeletnyi magasan áll.

A templom mellett áll a legrégebbi erdélyi szász paplak,

még  1495-ben  építették  a kolostor  omladékaiból.

A kerci templom és kolostor a korai gótika első erőteljes jelentkezése volt Erdélyben. 

Hatása határozott művészeti kört teremtett az erdélyi templom építésben. (Brassó, Prázsmár, Szászhermány, Földvár Halmágy, Radna, Szék, Bálványosváralja, Szászsebes, stb.)