2018. január 3., szerda

Görgényszentimre (Barangolás a "végeken".)




Maros megyében, Szászrégentől 12 km-re keletre található Görgényszentimre.




A település, a Rákóczi-hegy és a Mocsár-erdő közti völgyben, a Görgény folyó bal partján fekszik.


A Görgény vára alatt kialakult település a középkortól a 19. századig mezőváros volt.

Nevét a régi magyar Gergen személynévből és Szent Imrének szentelt templomáról kapta.  


Először 1329-ben Gurghyn, majd 1350-ben Georgyn, 1453-ban Zenthemreh  néven említik.



A faluban a magyarok száma az elvándorlás és a vidéken többségben élő románságba való asszimiláció miatt folyamatosan csökken.


1910-ben a falu 1817 lakosából 1215 volt magyar és 560 román.



2011 ben, 1992 lakosából 1691 volt román és 301 magyar.



A magyar nyelvű iskolai oktatás 1988-ban megszünt. 


    A hetven méterrel a falu fölé emelkedik, a vulkáni tufából álló Rákóczi-hegy.


A hegyen Görgény várának romjai láthatóak.


A görgényszentimrei reformátusok régi temploma 1649-ben épült. 


Mai templomukat 1760-ban a régi templom alapjaira építették. 


A görgényszentimrei református egyházközség már a XVI. században fennállott


Lakossága a reformáció idején református vallásra tért. 


1641-től több évszázadon át református egyházmegye székhelye is volt.



A papi pad.




Pelikános szószékkorona.


A szószék a szentélyben.



  A református templom tornya alatti  sírkőfelirat-az 1300-as évekre utal: „Ante festum Pentekostes obiit nobilis virgo Elisabeth de Runczicz Morava hic sepulta. Anno 1300”.


Az orgonakarzat az orgonával.



Az orgona.


1591-ben Báthori Zsigmond megerősíti hivatalában Tamásfalvi Zsigmond református prédikátort,



1646-ban I. Rákóczi György a görgényi református egyháznak egy 12 mázsás harangot adományozott.



Napjainkban a toronyban két harang lakik.


A Szászrégenben 1921-ben öntött harang.



Klein Oszkár Kudzsiron öntött harangja.


Kilátás a templomtoronyból.


A hármas térfűzésű templom, torony, hajó, és sokszögzáródású, beugró szentélyből áll.


Régi sírkő a torony alatt.


 A középkortól a XIX. századig a Görgény vára alatt kialakult település mezőváros volt.



A XVII. századtól a 22 falut számláló görgényi uradalom székhelye.


1668 és 1672 között örménytelepesek is érkeztek.



1735 után Bornemisza Ignác csíki székely darabontcsaládokat telepített le.


A északi–északkeleti peremén létrejött településrészt Székelyvárosnak nevezték.



A korábbi településrészt Alszegnek nevezték el.



A faluba betelepített székelyeknek külön bírójuk volt.




Székelyváros és Alszeg közigazgatásilag csak 1865-ben egyesült.



A betelepített székelyek megtartották katolikus vallásukat.


A katolikus plébániát és iskolát 1810-ben alapították.


  A katolikus templom előtt Szent Imre szobra emlékeztet a falu védőszentjére.


2007-ben Szent Imre születésének 1000-ik évfordulóján, Lakiteleken Emlékbizottságot hoztak létre, hogy a Szent Imre nevét viselő településeknek 1-1 Szent Imre szobrot adományozzanak. 


Magyarország államalapító uralkodója, Szent István király és Boldog Gizella gyermeke Imre herceg.




A római katolikus templomot 1894-95-ben építették. 


Azelőtt az istentiszteletet a kastély kápolnájában tartották.




A bal oldali mellékoltár.



A jobb oldali mellékoltár.


Dr. Börzsei Márton tanár- plébános emléktáblája.


1725-től a településnek már volt katolikus iskolája, de 1948-ban államosították.



A templom közelében van Görgényszentimre leghíresebb épülete, a kastély.



    A településen álló kastély elődjét 1642-ben I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak.






Feltételezhető, hogy kastélya lerombolt görgényi vár köveiből épült.



A díszudvart kelet felől a Főépület zárja le, mely magába foglalta a reprezentációs termeket.


A Rákóczi–Bornemissza-kastély, a köztudatban Bornemissza-kastélyként él.



1662-ben erdélyi országgyűlést is tartottaka kastélyban. Később több évtizedig lakatlanul állt.





Az uradalom kezdetben királyi, majd fejedelmi birtok volt.


1687-ben Teleki Mihály kancellár szerezte meg. 




1717-ben Bornemisza János 99 évre zálogba kapta a kincstártól.


1718 és 1734 között új tulajdonosa, Bornemisza János a vár köveinek felhasználásával, barokk stílusban helyreállította.



Többek között óratoronnyal és ellipszis alaprajzú házi kápolnával bővítette ki.




1848. november 10-én a környező falvak román parasztsága feldúlta a kastélyt.




1855-re a kastély újra helyreállították.



1835-ben a kincstár visszakövetelte az uradalmat a Bornemisza családtól, és pert indított ellenük.

 

A per 1869-ig húzódott.



A per után a Bornemiszák visszaszolgáltatták az uradalmat a királyi kincstárnak.



1881-ben I. Ferenc József fiának, Rudolf trónörökösnek adományozta az uradalmat.



Rudolf trónörökös vadászatai számára átalakította a kastélyt.



Ebből az időből származnak a tető manzárdjai és a homlokzat tornáca.




Egy 1807-ben gabonásnak épült barokk melléképületet vendégházzá alakították.


Az építés, és az átalakítás éve.


A főúttal párhuzamosan az épület hosszában, az udvar felől mindkét szinten téglaoszlopos tornácot készítettek.




Még 1730-ban  épült meg az Erdélyben ritkaságnak számító ellipszis alaprajzú palotakápolna.


A kápolna oltára a gyulafehérvári püspöki kápolnába került.



A kápolna jelenleg a román görögkatolikus egyház használatában van.




A híres görgényi vadászatokon részt vett többek közt VII. Edward angol király, I. Ferdinánd bolgár cár és Ferenc Ferdinánd.



Görgényszentimrén 1893. október 1-jén erdészeti szakiskola létesült a kastélyban. 




A görgényszentimrei az első erdészeti iskola a magyar királyság területén a selmecbányaival együtt.



A két világháború között a román királyi család  is rendezett itt vadászatokat.





Az erdészeti líceum 1970-ben új épületet kapott.


2007-ben végleg elhagyta az épületet.




Tíz év után is az iskolának még vannak itt dolgai az épületben, ami akadályozza a felújítási munkálatokat.



-//-


-//-




-//-


-//-



A kastélyt körülvevő dendrológiai park elődjét  I. Rákóczi György létesítette.




Rákóczi a vadászat mellett szerette a kertészetet, és a fákat.




Az 1820-as–30-as években Bornemisza Lipót alakította ki angolkertet.



A tíz hektáros területen 350-nél több növényfajt telepítettek.





Különleges, drága külföldi növényeket, tulipánt, nárciszt hozatott, és telepített.



A pavilon ahol sok hires ember pihent a vadászatok után.



A világháborús hősöknek emléket állító kő.



Hogyan került ide a kő, és sírt jelez-e, nem lehet tudni.


Megtalálhatóak az egzotikus fafélék 29 családja, és közel 100 faja.



Az egzotikus fákon kívül, a hazai erdei fajok többsége is megtalálható.



A parkban látható tavat a Görgény-patak táplálja.


A tó vizén büszke hattyúk úszkálnak.


A tó fölött híd vezet a szigetre.


Régen a vízben "ezüst, és aranyhalak" is úszkáltak.


A parkban, vadaskertet és sétányokat létesítettek.


A vadaskertet, őzek, szarvasok, és dámvadak népesítették be.

 
A sétányokat és a parkot mitológiai isten, szirén, faun és más szobrok díszítették.


-//-


-//-

Teleki Samuel  az 1880-as évek első felében itt szervezte és irányította a híres görgényi medvevadászatokat.


A vadászatok alkalmával több mint 42 medvét, és sok más állatot ejtettek el.


(Napjainkban Hargita megyében, nem találunk megoldást a medvetámadások ellen.)


Az itt látható Erzsébet-asztalt, Erzsébet királyné tiszteletére emelték.


A hajdanában  tölgyfákkal körülvett kis kőasztal felirata, már nem olvasható.


A Görgényiek úgy tudják, hogy Sissi is járt a kastélyban.


A Görgényi-havasok Erdély leggazdagabb vadászparadicsoma volt.


Az európai főrangúak őszi vadászatának kedvelt területe volt.


Erzsébet királyné Rudolf fia halála után közhasznú célokra ajánlotta fel a kastélyt.



A Maros Megyei Múzeum 2009-ben vette át a görgény-szentimrei Rákóczi–Bornemissza-kastély adminisztrálását.


Elkészült a barokk-reneszánsz szárny, azaz a főépület tetőrekonstrukciója.



Folyamatban van a Rákóczi–Bornemissza-kastély kapuépületének felújítása.



Görgény vára királyi vár volt. Az erdélyi vajdák hűbérbirtokul használták a hozzátartozó, Görgényszentimrén kívül 24 településből álló váruradalommal együtt.


1708. március 10-n az osztrák csapatok elfoglalták, és lerombolták.


A hegyen a vár köveiből 1730-ban római katolikus kápolnát építettek. Mai formáját az 1887-es újjáépítésnek köszönheti.





1 megjegyzés:

  1. a napokban jártam itt, tényleg nagyon szép minden és jó átélni a történelmi eseményeket felújító emlékeket. Ajánlom mindenkinek legalább egyszer olvassa el a Wikipédiát Görgényszentimréről.De ha alkalma van nézze is meg a valóságban.

    VálaszTörlés