A Szeben megyei, Berethalom a 9. legmesésebb hely a Földön az amerikai Cosmopolitan összeállítása szerint.
Berethalom az egyik legrégebbi szász település Erdélyben,
ami leginkább az erődtemploma miatt
népszerű a turisták körében.
A Nagy-Küküllő partján futó D14-es úttól 9 km-re délre, fekszik Berethalom.
A település, Medgyestől 24 km-re , Segesvártól 23-km-re. 600
méteres magasságot meghaladó dombok között található.
Tengerszint feletti magassága
A falu már az 1241–1242-es nagy tatárjárást megelőzően is lakott település volt.
Valószínű hogy azután települt be szász lakossággal.
1300-ban kb. ötven házból állt.
1397-ben említették először oppidumként, de hetivásárait már régebb óta megtartották.
1418-ban mint civitasra hivatkoztak és megvolt a bíráskodási joga, és saját bírósága egészen 1883-ig működött.
A 16. század első fele a település történetének virágkora. Mezővárosként Medgyessel vetélkedett.
A falu
közepén emelkedő dombon áll Erdély egyik legszebb erődtemploma.
Egy régi templom 1282-ben már létezett a településen.
A templom eredetileg Nagyboldogasszony tiszteletére épült.
A templom a magas dombtetőt koronázó tornyos erődrendszerével és a tornyok meg falak közül kiemelkedő épülettömbjével festői képet mutat.
Átépítésének
kezdetét egy 1402-es oklevél igazolja.
1486-ban már biztosan erődített volt, mert Mátyás király ekkor lakói harmadát a településen álló vára őrzésére rendelte.
Az átalakitási munkával 1524-ben készültek el, erre utalnak kapuja felett II. Ulászló és Szapolyai János címerei.
A település óriási templomát 7 bástyás, hármas védőfal veszi körül.
Hasonló erődítmények a XVI. század elején sorban készültek a szász mezővárosokban.
Jól látszik az erődtemplom hármas falrendszere.
Az
1977-es földrengést követő helyreállítását 1991-ben Europa Nostra-díjjal
ismerték el.
1993 óta Berethalom a Világörökség része.
1572-ben lelkészét, Lucas Unglerust választották az erdélyi evangélikus egyház püspökévé.
Unglerus úgy határozott, hogy nem költözik Nagyszebenbe, hanem Berethalomban marad.
1679-ben a zsinat véglegesítette Berethalom püspöki székhely mivoltát.
1572
és 1867 között püspöki székhely volt, ekkor azonban Georg Daniel Teutsch püspök
Nagyszebenbe költöztette.
Berethalom mint az erdélyi evangélikus püspökök székhelye komoly védelemre szorult.
Az erődtemplom területe közel 1 hektár.
A templomot két teljes és részben egy harmadik falgyűrű veszi körbe.
A bejáratot négy torony védi, a felső szinten további három torony található.
A fa harangtorony a 19. század elején épült.
Középen a a templomszentély kis fiatornya.
A falrendszerek gyilokjárói ma már nincsenek meg, egykori szuroköntő nyílásain kúszónövények lógnak alá.
Az
erődöt a domb lábánál, az északkeleti szakasz kivételével még egy külső
falgyűrűvel is megerősítették, amelyet három bástya és két torony védett.
Berethalom az egyik legjobban megmaradt száz erődtemplom.
A falut ma már nagyrészt románok és cigányok lakják!
A település kecses épületei „elárulják” a település egykori
gazdasági jelentőségét.
A templomot fedett lépcsőn keresztül lehet megközelíteni.
A templom gótikus, torony nélküli csarnoktemplom.
Az Óratorony.
A díszes,faragott padok a szentélyben.
A stallumot hársfából faragták. A segesvári Reichmut János mester 1514-1524 között készítette.
Sekrestyeajtó gótikus, de már reneszánsz hatással. Az 1515-ös évszám olvasható rajta.
A 15-16. századtól nagy becsben álltak a török szőnyegek Magyarországon és Erdélyben.
Ebben a templomban is több török szőnyeg látható.
Háromhajós csarnoktemplom.
A szentély két és háromosztatú ablakai kőrácsosak, halhólyagos motívumokkal.
A szentély aránylag hosszú, csúcsíves diadalívvel kapcsolódik a hajóhoz.
Csillagboltozattal fedett.
A faragott szószéken 3 Passió-jelenet van.
Brassó híres szobrászának, Ulrich mesternek a műve. A szószékfeljáró 1761-ből.
A csillagboltozatos, sokszög záródású szentélyt, a csúcsíves diadalív választja el a hálóboltozatos hajótól.
A hajó mindkét oldalát középkori zászlók és keleti szőnyegek díszítik.
Építéskor a templom mérete akkora kellett legyen, hogy veszély esetén a falu összes lakója elférjen benne.
A háromhajós templom hálóboltozatát 9 drb nyolcszögű oszlop
tartja.
A boltozatok, oszlopok és a gótikus ablakok, szinte egy mesebeli világot teremtenek.
A templomtérben helyezték el a berethalmi céhek megmaradt
zászlóit.
A dúsan tagolt rajzú hálóboltozatot karcsú pillérek tartják, zárókövek nélkül.
A középen látható keresztelő medence kőbe faragott remekmű.
Az itt található szárnyasoltár 1515-ben készült.
A 28 képből álló szárnyas oltár legrégibb képei a második sorban láthatóak. Az egyik képen olvasható 1483-as évszám valószínűleg a kép keletkezésének idejére utal.
Ez a legnagyobb ilyen jellegű oltár Erdélyben.
Gótikus szárnyasoltárról beszélünk, melyen Jézus életének különböző jeleneteit lehet megcsodálni.
A remekmű egy segesvári mester munkája, elkészítése harminc évig tartott.
Legfontosabb részét a középpontban találjuk, ahol drámai módon van a keresztre feszítés ábrázolva.
A több mint 200 éves orgona ma is működik.
A templom hosszúsága 45,2 méter.
Szélessége 22,7 méter.
Magassága 16,0 méter.
A faerkélyes mauzóleumtoronyba temették a szász püspököket, itt láthatók síremlékeik is.
A szentély ablaka és támpillérei.
A templomerőd belsejében, közvetlenül az erődítmény falainak
mentén található egy terem, ami alig nagyobb egy kamránál.
300 éven keresztül ebben a helyiségben találták magukat azok a házaspárok, akiknek megromlott a kapcsolatuk. Hat hétig tartották őket bezárva, hogy megoldják problémáikat és megelőzzék a válást.
A kicsi, sötét "börtönt" később múzeummá alakították, és a mai napig látogatható.
A támpilléres templomhajó és a szentély csatlakozása.
A templom oldalkapui már reneszánsz kereteléssel készültek.
A Katolikus torony.
A reformációt követően a katolikus valláshoz ragaszkodó berethalmiak számára a földszintjén kápolnát alakítottak ki.
A kápolna falait belülről 15. századi falképek borítják, amelyek többek közt az Angyali üdvözletet, Szent Györgyöt, az ítélő Krisztust és Krisztust mandorlában ábrázolják.
A templomhajó kisméretű lépcsőtornya.
A templom északnyugati oldalán az Óratorony látható.
A középső és a belső fal között ide 1795-ben építettek lépcsőt, amelyet 1845-ben fedtek be faszerkezettel.
A belső és a középső falgyűrű találkozásánál áll a nyugati kaputorony, amelyben a városháza is működött.
Itt végződik a régi kocsibejáró, amelyet belső szakaszán, ma is mindkét oldalról fal határol.
A középkori kocsibejáró.
A Kaputorony.
A Szalonnatorony.
A falak egy részét a XIX. században visszabontották.
A Kaputorony.
Az Óratorony.
A templomot két kőfal veszi körbe: az egyik a fennsíkot
övezi, a másik a domb lábánál húzódik.
A nyugati, déli, és keleti oldalon egy harmadik falat is
emeltek, amit két falszoros oszt meg.
Nyáron a templom orgonakoncertek helyszíne.
Berethalmot a szász telepesek termékeny földjeiért és kedvező éghajlatáért választották otthonnak.
Miután a püspöki székhelyet visszahelyezték Nagyszebenbe, 1871-ben mezővárosból hivatalosan nagyközséggé minősült át.
A XVIII. és XIX. századokban a medgyesi építészetből ihletett épületek városi hangulattal ruházták fel a települést.
A XVI. századtól a XIX. századig a településen a legfontosabb és nevezetes mezőgazdasági ágazata a borászat volt.
Mára a szőlőültetvényeket szinte teljesen felszámolták, a
bortermelés megszűnt.
Berethalom festői község az erdélyi barokk stílusban épült hagyományos szász házakkal.
Jellemző a falak vastagsága, a kövezett alapok és a szőlőmotívumokkal díszített homlokzatok.
A történelem folyamán Berethalom fontos kézműves központ volt.
Első céhszabályzata, a takácsoké 1508-ból maradt fenn.
A vargák, a fazekasok, a kovácsok, a kádárok, a szűcsök és a bognárok utódai.
A két világháború között sok berethalmi fiatal a városba költözött.
Az olcsó termőföld majdnem száz szász földművelő családot vonzott ide más településekről.
1940-ben 19 kereskedés és 70 ipari vállalkozás működött a településen.
A volt gyógyszertár épülete az evangélikus erődített templom közelében.
Az 1572-ben épített szász házban homeopátiás gyógyszertár
működött. A ház egyben a legrégebbi az erődítményen kívül épült házak sorában.
Az 1500-as években 230 család lakott a településen.
1532-ben 345 lakott telek után adózott.
1780-ban kb. 1200 szász, 250 román és 115 cigány lakója
volt.
1850-ben 2255 lakosából 1460 volt szász, 605 román és 171 cigány nemzetiségű.
1910-ben 2259 lakosa közül 1215 volt szász, 868 román, 127 cigány, és 47 magyar.
2002-ben 1182 lakosából 959 volt román, 137 cigány, 50 német és 36 magyar.
2011-ben a település lakóssága 1467 fő volt.
1948-ban 530 hektáron, határának legjobb földjein állami
gazdaságot hoztak létre.
1980-ban kezdődött a szászok kivándorlása Németországba.
1989. december 31-én még kb. hatszáz szász élt Berethalomban.
A rendszerváltástkövető két évben többségük kivándorolt Németországba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése