2012. február 22., szerda

Almakerék (A víz szalad, szórványvidéken csak a kő marad )




A  magyar és szász történelmi ritkaságok után érdeklődők számára érdekes útvonalat járunk be ahol a vadregényes tájak mellett fantasztikus történelmi épületekben is gyönyörködhetünk. 


A  Segesvárt,  Medgyessel összekötő 14-es számú megyei útról balra letérve, Dános után Szászszentlászló irányába  haladunk tovább még 12 kilométert. 



 Itt a Hortobágy-dombság hosszú völgyének végén található, Almakerék


 Innen már nem vezet tovább az út. 



A település 1289-ben Alma néven jelentkezik az oklevelekben. 





1289-ben plébánosa is van Henrik, tehát temploma is van. 






A helység neve 1305 -ben,  már a jelenlegi formájában, „Almakerek”-ként fordul elő 


Almakerék neve románul Mălâncrav, németül  Malmkrog, szászul  Malemkref.


1317–1320 között a pápai tizedjegyzék részére készült számadásban, Almakerék egyháza is szerepel.




Almakerék  2005 augusztus 3-án  ünnepelte  fennállásának 700. évfordulóját 


Az erdélyi szászok több évtizede tartó kitelepedése nyomán a falvak etnikai összetétele gyökeresen megváltozott.


Ma már alig találunk olyan szász falut Erdélyben,ahol két-három öregemberen kívül még valaki  szásznak, vagy németnek vallaná magát .


A század elején még több százezres  romániai német közösségből ma már alig százezer lélek maradt szerte az országban. 


1850 ben a falu 1090 lakósából 671 német, 10 magyar, és 304 román volt.


1890 -ben növekedett a lakosság létszáma 1315-re.
(427 román, 83 magyar, 805 német.)
    

A trianoni béke diktátum idején 1266 a lakosság létszáma.
(841 német, 15 magyar, 394 román)
       

Míg 1941-ben a lakosság  65%-a volt németajkú, az 1949. évi 112 román család betelepítésével elkezdődő "új kolonizáció"


1966-ban a a falu összlakossága 1506 fő.
( 770 román, 25 magyar, és 711 német.)
     

1992-ben  1054 személy lakik a faluban.
      (Román 564, magyar 16, német 283, cigány 191.)       



A népszámlálás adatai szerint 2002-ben az összlakosság  1027 fő.
  (Román 560, magyar 9, német 167, és cigány 291)       





A falu lakóinak a megélhetést az állattenyésztés és a földmüvelés biztosítja napjainkban is.



A nyugati domboldalon felkapaszkodva megérkezünk a falu legfontosabb műemlék épületéhez. 


Almakerék erődtemplomának építése az Apafi családhoz kapcsolódik, hiszen Magyarország királya ennek a nemes családnak ajándékozta a települést.


A templomot a XIII. században építtetik. erre utal a zárókövön látható címer is. Az Apafiak almakeréki családi templomát a Boldogasszony tiszteletére szentelték


Az eredeti templom román stílusú volt,
terméskőből épült, igen erős falakkal.


A XIV. században az Apafiak gótikus stílusban a templom keleti részét átépítik, négyszög alakú, zömök, körerkélyes toronnyal.



A torony még a román kori hagyomány szerint a főhajó nyugati tengelyében áll, és egykor nyitott bejárati csarnokot zárt magába dús díszítéssel faragott kőkerettel.
Az erődítéskor a szép nyugati csúcsíves kaput a toronynál befalazták.  


Újjáépített formája kora gótikus, háromhajós, egyszerű formákkal.





A hajóhoz a nyolcszög felével záródó szentély csatlakozik.



Átépítéskor az ablakok kereteit is kicserélik, ami miatt a már kész falfestmények is károsodásokat szenvedtek.




A templomot a XV. században épült alacsony védőfal vette körül, bástyatornyokkal.



A templom tornyában látható harangokról megállapíthatjuk, hogy valószínű hogy a  15. század derekának pár durvább kidolgozású példányával van dolgunk, melyeket nagyszebeni vagy segesvári  mesterek készíthettek.


A harang (oldalán szőlőleveles-indás fríz húzodik) majuszkuláris felirata :
  +O REX+ GLORIE+VENI+CVIM 
( 14.sz vége Nagyszeben )


A 13-14 századból származó nagyszebeni harang, melynek vállán a köv.majuszkuláris felirat található : + O REX GLORIE + UENI + CVM + PACE  


A 155 kg-os harangot, melynek vállán sodrott bordakeretben üres feliratsáv fut körbe,  az első világháború idején rekvirálják, de a segesvári gyűjtőközpontból 1918-ban  kimentették. Öntésének ideje a 14 századra tehető, ugyancsak segesvári műhely alkotása .


A templomot a XVI. században erődösítették. Ebből már csak egy fal és a kaputorony alsóbb szintjei láthatóak.


A toronyból elgyönyörködünk a templomdomb kínálta panorámában


Északi irányban jól látszanak a falu házai.


A keleti domboldalon a falu temetője.


Almakerék (Malmkrog-Malancrav)  rajta volt a halálra ítélt romániai falvak  listáján. 


Középkori katolikus falu lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.


A templom híres szárnyas oltára a XV. század közepén készülhetett .


Az oltár közepén Mária trónol, angyalokkal körülvéve, jobbról és balról az alapítók képe látható.



A szentélyt a 14. században átépítették, a freskódíszítés 1390– 1400-ból való.



Először a hajót, majd a szentélyt is kifestették, ez utóbbi maradt meg a legjobb állapotban



A reformáció idején ezek a képek szokatlan módon, bármi átfestés nélkül, teljes díszükben a falon maradtak.


A szentély  al secco technikával készült festményeit  az 1400 körüli európai udvari gótika remekműveként tartjuk számon. 





Kivételesen jól megőrzött falfestményei teszik nevezetessé a templomot.



A középhajó festményei 1350 után készültek, 5 sávban és 53 képben: Teremtés; Krisztus születése és története; A szenvedés története; Feltámadás; Mennybemenetel, szentek képei sorozatban.



A lapos mennyezetű, fakazettás 3-as templomhajó 23 méter hosszú. 



A XVII. században a sekrestye alatt alakították ki II. Apafi Mihály szarkofágját, amely Nicollai Illés munkája az 1900-as évek elején Budapestre szállították a Nemzeti Múzeumba.



A templom orgonája.



Az oldalhajókat kazettás mennyezet fedi, a főhajótól csúcsíves árkádok választják el.



A templom udvarán látható az első és a második világháború almakeréki áldozatainak emlékoszlopa.



A templom sekrestyéje alatt található az Apafiak XVII. sz.-i kriptája . 


Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3 – Fogaras, 1690 április 15.) erdélyi fejedelem.
 1690. április 15-én Fogarason meghalt, és Almakeréken temették el.


Apanagyfalvi II. Apafi Mihály (Gyulafehérvár, 1676 okóber 13. – Bécs, 1713 február 1.) erdélyi fejedelem.
 Bécsből a koporsóját Almakerékre vitték, és a templom sekrestyéjében helyezték el. Feleségével együtt csak 1790-ben tették sírboltba, majd 1942 november 23-án apjával együtt hamvait a kolozsvári Farkas utcai református templomban helyezték végső nyugalomra.




Az Apafi család Erdély egyik legnevezetesebb családja, mert belőle származott az utolsó nemzeti fejedelem.



Az almakeréki Apafi kúriát, a nemesi család 400 éven át, a XVIII. századig építette, módosítgatta.



Az Apafi család kihalta után a kúria a Bethlen család birtokába került.


1920-tól az evangélikus egyház tulajdonába került, majd a kommunista rendszer elkobozta és kultúrotthonnak használta, amíg állapota le nem romlott, majd lakatlanná vált.


1989 után az evangélikus egyház visszakapta az ingatlant, és eladta a Mihai Eminescu Trust alapítványnak


Charles brit trónörökös által patronált Mihai Eminescu Trust  alapítvány újíttatta fel az Apafi-kúriát. 


Az Apafi-család címere az épület homlokzatán.


 A bejárat fölötti homlokzat feliratából kitünik, hogy az Apafi-rezidencia felújítását 2007-ben fejezték be, a Mihai Eminescu Trust Alapítvány novemberben vehette át az épületet,


A renoválási munkálatokkal konferencia és kiállítótermet alakítottak ki az épületben, és megnyitottak egy könyvtárat. 


I. Apafi Mihály jurátusa állított össze az Úr 1679. esztendejében egy  érdekes" inventáriumot "
 „Ezen kegyelmes urunk õ herczegsége megírtt udvarháza vagyon Fejér vármegyében ugyan õ herczegsége Almakerék nevû falujában, mellyre nyillik alól fa csapokon, fellyül vas kapcsokon forgó, két felé nyilló öreg kapu, mellynek retesze, reteszfeje, lakattya és kolcsa jók.” 



Mára már nyoma sem maradt az inventáriumban emlegetett „öreg” kapunak, a kastély számos melléképületének, csupán a főépület élte túl a történelem viharait.


A hírek szerint Almakerék csak egyike az a 2008 májusában már hetedszer Almakeréken járt Károly herceg erdélyi birtokainak .


Régi nagyobb méretű épületet, keveset láthatunk a faluban.


1848-ban a felkelő parasztok tönkretették az uradalmi épületeket.


Az almakeréki I-VIII osztályos iskola épülete.



A főutcán a Müvelődési Ház épülete.


Ez a falu egyik legrégibb kőből-téglából emelt épülete. A 18. század második felében emelték, amíg volt község,  a községháza működött benne.


Régebben katolikus magyar család, vagy harminc-negyven volt a faluban. Napjainkban már csak két család van. 


Almakerék vallástörténeti különlegesség a szászok körében, ugyanis annak idején, amikor őseik Erdély-szerte elfogadták Luther tanait, az itteniek egy része megmaradt katolikus hitén.



A 19. század elejéig használhatták a többségbe került evangélikusok által birtokba vett vártemplomot.



 1809-ben plébániát szerveznek és 1865-ben Haller János özvegyének támogatásával  új templomot építenek.


Bár itt csak két híve van a katolikus egyházközségnek, a Charles brit trónörökös által patronált Mihai Eminescu Trust Alapítvány vállalta a  templom renoválási költségeit. 





Az ortodox templom a falu felső végében fekszik.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése