Erdély szívében, a Dános
községhez tartozó Keresd falu belterületén egy magaslaton, vaskos
törzsű fáktól részben eltakarva tárul elénk a Bethlen grófi család egykori rezidenciája.
Keresd, románul Criş, németül Kreisch, falu Maros megyében, Segesvártól 12 km-re délnyugatra a Keresdi-
(vagy Dános-) patak partján fekszik.
Keresd első írásos említése 1305-ben, történik
Kreisch névvel.
1367-ben I. Lajos király oklevele Keresdet már Bethlen-birtokként említette.
A Bethlen család ősi fészke, egykori kastélya, mára már
elhanyagolt állapotú, bástyái közül csak kettő áll.
A kastélyt a XX. század elején még lakták, majd a két világháború
között elhagyták. Azóta fokozatosan pusztul, de helyreállítása megkezdődött.
Napjainkban az ide látogató turistát egy
elhagyatott, az elmúlt évtizedek során egyre romlóbb állapotú várkastély
fogadja, melynek csak néhány felújított részét, illetve omladozó falait lehet
megtekinteni.
A XV-XVII században emelt, lenyűgöző
szépségű felsőolasz reneszánsz Bethlen-kastély felújítási munkálatai még 1996-ban megkezdődtek a Művelődési
Minisztérium támogatásával, .
Keresd várkastélyának legkorábbi része, az
eddig végzett régészeti kutatások szerint, a XV. században emelt négyemeletes, vastag falú, kör
alaprajzú öregtorony,
A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait Bethlen Miklós fia, Márk rakta le.
A torony bejárata az első szinten nyílt.
A magas toronyhoz kapcsolódik a tornácos, egyemeletes palotaszárny,
a Bethlen család egyik lakóhelye.
A torony jobb oldali vastag falába
építették be az emeleteket összekötő rejtett csigalépcsőt.
A középkori eredetű többszintes öregtorony, melynek homlokzatát a legfelső szint magasságában korabeli magyaros öltözetű, süveges harcos-alakok színezett domborművei díszitik
A harcos alakok jobbjukban alabárdot vagy pajzsot tartanak, bal kezük csípőre téve.
A torony ötödik szintje kilátó
szerepét töltötte be nyolc íves ablaknyílásával.
A kilátó rész jelenleg csak a lőrések szintjén álló gerendákon közelíthető meg.
A XVI-XVII század folyamán az
öregtorony reneszánsz ajtó- és ablakkereteket kapott.
A kastély épületeit nem csak fényképeken lehet bemutatni.
A várkastély méreteiben nagy
alapterületű. A sarokbástyákat összekötő emeletes épületszárny a keleti oldalon
50 méter hosszú.
Mindkét szinten egymásba kapcsolódó termek sorát foglalja magába.
Az épület déli végében szabad feljáró lépcsővel.
Említésre érdemes, különleges eset, hogy Bethlen Elek az 1680-as években
várkastélyában nyomdát állított azért, hogy meghalt bátyjának Bethlen Farkasnak nagyszabású, latin nyelven írt, kéziratban marad történeti művét, a Historiát kinyomtassa.
A hagyomány szerint a kápolna szomszédságában volt a nyomda elhelyezve, a földszinti, bolthajtásos helyiségekben.
Bethlen Farkas (1639–1679), Apafi Mihály
kancellárja, Alsó-Fehér vármegye főispánja, aki
a fejedelem küldetésében Konstantinápolyban is járt.
A napjainkra fennmaradt képét Bethlen Elek idején, 1675
– 1683 között
kapta meg a főnemesi épület.
A kastély keleti oldala.
A keleti oldal emeletes épülete a déli és a nyugati várfallal négyzetalakú udvart képez.
Az sarokbástya falán levő két
kőtáblán a következő felírat olvasható:
DEO AUXILIANTE
PROPUGNACULUM HOC
EX FUNDAMENTO
CUVARIT EXTRUI
ALEXIUS DE BET
HLEN ANNO DOMINI
1677
DEO AUXILIANTE
PROPUGNACULUM HOC
EX FUNDAMENTO
CUVARIT EXTRUI
ALEXIUS DE BET
HLEN ANNO DOMINI
1675
A negyedik oldal a bejáraté: a
kaputól nyugatra a magas várfal, keletre pedig a kétszintes szárny egy rövidebb
„szára” alkotja.
Az épületeket összekötő szabályos négyzet alakú várfal sarkaira 1675 – 1683 között Bethlen Elek utasítására egy-egy ó-olaszbástyát emeltek.
A háborús évszázadok elmúltával már nem számítottak további védelmi szerepére, ekkor emelték az ÉK-i bástya belsejébe a nyolcszög alaprajzú barokk stílusú tornyot.Az eredetileg négy román korisarokbástyájából a 17. század óta csak kettő áll.
A kastélyban több helyen láthatunk az építkezések során köbe vésett évszámokat
A 15 kőoszlopra és
árkádívekre támaszkodó boltozatos udvari loggia.
Árkádos szárnyat, mely egyben a kastély legszebb része volt valószínűleg Bethlen György felesége, Károlyi Klára kezdte építtetni.
1559-ben bővítették, régi részeit átalakították.
Saroktornyának egyik rozettás ablakán feltüntetett monogram szerint: (M. B.
1598), fiuk Bethlen Mihály is részt vett az építtetésben.
Itt volt a balluszteres feljáró, mely a várkastély zord képét hangulatossabbá tette.
A lépcsőfokok még hiányoznak, így jelenleg elég nehéz a közlekedés.
A tornác mögött húzódó ugyancsak boltozatos, lakásul szolgáló szobasor.
A felíratos ajtók mestere olasz
iskolázottságú kőfaragó lehetett.
Boltozati rendszere gótikus stílusban készült.
A szőlőindás, fürtös stukkódíszek reneszánsz stílusúak.
Családi címer a kőből faragott ajtókereten.
A középkorban kialakult Bethlen család több ága kihalt, csupán az 1448-1500 körül élt Gergely leszármazottai maradtak életben.
Ebből az időből ered a család címere: egy koronás kígyó, szájában kereszttel díszített aranyalmát tart.
Bethlen Elek családi címere, alatta a szöveg a kastély 1683. évi átépítését örökítette meg.
A öregtorony hátsó
homlokzatával szemben kis udvar látható.
Díszes kőből faragott ablakkeret az északi falon.
Az épülettel párhuzamosan a magas nyugati várfal.
Bethlen Elek idején, a kastélyban nyomdát is alapítottak az évszázados falak között, ahol a gróf
Bethlen Farkas erdélyi
kancellár történeti művét nyomtatták.
Amikor 1690-ben török és tatár segélyhadakkal a
Kárpátokon át betört Erdélybe Thököly Imre, a nyomdát
sietve a biztonságosabb helynek ítélt Segesvárra költöztették.
A keresdi várkastély szerencsésen elkerülte az 1701-ben, a Habsburg haditanács által a magyar
erősségekre kimondott felrobbantási parancsot is,
mert a főúri lakot a kastélyok közé számították.
2007 júniusában az 1949-ben államosított kastély és a park visszakerült a Bethlen család birtokába.
2010 június - szeptember időszakban a Pro Castrum Bethlen Egyesület és a PONT csoport szervezésében Keresden zajlott le az öt részből álló táborsorozat, melynek célja a keresdi Bethlen kastély rehabilitációjának megkezdése és a kastély köztudatba való bevezetése.
A közeljövőben újra fogják éleszteni a várkastélyt ahol panzió, étterem, régi mesterségeket bemutató tér, múzeum, kiállítás és könyvtár is működne.
A kastély észak-keleti bástyájában 1340-től kápolna állt.
Itt szervezték 2010 szeptember 11-én Keresdi Kulturális Napok előadásait.
1309-ben a falunak plébániatemploma van, papja Henrik, aki egyben a Keresdről elnevezett dékánság dékánja.
A középkorban Szt. Miklósnak szentelt temploma 1433-ban búcsúengedélyt kap a pápától.
Keresd lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A templom szentélye az oltárral.
A régi, romlásnak indult templomot a XIX. század végén lebontják.
1906–1907-ben egészen új templomot építenek.
Az U alakú orgonakarzat az orgonával.
A templom középső harangja 1554-ből származik.
A települést átmenő forgalom nem érinti, s ez a zártság kulcsfontosságú lett a település táji, környezeti, és társadalmi arculatában.
A hagyomány szerint a falu, a nevét onnan kapta, hogy a főútról távol, rejtve a dombok között helyezkedik el.
Hajdanában a falunak magyar iskolája is volt.
Ez az épületrom volt a magyar iskola.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható a magyarok, németek és cigányok száma sem.
1992-ben a falu 684 lakosából 388 román, 157 szász, 110 cigány, 32 magyar nemzetiségű.
2002-ben a falu 627 lakósából, csak 25 fő a magyar nemzetiségű.
Jelen pillanatban a 2011-es népszámlálás keresdi adatai még nem ismeretesek.
A lakosság fő foglalkozása itt is a mezőgazdaság, de a falu környékén kevés a megművelhető földterület.
Elhagyott, vagy romba dőlt házakat gyakran láthatunk a faluban.
Az ortodox lelkészi hivatal és lakás épülete.
Keresd falu ortodox temploma.
Most már ne keresd,megtaláltad (Google:)
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Törlés„Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar..... .”
VálaszTörlés