2015. október 22., csütörtök

Ráró Fejedelemasszony Kövei, és a Ráró csúcs.





A Ráró-hegység a vidék egyik leglátványosabb hegysége.


A Ráró-Gyamaló (Rarau-Giumalau) Nemzeti Park területén járunk.



A legfőbb turisztikai látnivalója a Fejedelemasszony kövei.


A  három mészkőtorony. 


Bal oldalon a gyakorlott turisták számára megmászható sziklatömb.


A két keskenyebb sziklatorony csak alpinista felszereléssel mászható.




Jobb oldalon Sólyomkő ahol egy szikla tetejéről a felhők közé nyúlik egy kilátó, hasonlóan, mint a műugrók deszkája benyúlik a semmibe.


Személygépkocsival az út felvisz a Fejedelemasszony Kövei mellé épült Ráró szállóhoz.


A változatosan menedékháznak, szállodának, vagy motelnek nevezet épület nem működik, felújítás alatt van.


Parkírozóban marad az autó és felkészülünk a  Fejedelemasszony Köveinek a megmászására. 


Ebből a nézőpontból, még csak egy sziklatorony látszik.


Elindulunk!


Az ösvényről jobbra letérhetünk a sólyomkői kilátóhoz. 


A fenyőerdőben egy széles ösvényen haladunk tovább.


Fenyőgyökerek alkotta természetes lépcsők.


A fák között újra látható a sziklatorony. 


Kiérünk az erdőből a sziklákat övező törmelékgyűrűre.


A távolban a Ráró 1651 méter magas csúcsa látható.


A hegyoldalban már látható a Transzráró második szakasza.


Megmutatja magát a két görbe kiflire emlékeztető sziklatorony. 


Fehér és karcsú, vad, furcsa formájú 70 m magas kövek!


A legenda szerint Ráró Fejedelemasszony kövei.


A monda szerint, 1541-ben, pontosabban Petru Rares második uralkodása idején történt. 


A fejedelem és családja a csicsói várban tartott/menekült/. 


A sziklákhoz érve, itt rejtette el kincseit.


Itt találtak menedéket a fejedelemasszony és fia, akik elfáradtak az utazásban.


Időközben portyázó tatár csapatok érkeztek a vidékre.


Elena (Ilona) Fejedelemasszony, és fia  Stefanita (Istvánka) egy barlangba bújtak el a hegyen.


A Fejedelemasszony és fia félelmükben a barlangban imádkoztak.


Hirtelen, hatalmas sziklák váltak le a hegyoldalból.


A váratlan kőomlás eltemette az itt elrejtett kincseket. 


A nagy robajjal lehulló szikladarabok elijesztették, vagy maguk alá temették az itt portyázó tatár csapatokat? 


Az uralkodó családja szerencsésen megmenekült és azóta viselik a mészkőszírtek a fejedelemasszony nevét.




Lassan haladva, időközben hátulról megkerültük a hármas szikla alakzatot.


Még egy utolsó szűk sziklasoros. 



Négykézláb, vagy két lábon.



Eljutottunk a csúcstámadás utolsó szakaszához.



Fehér bárányfelhők úsznak a kék égen, miközben alattunk kitárul a bukovinai táj.


A Bukovinai hegyek varázslatos világa a legideálisabb hely arra, hogy szenvedélyüknek hódolhassunk - mint a túrázás, hegymászás, és a csúcsok meghódítása. 



 1634 méteres magasságból, a panoráma lenyűgöző volt.


A legenda szerint  a kőomlás eltemette az elrejtet kincseket, de ha valaki figyelmesen körülnéz, láthatja, hogy a kincs megvan. 
"A lábainknál hever."


A Ráró hotel és a Transzráró nyomvonala.


A tériszonyosok kerüljék el nagyon messzire ezeket a sziklákat.


Óvatosan ereszkedünk vissza a sziklaszorosba.


Sok esetben nehezebb a visszatérés mint a mászás felfele.


A sziklák talán azt szeretnék, ha még maradnánk,de indulnunk kell.


Meredek hegyoldalon, fenyőfák között ereszkedünk.


Néhány perccel később, már a Fejedelemasszony Köveinek aljában  voltunk. 


Ahogy kibukkanunk az erdőből  egy gyönyörű, napsütötte tisztás ideális pihenőhely.


Még egy rövid gyaloglás, szikladarabok, mohák, és páfrányok között, és visszaértünk a parkírozóhoz.


 Fájó szívvel, de búcsút intünk a Fejedelemasszony köveinek, és elindulunk a Ráró csúcsára.


A fenyves fölötti  tisztáson a Ráró 1651 méter magas csúcsa látható.


Itt a magasabb hegységek gyeppel fedett területei, a magas hegyvidéki állattartás nyári legelőzónái.


A havasi legelő az itt legeltetett állatok számára jó minőségű, a tejelválasztásra kedvező hatású füvet termel.


 A Moldova völgyi településekből ide hajtják fel tavasztól őszig legelni az állatokat.


A csend, a tiszta hegyi levegő és táj megindító szépsége fogadja az idelátogató turistát.


Virágzik a Bábakalács.


Az 1628 méter magas Popii Raraului csúcs. 


A Popii Raraului csúcs sziklái. 


A tiszta havasi levegőben élvezet a gyaloglás.


Haragos zöld fenyvesekkel,  legelőkkel, és távolban kéklő hegyekkel körbezárt vidék.


Ez már szinte a Ráró csúcsa !


A Ráró 1651 m magas csúcsa a tévétornyok miatt nem közelíthető meg



Az alig járható erdei út  az átjátszó állomásig vezet.



A távközlési antennákat a Jászvásári (Iasi) távközlési  hatóság működteti.


Az első antennánál a magasságmérő 1626 métert mutat.


A Fejedelemasszony kövei, háttérben a Gyamaló 1857 méteres csúcsa.


A Ráró meteorológiai állomás épülete a Ráró csúcs alól fényképezve.  


A Ráró meteorológiai állomás épülete a Fejedelemasszony Köveitől fényképezve.


A Fejedelemasszony kövei, háttérben a besztercei havasok.


Bukovina természeti kincseinek világát fedezheti fel egy csapásra a látogató.  


Hegyek, dombok, rétek, források és sziklák együttes látványa biztosítja egy felejthetetlen utazás emlékeit.

A rezervátum magába foglalja a lucfenyves őserdőt az 1857 m magas Giumalau csúcs alatti, és a Ráró 1651 m magas csúcsa alatt (800-1320 m között) fekvő elegyes bükk, jegenyefenyő, luc őserdőt. A terület 1904 óta védelem alatt áll.

PANORÁMÁK






A történelmi Bukovina északi része Ukrajnához, déli része Romániához tartozik. Bukovina neve azt jelenti, hogy „Bükkfák földje”, emberemlékezet óta lakott terület volt, de soha nem volt önálló, mindig valamelyik államhoz tartozott. Sajnos ezt a vidéket manapság kevés magyar ajkú lakja. Ők a madéfalvi veszedelem (székelyöldöklés) után Moldvába menekültek, majd a tartomány első kormányzója haza csalogatta Moldvából a bukovinai székelyeket és Szucsáva és Radóc környékére telepítette. Ezen a vidéken az 1700-as években ötfalunyi magyar ember élt, akik közül többen elvándoroltak. Az ott maradt székelyek nagy részét a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette át, de néhányan közülük továbbra is Bukovinában maradtak.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése