Csedö Attila: Legendák nyomában Nyúládon.(Kápolnamezeje, és az Urusos kút.)

A Görgényi-havasok nyugati oldalán húzódó, széles vulkáni fennsík déli végén található, az Oroszhegy felett emelkedő Őrhegy szomszédságában Nyúlád.

Ha tiszta az idő gyönyörködhetünk a látóhatár szélén emelkedő havasok látványában.

A hajdani kápolna romjait és a közelében lévő gyógyító vizű forrást a XX . századi oroszhegyiek és varságiak a XVI . század végén már emlegetett nagy múltú Nyúlád helynévvel határozzák meg.

"Tovább Kápolna-mező nevü helyen egy kápolna rommaradványai látszanak, a kápolna mellett egy gyógyforrás fakad fel, melyhez most is Úr szeredáján feljár a nép s felviszi beteg gyermekeit füröszteni, mert e forrásnak nagy gyógyhatást tulajdonitanak, mely a hagyomány szerint onnan ered, mivel Szent László király itt szokott volt fürdeni. A forrás közelében egy bemélyülést Sátorhelynek neveznek; itt állott volna a szent király sátra."

(Orbán Balázs)

"Itt áldozó csütörtökön a Karry Miklós által 1723-ban épitett kápolnában nagy búcsuk tartattak. E búcsuk oly népesek és látogatottak voltak, mint a szent-anna tói búcsuk; az egész szék katholikus népsége felsereglett oda, de mivel sok verekedés és botrányos dolgok történtek, Battyáni püspök betiltotta, s a kápolnát lerontatta."

(Orbán Balázs)

Nyúlád mezején található az oroszhegyi nárciszrét.

Itt minden évben május utolsó vasárnapján megrendezik a nárciszfesztivált

A csillagos vagy más néven keskenylevelű nárcisz hegyi kaszálórétek, kiszáradó láprétek, üde erdei tisztások faja.

Alpokban és a Balkán-hegységben talált menedéket és maradt fenn ez a hidegkedvelő faj.

Szép idő esetén a fennsík megtelik emberekkel akik gyönyörködnek a nárcisz szépségében.

Védettsége indokolt, mert csak ezeken az élőhelyeken fordul elő. Európában végveszélyben lévő fajként tartják számon.

A fennsíkon hamar megáll a víz, ez kedvező a nárcisz szaporodásához.

A Nárciszfesztivált, azzal az elgondolással szervezik, hogy a környező falvaknak találkozási lehetőséget biztosítsanak, illetve bemutathatják kulturális programjaikat

Az újonnan felépített 300 ezer lej értékű közösségi csűr, az oroszhegyi önkormányzat és a helyi közbirtokosság területén.

Az élőhelyek mérete folyamatosan csökken az ember átalakító tevékenységének vagy éppen a hagyományos gazdálkodás felhagyásának következtében.

A legeltetések miatt nehezen tudott szaporodni a nárcisz.

A területet a nárciszok védelme érdekében kerítéssel körbe vették, azóta kezdtek szaporodni a virágok.

Már Orbán Balázs megemlékezett a Kápolna mező nevű területről és az ott csordogáló gyógyító erejű vízről

Úgy tartják: Szent László király valaha ezen a tájon vonult a csapatával. Katonái hirtelen megbetegedtek, fekélyek lepték el őket. A nagy király imádkozott Istenhez, majd beleszúrta kardját a földbe. Csoda történt. A kardszúrás nyomán „vízforrás fakadt föl". A beteg katonák megmosakodtak az új forrás vizében, és azonnal meggyógyultak.

Oroszhegyi hagyomány szerint a forrás vize különösen áldozócsütörtök reggelén gyógyít hatásosan.

A nyúládi gyógyító víz a merítéskor zavaros, piszkos, de otthon tartva csodásan letisztul. Állítólag évekig nem romlik meg. Különféle sebek, ótvar, orbánc, szemen nőtt árpa stb. gyógyítására alkalmas.

A XX . század első felében is áldozócsütörtök reggelén a betegeket, különösen a gyerekeket a helyszínen, a kút környékén fürösztötték meg a gyógyító vízben.

Régi de még ma is élő szokás,hogy a beteg ruháiból, a kútnál hagynak, ágra, drótra vagy a keresztre akasztva egy-egy darabot..

A kút környékén virágzik a mocsári gólyahír.

A gyógyforrás mellett az út jobboldalán a Kápolna-mező nevű helyen egy kápolna rommaradványai látszanak.

Itt évente áldozó csütörtökön a Karry Miklós által 1723-ban épített kápolnában búcsúk tartottak. Battyáni Ignác püspök a búcsút betiltotta, s a kápolnát lerontatta.

("sokszor botránkoztató dolgok, részegségek, veszekedések, vérontások mentek végbe.")

A hagyomány a XX. században is megmaradt a lobogós-keresztes kivonulás a gyógyító kúthoz, illetve a kápolnaromokhoz áldozócsütörtökön, azaz a Mennybemenetel ünnepén.

A romok helyére legutóbb 1986-ban állítottak cserefakeresztet.