2016. augusztus 1., hétfő

Rapsóné váránál.



Parajdot a 13B, Gyergyószentmiklós felé vezető műúton a Kis-Küküllő völgyében felfelé haladva, az 5. kilométerkő előtt térünk le balra.


Az erdei út egy nyeregre vezet: ez a Várkapu vagy Várnyak.


Innen látszik egy gerinc, a végén egy kopár sziklával, mely Rapsoné köve


A "legnagyobb székely" Orbán Balázs így írt Rapsóné váráról.

"Felfelé megyünk, a már ismert Kis-Küküllő, illetőleg Nagy-ág vize kies völgyén. Félórai séta után, kicsapunk annak jobb oldali (északi) magas hegyeire..."
 (Orbán Balázs)


"...E völgyszegélyező hegysor tetején tul haladva, az Égetvész-nek háta mögött egy gyönyörü alakzatu trachyt torolvány (conglomerat) – szikla-csoport magasul fel; egy festői sziklacsúcs, melynek nyugati szöge falmeredeken van lemetszve; tetőcsucsa pedig gyönyörüen kicsipkézve; óriási szobrokat, sugárdiszgulákat, s más szeszélyes alakzatokat utánzó sziklaszálon lövelnek fel,..."
(Orbán Balázs)


"E hegy minden tekintetben nagyon érdekes, sőt költői; ha megmondjuk, hogy annak tető-lapján állott Rabsonné vára, ősváraink legérdekesebbike, legmesésebbike...."
(Orbán Balázs)


"A magas, meredek szikla-hegyet északról a Kis-Juhod vizé-nek mély, sötét völgye; ..."
(Orbán Balázs)


"...délről és nyugatról a Szilas patak árka folyja körül,..."
(Orbán Balázs)


"...s csak is keleti oldalán van egy keskeny, szintén falmeredek oldalokkal biró hegynyak által a hátrább fekvő Kőris dombbal összefüggésben; s csak ott mászhatánk fel – egy a hegy oldalán merészen kanyargó ösvényen – a sziklacsúcs fennlapjára..."
(Orbán Balázs)


Érdekes rönk kompozició az út mellett.


Pihenő és legelésző állatok.


Egy elhagyott "Lócipő"


Itt található a híres forrás, melyet a szép emlékű költőről Áprily-kútjának nevezett el a hálás utókor. 


A környéken tett sétái alkalmával sok-sok feltörő kis forrást fedezett fel az itteni természet rabjává vált költő.


Parajdi forrásvizek című versében irt a hegyi forrásokról.


„Én Istenem, milyen gyönyörüek –
A szám mindenik hűsét megkívánja.
Én vagyok itt a friss forrásvizek
hűtlenkedő, havasi Don Juanja.”


Jó volna, ha így volna!


Az úton erdőbe jutunk, néhány száz méter után.


 A fák között turistajelzés (fehér alapon kék kereszt) vezet Rapsonné-várához.


A jelzést követve meredek oldalon kapaszkodunk a hegytetőre.


Mászás közben gyakran kell pihenni.


Elértük a sziklák magaslatát.


A tetőre érve gondolatban felidéztem Aprily Lajos sorait.


Tetőn
(Kós Károlynak)


Ősz nem sodort még annyi lombot,
annyi riadt szót: "Minden összeomlott."


Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
vasárnap reggel a hegyekre mentem.


Ott lent sötét lombot sodort a katlan.
Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan. 


Időkbe látó meztelen tetején
tisztást vetett a bujdosó verőfény.


Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.
Itt fenn fehér sajttal kínált a pásztor.


És békességes szót ejtett a szája,
és békességel várt az esztenája.


Távol, hol már a hó királya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.


Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot.


s tetőit, többet száznál és ezernél-
s titokzatos szót mondtam akkor:
Erdély.

    Áprily Lajos (1923)
    

A tetőről látszik a Kis-Küküllő völgye Parajddal, távolban a Firtos  gyönyörű  csúcsa; túl rajta, a messze távolban a Fogarasi-havasok gyönyörű láncolata.


 Juhod vize völgye Illyés-mezővel a siklódi Nagykő és a Szovátai-havasok közt hullámzatos hegysorok.


Megdördült az ég a görgényi havasok csúcsai fölött.


A napsugarak még áttörnek a lombozaton.


A gyors leereszkedés csak nadrágfékkel biztonságos.


A Juhod patakánál már esik az eső!


Rapsonné erdejében

S mikor fent a szarvastanyát
utunk megkerülte,
egyszerre csak búgni kezdett
a Rapsonné kürtje.
Lezúgott a hegytetőkről
a Küküllő-partig,
elzengett a völgyek útján
falunkig: Parajdig.
Kisfenyőskő, Nagyfenyőskő
túlról visszaverték,
esti rigók, fülemilék
ámultan figyelték.
Megnyűgözött lábbal álltunk
fenn az erdőháton,
mert a vár felől arany fény
szitált át a fákon.

Áprily Lajos



A legenda szerint Rapsoné nem mással húzott ujjat, mint magával az ördöggel. A vár úrnője igencsak vallásos ember volt, és vasárnaponként Kolozsvárra járt misére. Mivel az odavezető út rossz állapotban volt Rapsoné az ördöggel kötött alkut. Ennek értelmében az út feljavítása fejében az úrnő nem kevesebbet, mint két hegy aranyat és egy völgy ezüstöt igért az ördögnek, aki azon nyomban munkához látott, és reggelig olyan útat épített, amilyet ember még nem látott. Ennek köszönhetően Rapsonné többet nem késtett a miséről. Eljött azonban a fizetés órája, és az ördög türelmetlenül járt-kelt a vár előtt. A furfangos asszony ekkor a ládából két aranyat és egy ezüstöt vett elő. Az aranyakat a melleire, az ezüstöt meg azok közés helyezte, és így szólt: Itt a két hegy arany és az egy völgy ezüst, viheted! – mondta az ördögnek és nagyot kacagott hozzá. Az ördög megharagudott, hogy így rászedték, s szét is rombolta a szép utat azon az éjszakán.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése