2016. szeptember 18., vasárnap

Görgényüvegcsür, Magyar sziget a Görgény völgyében.



Magyar "sziget" a Görgény völgyében.


Görgényüvegcsűr, falu Maros megyében, Szászrégen várostól 27 km-re keletre van.




Görgényüvegcsűr a Görgényi-havasok észak-nyugati lábánál, a Görgény-folyó jobboldali mellékágának, a Kásva-patak vagy Üvegcsűr-patak völgyének felső részén fekszik.



A település  tengerszint feletti magassága 580 m.


Községközpontja  Görgényszentimre  tőle 13 km-re délre helyeszkedik el.


Ez a két  Görgény-völgyi település, ahol jelentős számú még a magyar lakosság.


Régen a település kialakulásának helyén nagy erdőségek voltak.




Az első írásos dokumentum melyben konkrétan említik Görgeny Üvegcsür nevű település létezését, a Bucow-féle összeírás.


1734-től, a területet Bornemisza báró bérelte a fa kitermelésére.


 A környéken gazdag kvarc-kő és -homok lelőhelyek voltak, melyek az üveggyártás alapanyagai.



Ifj. Bornemissza János üvegfúvó manufaktúrát, más szóval „üvegcsűrt” létesített a településen.



Innen ered a település elnevezése: Görgényüvegcsür.


A magyar nemesek által hajdanán benépesített Görgény völgyében Üvegcsűr ma már az egyetlen színmagyarnak számítható falu.

  
Cseh és Morvaországból hozatott üvegfúvó mestereket, akiknek sora osztrák, német és olasz mesterekkel bővült.





A környékről román favágókkal, székely fuvarosokkal bővült a lakosság.




Az üveggyártás 1871-ig működött a faluban.


Leégett az üveghuta, de az üveggyártáshoz az alapanyagok is kifogytak.




A magára maradt falu lakóinak az üveggyártás megszünésével egy mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlan területen kellett új megélhetést találniuk.


1798-ban a báró beleegyezett, hogy a református vallásúak kis templomot építsenek.


 Az első fából készült templom fel is épült 1802-1804 között. 


A templomot 1904-1905 között korszerűsítették, akkor nyerte el a mai formáját. 


A hajóhoz szokszög zárodású szentély csatlakozik



Központi részén a szószék.




A szószék faragott címere.




A szószék korona.


Fából készült karzat a hajó déli részén.


A templom bútorzata barna szinű.


 Az Úr asztala.


A templom hajó falai fehér színüek.


A szentély rész sárgára van festve.


A toronyban két harang lakik.


1925-ben nagyharangot öntettek Klein Oszkár kudzsiri mester műhelyében


A kis harangon (csengettyün) nincsen évszám.


A templom toronyából látható az egész falu.


A szomszédos házak, telkek.


A távolban a Görgényi havasok csúcsai.


A falut körbevevő dombvidék.




A faluba érkező telepesek többsége római katolikus volt.


 1781-ben Bornemisza János fából kápolnát építtetett a mai római katolikus templom helyén. 



A kápolnát fenyőfából és nádból építették, védőszentje Nepomuki Szent János volt.


1879-től kezdve, a helybeli Szász István  építőmester  irányításával, épült a mai templom.




Görgényüvegcsür római katolikus temploma.


A mai templomot, Lönhart Ferenc  erdélyi püspök szentelte fel 1887. június 10-én.



A templom védőszentje Nepomuki Szent János.




A település temploma csak 1900-ban kapott plébániai rangot.


A jobb oldali mellékoltár.




A bal oldali mellékoltár.


A sokszög záródású szentély.


A szentélyboltozat freskója.



A főoltár ékessége, a templom védőszentjét ábrázoló festmény, Bécsben készült.


Szent József szobor.


Páduai Szent Antal szobor.




Az orgonakarzat.


A szószék


Részlet a szószék képeiből.


Boltives templomhajó


A boltozaton négy freskó látható.


A plébánia felújított épülete.


A római katolikus templom és plébánia faragott nagykapuja.


Feszület a templom udvaron.


A római katolikus templom és plébánia.



Az üveggyártás jellegzetes munkafolyamatát ábrázolja, a helyi amatőr szobrász Vass István alkotása.



Nepomuki Szent János étkezde épülete.




A XVIII. század végén Görgényüvegcsür még csak telep.


1847-ben már községi rangja van. 


Az 1968-as területi újraszervezésnél falunak lett minősítve.



A falu lakossága az elmúlt 150 évben folyamatosan emelkedett.


1850-ben, 589 lakosa volt a falunak.



1900-ra, már 1117-re emelkedett a létszám.


1910-ben, 1254 fő a lakosság.


1930-ra már elérte az 1430 főt.


1941-ben, 1574-en laktak a faluban.


1966-ban, 1693 fő a lakosság.


1977-re, elérte az 1793 főt.


1992 ben a legtöbb a lakosság,1873 fő.


2011-ben a létszám lecsökkent, 1702 lakosra.


A XIX. század végén a munka nélkül maradt üvegfúvó mesterek szétszéledtek.





Egy részük visszatért Fekete Erdőbe, mások viszont Medgyesen kötöttek ki.



A falu épületei nagyon változatosak.




Új, felújított, és régi épületek váltakoznak.


Az aszfalt út itt végetér.


A falu felső végén az 1950-es években nagy pászmán teljesen levágták az erdőt.



Ezen a megtisztult területen 70 család kapott telket, házhelyet. 



 Itt érkezik a Kásva vagy Üvegcsür pataka a faluba. 


Görgény folyó jobb oldali ága. 



Az erdőből kiérve a patakmeder kiszélesedik.




Híd az Üvegcsür patakon.


Iskolája kezdetben a római katolikusoknak és a reformátusoknak is volt a faluban.


Állami iskolája 1872-ben épült. 
Az iskola mellé tanítói lakást is építettek.
 Az állami iskola első tanítója Török Lőrinc volt, akit Varga József, Tordai László, Gámpé Ferenc és Gámpéné Boross Berta követett.


A fák között Görgényüvegcsür általános iskolája.



 Az iskola előtti emlékmű, amelynek két oldalára  utólag  a világháboruk hőseinek a neve is felkerült. 



Az iskola előtti parkban az egy helyről szétágazó három öreg fát Erzsébet királyné ( Sissi) halálának az emlékére ültették, s akkor állították az emlékművet is.




Láthatóan eredeti díszeitől megfosztva jelzi, hogy voltak viharos évei  a településnek


Az első világháború áldozatainak emléktáblája.


A második világháború áldozatainak emléktáblája.



Mellette az üveggyártás valamint a település negyed évezredes létezésének emlékoszlopa.



A kőoszlopon az üvegfúvást jelképező réz dombormű.



Baróti Ádám szászrégeni képzőművész alkotása.


Az új ovóda épülete



A Művelődési Ház épülete.


A faluközpont


 A II Világháborúban a falu melletti Oszoj nevű helyen kegyetlen harcok dúltak. A faluban lévő orosz temetőben 1170 közkatona és 18 altiszt, tiszt alussza örök álmát.



A domboldalon a falu temetője.


Hol sírjaink domborulnak......


...Unokáink leborulnak.....


A síremlékek is igazolják hogy a falu lakói kénytelenek voltak új szakmákat megtanulni, amelyeknek mesterei lettek, mint kőfaragás, építkezés.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése