2017. szeptember 20., szerda

BODVAJ "Lesz ágyú, amennyi kell!"



Kovászna megyében járunk Kisbacon, és Magyarhermány közelében, egy napjainkban láthatatlan településen BODVAJON.


A Fenyves-patak völgyében, a patak mentén egy jól karbantartott erdészeti úton haladunk.


Az út közelében nagy hozamú és kiváló minőségű borvízforrások törnek fel, és folynak bele a Fenyős-patakba.

 

Az út középső szakaszán található a hajdani gyártelep megmaradt része, a felújított kohó.



Itt már csak a kohó felújított vashámora látható és a
környező hegyoldalon Bodvaj egykori temetőjének néhány sírköve.


Bodvaj arról nevezetes, hogy Gábor Áron itt öntötte a háromszéki önvédelmi harc első ágyúit az 1848-49-es szabadságharc idején.


Bodvaj egykoron virágzó kis vaskőbánya és gyártelep volt.  


1831-ben kezdték meg itt a vaskő bányászatát és építették fel a bodvaji vashámort.



Emléktábla tanusítja, hogy
itt öntötte Gábor Áron az  1848/49-es magyar szabadságharc során felhasznált ágyúk egy részét.





“Hallom, hogy a főtiszt urak azt mondják, meg kell hajolnunk az ellenség előtt, mivel nincs muníció, nincs ágyú. Lesz ágyú, amennyi kell. Semmi mást nem kérek, mint felhatalmazást arra, hogy a fülei hámorhoz utazhassak, ott dolgozhassak és dolgoztathassak, s ha mához két hétre Sepsiszentgyörgy piacán hat ágyú nem lesz felállítva, és azokkal a próbalövésnél célt nem találok, akkor én magam állok tíz lépésnyire az ágyú elébe céltáblának.”



1848. november 13—26. között öntötték az első két ágyút, miután Erdővidékre betört Heydte ezredes serege


Az elvesztett hidvégi csata után,
Gedeon tábornok, parancsot adott a magyarhermányi-bodvaji vashámor lerombolására.


1849. január 7-én hajnalban a vashámort lerombolják, feldúlják, beszüntetik a működését.



A XIX. századi leírások szerint a vashámor környéke állandó lakott terület volt 1875-ben 21 lakóházról tesznek említést.
 

A bodvaji vasérc kitermelés 1897-ben ért véget, de a kifejtett ércből még 1905-ig dolgoztak.


1945-ben újraindították a bányászatot és a kohó mûködését. 


1945-1950 között a vajdahunyadi kombináthoz tartozott Bodvaj.


1954-ben az iparfalucskát végleg felhagyták.


Az ipartörténeti emlékként nyilvántartott őskohót 1971-ben  már restaurálták, de sajnos  rövidesen újra romokban hevert.


2006-ban a hámort Kovászna Megye Tanácsának támogatásával újra felújították.
 



Helytörténeti ismertető tábla.

 

Gábor Áron több mint hetven ágyújából csupán egy került elő.
A székelység történelmi ereklyéjét 2010. március 15-én "hozták haza Székelyföldre" 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése