2018. szeptember 10., hétfő

Óradna ( Egy község színtjére "fejlődött" erdélyi város.)






A Radnai-havasok déli, a Borgói-hegység északi lábánál, a Nagy-Szamos két partján fekszik Óradna. 


A 19. század második felében került neve elé a régiséget jelző előtag, Óradna néven említik, a később keletkezett közeli Újradna településtől való megkülönböztetésként.


 Beszterce-Naszód megyében, Naszód városától 42 km-re északkeletre.


Óradnát feltehetően a II. Géza idejében betelepített szász bányászok alapították. 


A mindenkori királynék birtokát képező, gyorsan fejlődő város a 13. század elején már a környék központjának számított. 



 Az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb ezüstlelőhelye volt. 


Erdély legnépesebb és legfontosabb településeinek egyike volt.


Egy orosz krónikában Родна (Rodna) néven szerepel a virágzó bányaváros.


Az 1235-ben keletkezett iratnak egy 1425 körül készült másolata maradt fenn.



Gyönyörű,  hegyes, erdős környéken fekszik, de már messziről kimagaslik az ortodox templom fehér tömege. 


A krónikákból  is kitűnik, hogy régen nagy, virágzó település volt Radna, 


Helyenként még sajátos, kisvárosi hangulata van a településnek.



  Az 1965-ben felszentelt nagyméretű ortodox templom. 


Az ortodox templom mögött áll, eltakarva a görögkatolikus templom, 


Ezt a helyet 1764-ben a görögkatolikusok kapták meg.


A görögkatolikus templomhoz tartozó harangtorony.


Egyes források szerint a betelepített szászok bencés, mások szerint domonkos, ismét más források szerint johannita kolostort építettek.


 1241-ben a tatároktól, talán az első elpusztított település volt. 


 A borzalmas támadást szinte senki nem élte túl. 


A kőből készült román stílusú bazilika építését a 13. század elején fejezték be. 


Ma egyik tornya, mellette a kapuzat és hajója falainak részletei állnak, romokban.


A művészettörténészek feltárásai alapján kéttornyos, háromhajós bazilika állt itt.


   A temploma alatt II. István király korabeli pénzérmékre bukkantak. Az uralkodó 1172-ben hunyt el, tehát e dátum előtt épülhetett a nagy méretű szerzetesi templom


A romok méreteiből is következtethetünk az egykori város nagyságára.



A középkori templom szentélyének helyén a 16. században a reformátusok építettek maguknak templomot.


 Az egykori két torony közötti homlokzatfalból is megmaradt egy rész, s azon szakszerűtlenül renovált portálé, a nyugati kapu tátong. 




A betonos beavatkozás felirata szerint 1925-ben javították.



Az elpusztított bazilika mögé később egy jóval kisebb templomot emeltek.


Ezt 1764-ben a görögkatolikusok kapták meg. 


Bejárata fölötti román nyelvű felirat szerint 1859-ben renoválták, és meghosszabbították az 1242-ben a mongolok által lerombolt templom romjain. 



A templombelső napjainkban.


Egy régi középkori bejárat. 


A romos épület köveit felhasználva az egykori templom szentélyét újjáépítették – templommá.


Ezt az építkezést 1260–1270 közé időzíti Entz Géza művészettörténész.


templomhajó mindkét oldalát három támpillér támasztja.



A szentély rész két támpilléres.



1771-ben a katolikusok nyilvános kápolnához jutnak, melyet ferences páter lát el, részben Besztercéről.


 A mai római katolikus templom 1824-ben épült. 


Az óradnai Szentháromság templom a VIII. Belső-Szolnoki Besztercei főesperesi kerülethez tartozik. 


A plébánia két filia gondját viseli: Radnabórberek,  és Naszód. 


A kápolna helyére 1824-ben kincstári támogatással kőtemplomot emeltek.


A Szentháromság tiszteletére emelt templomot, ma is használják.


Fehér színű templomhajó, és hófehér padok.


A falon fehér márványtábla. Gróf Zichy Domonkos 1879–1999 volt veszprémi püspök halálának 120. évfordulója alkalmából állítottak az óradnai hívek hálája jeléül az orgonáért és a harangokért.




Az orgona építője az F. Rieger & Söhne cég. A Franz Rieger által alapított osztrák orgonaépítő cég .


 Az első világháború idején az orgona főbb sípjaiból golyót öntöttek.


1970-es években teljesen elnémult az orgona, de 2007 óta ismét szól. 


Az orgona koronázópárkányán látható a Zichy család grófi címere.


A négyszög három oldalával záródó szentély.



Mária szobor, a diadalív jobb oldalán.


A templom festett üveg ablakain, Szent László király, ...



...és a Boldogasszony Anyánk látható.


Márvány szenteltvíz tartó.


Felirata szerint 1906-ból.


A templom búcsús ünnepét Szentháromság vasárnapja előestéjén tartják.


1782–1783-ban  katolikus plébániát alapítottak.


A mai plébániaépületet 1913-ban építtették a régebbi (1824-es) plébánia helyére.


A tatárjárást követő időszakban Radna hol önálló, hol pedig a beszterceiektől függő település volt. 



1444-től említik a Radna-völgyi kerületet, ennek központja azonban Radna vára volt. 



1469 körül új szász telepesek költöztek be és hozzáláttak a környező hegyek aranyérckészletének kitermeléséhez.



Óradna királyi birtok is volt, és sokfelől jöttek dolgozni a bányákba.



A többségi német és magyar lakosok mellé sok más nemzetiségű lakos telepedett be.


 1538 és 1551 között a Radna-völggyel együtt a moldvai vajdák birtoka volt.


Később ismét felhagytak a bányászattal, amit a 16. század elején gazdag besztercei polgárok  indítottak újra.


Elindult a Radnai-havasok ólomércének bányászata.


 1763-ban ólomkohó létesült a településen. 


A 17. század első felében sok szász család költözött át a pusztítások miatt lecsökkent népességű Besztercére.



1795-ben a bányák a kincstár tulajdonába kerültek. 



A bányászok állandó otthont a 19. század végéig még Radnán építettek maguknak.


A két világháború között még virágzó kulturális élet zajlott Óradnán.


A valamikori város lassanként szinte minden városi jellegét elveszítette.


Napjaink építészeti alkotásai is figyelemre méltóak,...



...de idegenek a hajdani város stílusától.



Óradna központja.




Óradna egyképes története.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése