Március 15 negyvennyolc pillanata. "Forradalom Székelyudvarhelyen"

1848 Pest-2016 Székelyudvarhely

Aznap hajnalba Petőfi Sándor a Pilvax kávéházba sietett ahol az ifjak összegyűltek és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát, Jókai Mór lakására hívta.

Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment.

 Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt.

Petőfi elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt.

"Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –"

Innen indultak el először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába, majd a nyomdához.

Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk.

A nyomdatulajdonost a kikiáltott tizenkét pontot tartalmazó program és Petőfi költeményének cenzúra nélküli kinyomatására szólították fel.

A nyomdatulajdonos engedett, és a kívánt iratok néhány pillanat múlva ezrével kerültek elő a gyorssajtó alól.

 A Nemzeti dal, és proklamáció példányai egész délig osztattak ki a szüntelen gyülekező közönségnek.

A Múzeum téren népgyűlést tartottak és a Nemzeti dal és proklamáció példányait osztogatták, innen a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén.

Újra felolvasták a proklamációt, és elszavalta Petőfi a Nemzeti dalt.

A délelőtti eseményekről, Jókai nyilatkozott az ANTENA hírtelevíziónak.

A városban egyre fokozódott, a forradalmi hangulat.

A fúvószenekar indulókat játszott.

Megjöttek  a cserkészek.

Gyülekeznek a lovagrendek tagjai, és a politikusok

"Mindenünk e zászló, sose hagyjuk el......"

Megérkeztek a lovas huszárok. 

A tömeg a téren, egyre nő.

Felcsendülnek a himnusz akkordjai.

Koszorúzás a Vasszékely emlékműnél.

Civil szervezetek.

Intézmény vezetők.

Lovagrendek tagjai.

Tisztelegnek a rendfenntartó erők képviselői.

Egyházi vezetők szólnak az összegyűlt tömeghez.

Református, unitárius, és a római katolikus egyház.

A helyhatóság is azonosul a proklamációval:
Nem engedjük meg, hogy "Bécsben"döntsenek a sorsunkról!

Öt zászlórúd, öt zászló, hol döntenek most a sorsunkról.
Bécs, vagy Brüsszel?

A márciusi ifjak a délutáni megmozdulásra hívják a tömeget.

Forradalmi verssel lelkesítik a résztvevőket.

Most a rónák nyár tüzében ring a délibáb.
Tüzek gyúlnak, vakít a fény ragyog a világ.
Dombok ormain érik már a bor.
Valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor.
Zöld arany a pázsit selyme, kék ezüst a tó.
Csendes éjjen halkan felsír a tárogató.

Ott ahol zúg az a négy folyó, ott ahol szenvedni jó,
Ott ahol kiömlött annyi drága vér, Ezredévről mond mesét a szél,
Búg a kürt az ősi várfokán, Honvéd áll a Hargitán.
S Erdély szent bércére zúgva száll,
Vissza száll a magyar turul madár!

Magyarföldről Székelyföldre szállnak fellegek.
Kigyúlnak a magyar tüzek, lobogó szemek.
Még az égen is, hadak útja jár, s a legendák hős vezére paripára száll.
Szebb lesz a nyár, szebb az ősz is szebben hull a hó.
Kolozsváron piros, fehér, zöld a lobogó.

Ott ahol zúg a négy folyó.
Ott ahol szenvedni jó.
Ott ahol kiomlott annyi drága vér.
Zeng a dal, Kolozsvár visszatér.
Búg a kürt az ősi vár fokán, Honvéd áll a Hargitán.
S Kárpát szent bércére búgva száll, büszkén áll a magyar turul madár!

Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom.

 Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre.

E nap délutánján kívánta a nép a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett a betiltott Bánk bán adassék elő.

Bajza azt mondta, hogy szívesen tűzi műsorra. 

A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra.

Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta.

Az énekkar énekelte a Himnuszt és Szózatot.

Székelyudvarhelyen is újra összegyűlt  estére a tömeg.

Fáklyákkal vonultak végig a városon.

A Patkóban gyülekeztek, és várták az előadást.



Ebben az évben a Bánk Bán előadás elmaradt.

Helyette fellépett a Ghymes, szlovákiai magyar zenészekből álló együttes.

Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották.

Innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. 

Zenéjük magyar, közép- és kelet-európai gyökerekből táplálkozik. 

A népzenei alapok, a saját alkotó elképzelések és improvizációk alapján kialakult az egyedi hangzásviláguk, a Ghymes-zene. 

A zenekar alapító tagjai a Szarka testvérek: Gyula és Tamás, akik 2011. március 14-én megosztott Kossuth-díjban részesültek.

"Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.”

A Kárpátok Őre, a Székelyföld keleti határán.

A Keleti-Kárpátokban  egy 600-700 m magasságban elterülő hegyközi medencéjében járunk Hargita megyében.

 Itt a Remete völgy közelében Csíkszeredától 7 km-re északkeletre az Aracs és Remete-patakok találkozásánál fekszik Csikcsomortán.

A végeken vagyunk. A történelmi Magyarország legkeletibb pontjától, alig 18 kilométerre.

Közel száz esztendő  után itt támadt fel poraiból a Kolozsváron 1918-ban lerombolt Kárpátok Őre emlékmű. 

Az eredeti szobrot még 1915-ben állították fel Kolozsváron

1915-ben Kolozsváron felállított,  Szeszák Ferenc Kárpátok Őre emlékművével, azon székelyek előtt tisztelegtek, akik Árpád fejedelem által kialakított védelmi rendszerben szolgáltak, melynek rendeltetése az volt, hogy megvédje a Kárpátok hágóit, szorosait a külső támadások ellen.

 Ennek az alkotásnak a hű másolata került most a csíkcsomortáni iskola udvarára.

A  tölgyfából készült emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, határőrt ábrázoló szobor.

 Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült őrtorony veszi körül.

Szemből nézve, a kapuzábé bal oldalán a székely zászló.

A cserefába faragott napkorong.

A kapuzábé életfája.

Az alkotók nevei:
A szobrot Horváth Béres János készítette, a tornyot Székely Csaba és Török Csaba csomortáni fafaragók készítették.

Jobb oldalon a nemzeti lobogó.

A cserefába faragott hold.

Az  emlékmű állíttatóinak és támogatóinak névsora.

A talapzattal együtt az alkotás magassága eléri a hat métert. 

A fahonvéd méltóságteljes eszményi alakja, amint a tél keserves hideg napjaiban puskával kezében őrt áll a magyar határ felett.

A mellénél, a suba szegélyének találkozásánál a fahonvéd  kezei nyúlnak ki, és egymásra hajolva tartják erősen a Mannlicher fegyvert.

A rendes katonasapka alól hósapka látszik ki, mint ahogy védekeztek is a katonák a tél borzalmai ellen.

Tekintete nyugodtan de szigorú vigyázattal figyeli a határt.

Ezt a határt őrizzük, akkor is, ha már csak mi hiszünk benne, nem fegyverrel, de hittel, meggyőződéssel, kultúrával, a megfelelő szavakkal és cselekedettel (meneteléssel, lármafákkal). Az őrök mindenkor itt álltak, itt állunk most is.

Mi székelyek, végeken élő magyarok önmagunk, a határok és az ország őrizői voltunk. 

Nem a székelyeken múlott, hogy a határ egyszer csak tovább költözött nyugati irányba. 

A magyar királyság idején a Kárpát-medence nagyobb része az erdélyi határvonalhoz tartozott, így a  Kárpátok Őrei nagy többségben székelyek voltak.

Szeszák Ferenc,  Kárpátok őre című 1914-ben készült alkotását  Lyka Döme nagybirtokos adományozta Kolozsvár városának, és 1915. augusztus 18-án  avatták fel. A Deák Ferenc utca elején álló szoborba a hadiárvák és özvegyek javára adakozók szegeket verhettek be. Az alkotást az 1918 decemberében bevonuló románok rombolták le.

"S néhány napra rá bevonultak a románok. Az ablakból figyeltük őket. […] Talán egy óra sem telt bele s néhány egyenruhás ember megjelent a szobornál, matattak rajta valamit, aztán félrehúzódtak. Valami nagyot dördült a szobornál, a falak is megremegtek, pár ablak nagy zajjal betört s mire a füst szétoszlott, a szobor darabokra törve hevert szerte az utcán s a díszesen faragott építmény romokban heverve füstölgött.”

(Wass Albert)

A romániai rendszerváltás után a magyar kisebbség újra fel akarta állítani Kolozsváron ezt az emlékművet, de politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása Szilvásváradra, a Szalajka-völgybe. 

Végül 2013 júliusában itt Csíkcsomortánban állították fel újra.

...