2016. március 16., szerda

Március 15 negyvennyolc pillanata. "Forradalom Székelyudvarhelyen"




1848 Pest-2016 Székelyudvarhely




Aznap hajnalba Petőfi Sándor a Pilvax kávéházba sietett ahol az ifjak összegyűltek és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát, Jókai Mór lakására hívta.



Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment.


 Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt.


Petőfi elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt.


"Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –"


Innen indultak el először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába, majd a nyomdához.


Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk.


A nyomdatulajdonost a kikiáltott tizenkét pontot tartalmazó program és Petőfi költeményének cenzúra nélküli kinyomatására szólították fel.


A nyomdatulajdonos engedett, és a kívánt iratok néhány pillanat múlva ezrével kerültek elő a gyorssajtó alól.


 A Nemzeti dal, és proklamáció példányai egész délig osztattak ki a szüntelen gyülekező közönségnek.



A Múzeum téren népgyűlést tartottak és a Nemzeti dal és proklamáció példányait osztogatták, innen a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén.




Újra felolvasták a proklamációt, és elszavalta Petőfi a Nemzeti dalt.


A délelőtti eseményekről, Jókai nyilatkozott az ANTENA hírtelevíziónak.


A városban egyre fokozódott, a forradalmi hangulat.


A fúvószenekar indulókat játszott.


Megjöttek  a cserkészek.


Gyülekeznek a lovagrendek tagjai, és a politikusok


"Mindenünk e zászló, sose hagyjuk el......"


Megérkeztek a lovas huszárok. 



A tömeg a téren, egyre nő.


Felcsendülnek a himnusz akkordjai.


Koszorúzás a Vasszékely emlékműnél.


Civil szervezetek.


Intézmény vezetők.


Lovagrendek tagjai.


Tisztelegnek a rendfenntartó erők képviselői.


Egyházi vezetők szólnak az összegyűlt tömeghez.




Református, unitárius, és a római katolikus egyház.



A helyhatóság is azonosul a proklamációval:
Nem engedjük meg, hogy "Bécsben"döntsenek a sorsunkról!


Öt zászlórúd, öt zászló, hol döntenek most a sorsunkról.
Bécs, vagy Brüsszel?


A márciusi ifjak a délutáni megmozdulásra hívják a tömeget.


Forradalmi verssel lelkesítik a résztvevőket.



Most a rónák nyár tüzében ring a délibáb.
Tüzek gyúlnak, vakít a fény ragyog a világ.
Dombok ormain érik már a bor.
Valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor.
Zöld arany a pázsit selyme, kék ezüst a tó.
Csendes éjjen halkan felsír a tárogató.


Ott ahol zúg az a négy folyó, ott ahol szenvedni jó,
Ott ahol kiömlött annyi drága vér, Ezredévről mond mesét a szél,
Búg a kürt az ősi várfokán, Honvéd áll a Hargitán.
S Erdély szent bércére zúgva száll,
Vissza száll a magyar turul madár!


Magyarföldről Székelyföldre szállnak fellegek.
Kigyúlnak a magyar tüzek, lobogó szemek.
Még az égen is, hadak útja jár, s a legendák hős vezére paripára száll.
Szebb lesz a nyár, szebb az ősz is szebben hull a hó.
Kolozsváron piros, fehér, zöld a lobogó.


Ott ahol zúg a négy folyó.
Ott ahol szenvedni jó.
Ott ahol kiomlott annyi drága vér.
Zeng a dal, Kolozsvár visszatér.
Búg a kürt az ősi vár fokán, Honvéd áll a Hargitán.
S Kárpát szent bércére búgva száll, büszkén áll a magyar turul madár!





Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom.


 Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre.


E nap délutánján kívánta a nép a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett a betiltott Bánk bán adassék elő.


Bajza azt mondta, hogy szívesen tűzi műsorra. 


A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra.


Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta.


Az énekkar énekelte a Himnuszt és Szózatot.


Székelyudvarhelyen is újra összegyűlt  estére a tömeg.


Fáklyákkal vonultak végig a városon.


A Patkóban gyülekeztek, és várták az előadást.



Ebben az évben a Bánk Bán előadás elmaradt.



Helyette fellépett a Ghymes, szlovákiai magyar zenészekből álló együttes.



Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották.


Innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. 


Zenéjük magyar, közép- és kelet-európai gyökerekből táplálkozik. 



A népzenei alapok, a saját alkotó elképzelések és improvizációk alapján kialakult az egyedi hangzásviláguk, a Ghymes-zene. 



A zenekar alapító tagjai a Szarka testvérek: Gyula és Tamás, akik 2011. március 14-én megosztott Kossuth-díjban részesültek.


"Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése