Erdély szépségekben bővelkedő vidékei sorába tartozik a Görgényi havasokban eredő Kis-Küküllő völgye.
Ezen a vidéken már csendesen hömpölygő víz partjait dús növényzetű dombok kísérik.
A távolban színfalszerűen emelkednek a magasabb hegyek.
Egyik legszebb ponton, ahol a Küküllő erős
kanyarodót csinál, egy kiugró földnyelven áll Küküllővár.
Küküllővárról 1335-ben történik először említés, bizonyosan nem sokkal később, mint ahogy felépítették.
Királyi parancsra készült; rendeltetése az volt, hogy belőle az erdélyi vajdák helyettesei igazgassák a hatalmuk alá tartozó vidéket.
Valószínű tehát, hogy a mai kastély annak a várnak a barokk stílusú maradványa, amelyről oklevelek és feljegyzések a XIV. század óta szólnak.
1462-ben Dengelegi Pongrácz János vajda zálogos címen felkérte Mátyás királytól és sajátjaként használta Küküllő-várát.
l480-90 között Hunyadi Mátyás, István moldovai vajdának, mint hűbéresének adta, aki az utódaival hosszú ideig birtokolták a várat.
Mikor aztán Péter moldovai vajda I. Ferdinándhoz pártolt, János Zsigmond elvette tőle az uradalmat.
1538-ban János Zsigmond menyasszonyának, Izabellának kötötte le jegyajándékul.
Martinuzzi meggyilkolása után mindaddig, amíg Erdély különállása tartott, fejedelmi birtok volt Küküllővár.
A XVI. század derekán igen elhanyagolták, 1565-ben elromlott várként emlegetik.
1686-ban az erdélyi rendek az ifj. Apafi Mihályra ruházták a tulajdonjogot.
Apafi halála után a királyi. kincstár vette birtokba s amikor 1757-ben az erdélyi országgyűlés az összes fiskális ingatlanokat áruba bocsátotta, eladták gróf Bethlen Gábor udvari kancellárnak.
A várkastélyt később testvére, gróf Bethlen Miklós szerezte meg.
Bethlen Miklós ledobatta az oromfalakat, csúcsos tetőt helyeztetett az alacsonyabbá vált épületre, lépcsőházat csináltatott elébe, amely eltüntette a felvonóhíd nyomait
1760–1769 között Bethlen Miklós áttér a katolikus hitre, és a
kastély dombján Nagyboldogasszony tiszteletére egy szép kis kápolnát építtet.
A kápolna napjainkban Dicsőszentmárton filiája.
A kápolna a mindennapi halandó számára megközelíthetetlen.
Az épület a környező talaj feltöltése folytán
vesztett magasságából, hogy egykor széles árok vette körül és külső, számos
melléképületet magában foglaló fal övezte.
Tömör, négyszögû, kétemeletes építmény, sarkain egy-egy
terjedelmes, zömök toronnyal.
A gyanútlan látogató itt nemkívánatos személynek számít. Térfigyelő kamerák, a komor tekintetű személyzet, és kutyák figyelték fotós tevékenységemet.
Itt számomra valami gyanús, lehet, hogy "ÉN" ?
Az első adatokat Küküllővár településről az 1177-es pápai tizedjegyzékben találjuk, ahol még "villa Cuculiensis castri" néven jelentkezik.
1910-ben, a településnek 1767 többségben román lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel.
2002-ben Küküllővárnak 2005 lakósa volt 1075 román 473 cigány, 454 magyar és 3 német.
Egy kisebb magaslaton látható Küküllővár középkori temploma.
A gótikus korban nagy átalakításokra kerül sor. Ekkor
alakítják egyhajósra és építik a tiszta gótikus szentélyt.
A XVII. században Bethlen István javíttatja a templomot, 1622-ben meg a tetőzetet. Ekkor a szentélyt már nem tudják megújítani és elfalazva csak a hajót használják.
A templom román kori emléke a torony homlokzatába befalazott, de belül jól kivehető két félköríves ablak és a szintén befalazott félköríves diadalív.
A település templomának tornyai 1060-ban épültek, amelyek átvészelték az 1241-es tatárjárást is.
Annak nyomát őrzi a tetőtérben egy nagyméretű, festett tatárfej, amely a XIII. sz. végén készült.
A párizsi egyetemi könyvtárban őrzött oklevél szerint Küküllőváron 1241. április 3-án ugyanis 30 000 ember pusztult el. Ha a szám túlzott is, de megközelítheti a valóságot, mert az egész vidék népe védelmet keresve ide menekülhetett.
A templom román kori emléke a torony homlokzatába befalazott, de belül jól kivehető két félköríves ablak és a szintén befalazott félköríves diadalív.
A jelenlegi közel 14 m magas torny téglából épült, csupán 2 hármas ablakának oszlopfejei készültek kőből.
Az első templom tornyának megtartásával a román stílus korában új hajót építenek. Az a vélemény, hogy a templom eredetileg háromhajós volt.
A gótikus szentély, mely hosszúra nyúlva a nyolcszög három oldalával zárul.
Az ablakokban megjelenik a faragott kőcsipke, más néven
mérmű
A szentély csúcsíves gótikus ablak töredéke
A templomhajó és a szentély csatlakozásánál van az oszárium.
Emberi csontok az osszáriumban.
A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben a településnek plébániatemploma van, papja, Domokos 80 dénárt fizet.
Szent István tiszteletére szentelt temploma volt, ami után Küküllővárt Szentkirálynak is nevezték.
A falu középkori lakói a reformáció során reformátusok
lesznek, a templommal együtt.
XIII–XIV. századi falfestmény-töredékein a feltámadt Jézus
előtt hódoló Mária ismerhető fel, valamint a keresztre feszítés, és apostolok.
Az orgonakarzatnál jól látható az utólag összeépített kettős torony.
Szószék korona
Faragott Úr asztala.
A templomtoronyban két harang lakik.
A régi harang 1417-ből származik.
A református templom tornya, eltörpült a szomszédos román templom tornyai mellett.
Négy évvel ezelőtt tapasztalt helyzet miatt vegyes érzelmekkel távoztam Küküllővárról, de reméltem, hogy a fejlődő idegenforgalom rövidesen orvosolja a helyzetet. Időközben figyelmeztetve is voltam, hogy a település neve "Cetatea de Balta", úgy gondoltam, hogy a hiányos történelmi ismeretekkel rendelkezők számára fényképekkel is bemutatom KÜKÜLLŐVÁRT!
Most 2014-et írunk, és Erdély egyik legszebb épített öröksége, a keresdi Bethlen
várkastély felújítása 2014 augusztus 10-én elkezdődőtt. Ötven évre bízták a
Szent Ferenc Alapítvány gondozására a várkastélyt azzal a feltétellel, hogy
rendbe teszik a leromlott állapotban lévő ingatlant, és közhasznúvá teszik.
A témával kapcsolatosan érdekes cikket olvastam a Népújságban, "Küküllővári anziksz" címen Kuti Márta tollából. Néhány gondolatot érdemes idézni a cikkből, Küküllővárról!
"Az utolsó, Vásárhelyen élő Haller gróftól vásárolta meg
Claudiu Necşulescu, még a 90-es években a zsidvei pezsgőgyár tulajdonosa azzal
a feltétellel, hogy nem változtathat a kastély kinézetén. Látogatása csupán
csoportok számára, előjegyzéssel és borkóstolóval együtt lehetséges. De ki
tartja majd be ezt a feltételt hosszú távon? Hát egy idegen, akinek semmi
kötődése, csak a pénzt látja benne, biztos nem. Úgyhogy hosszú távon
kipipálhatjuk.
Akár a paparazzók, körülszaglásztuk, fényképeztük a magas
kerítéssel körülzárt, egyébként így is impozáns épületet, de bemenni nem
lehetett, a kapus mint cerberus őrizte a bejáratot. A kerítés résein, testi
épségünket és fényképezőgépeinkét is kockáztatva, sikerült legalább néhány
fotót készítenünk a falu felett, a domboldalon fekvő, a vidékre csodálatos
kilátást nyújtó várkastélyról. Azzal a benyomással maradtunk, hogy ismét
kirekesztettek, de ezért már csak mi vagyunk a vétkesek.
Hogyan is sáfárkodunk visszakapott javainkkal? Jutott
eszembe mindez abból az alkalomból, hogy Keresd kastélyát méltó és példamutató
nagyvonalúsággal a Böjte Csaba testvér alapítványának adományozták a Bethlen
család leszármazottai, amire még a román sajtó is felkapta a fejét.
Küküllővár sorsa viszont megpecsételődött az erdélyi magyar
kultúra számára. A látogatók kitiltva, csak sóvárogva, messziről nézhetjük,
hogy örökre elveszett számunkra, mert nem lesz még egy János király, aki
visszavegye a regáti tulajdonostól."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése