Csedö Attila: Tűr, ahol még megtűrik a túlélő magyart!

Tűr, település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

A település Balázsfalvától délnyugatra, a Küküllő bal partján, Csufud és Székásbesenyő közt fekszik.

Balázsfalva és Tűr között jól láthatóak a szőlővel beültetett domboldalak.

A borkombinát épületei a Nagy-Küküllő jobb partján.

Türben közel 400 magyar él, teljes elszigeteltségben.

A falu magyar lakói lassan beolvadtak a román tengerbe, vegyes házasságaik által, már csak részben beszélik őseik nyelvét.

Sok magyar családnak csak a neve jelzi, hogy valamikor őseik a magyar nyelvet beszélték.

Az idősebb generáció tagjai még beszélnek, imádkoznak és énekelnek magyarul.

A vegyes házasságokban otthon is, már csak románul beszélnek.

A nagyszülők feladata lenne, hogy megtanítsák az unokákat magyarul.

Nehéz az unokákkal magyarul beszélni, ha a szüleiktől sem hallanak már magyar szavakat.

Tűr egy a számtalan olyan erdélyi település közül, ahol a magyar népességfogyás látványos méretű.

2007 őszén helyezik a faluba a gyergyószentmiklósi Kémenes Loránt római katolikus plébánost.

„Én székely ember vagyok, fogalmam sem volt arról, hogy mit jelent, hogy szórvány. Itt sokkal többet kell arra adni, hogy egyenként minden embert megkeressek. Én nyitva hagyok mindent. A lakat csak a tolvajt kísérti, de a nyitott ajtó kísért arra, hogy betérjek" – vallja a türi plébános.

A tűri római katolikus templom életveszélyes állapotban volt 2007-ben.

A tetőszerkezetet haladéktalanul ki kellett cserélni.

Kicserélésre került minden korhadásnak indult szarufa, gerenda, minden cserép alá való léc, minden cserép, és a csatornázat.

A kezdeti munkálatok után létszükséglet volt a teljes templom
belső és külső renoválása.

Sorra valósultak meg, a villanyvezetékek cseréje, a templom hangosításának megoldása.

A templomi padok állapotának feljavítása.

A munkálatok a 2008-as évben befejeződtek, a tűri templom megújult

Tür települést először 1313-ban említi egy oklevél.

A település nevét 1350-ben Tyrynek írták.

1369-ben . Thyr, 1733-ban Thur, 1808-ban Tür néven írták..

1369-ben a Henningfalvi nemesek, 1647-ben pedig I. Rákóczi György birtoka volt.

1332-ben már plébániatemploma van.

Papja, Lukács a pápai tizedjegyzék szerint 60 dénárt fizet.

1335-ben Domokos pap 60 dénárt, majd 50 dénárt.

A templom román kori stílusjegyei alapján a XIV. század elején vagy még előbb épűlt.

A XVIII. század elejére a templom romlásnak indul.

A templom bejáratánál a tornyot le kellett bontani.

A középkori falu katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.

A templom elhanyagoltsága miatt, 1827-ben a református hívek elhatározzák, hogy katolikusok lesznek.

Kovács Miklós püspök adományából templomot építenek és római katolikus egyházközség alakul.

A toronyban két harang lakik.

"„...Hangja sokak fülébe hat,

Hol a sírók gyászát zokogja,

Hol áhitatra hívogat.”"

Anno 1730

A XX. század elején református filia, és római katolikus anyaegyháza van a falunak.

Az új templom 1830–32 között épült.

A templom építését három éven át Sepsizoltáni Czirjék Dénes, Alsó-Fehér vármegye főispánja irányította.

A munkálatokat végző építész neve ismeretlen.

1827-től már plébániaként működött.

A templom mellett elengedhetetlen volt a plébánia épületének hőszigetelése és újra vakolása, bizonyos falszárítási munkálatok után, hiszen a fal, többéves ázása következtében, több helyen omladozott.

Itt a központban, a római katolikus templom szomszédságában dacolt az idő viszontagságaival a régi iskola épülete.

A felújított épület hamarosan a tűri magyarok menedéke lesz. Így talán egy parányi reményt is jelent a megmaradásban.

Ez a ház fogja ellátni ezen a szorvány településen azt a feladatot, hogy az itt élő magyarok ne felejtsenek el magyarul.

A faluban nincs magyar nyelvű iskola.

Tűrőn, csak hittanórán hallanak magyar szót a gyerekek.

"Mondom: úgy tűnik… és mivel szinte mindig csal a látszat, hiszem, hogy minden dramatizálás nélkül, e maréknyi embernek biztosítani kell egy helyet, ahol otthonra lelnek."