A Nagy-Küküllő hegyvidéki szakaszán, a 138-as megyei út mentén fekszik, Zetelakától 6, Fenyédtől 12, és Székelyudvarhelytől 19
km-re Zeteváralja.
Zeteváralja a zetelaki székelyek kirajzásával jött létre, az
Ivó patak Nagy-Küküllőbe torkolásánál, korábbi nevei: Török-telep,
Zsigmond-telep. 1941-ben nevezték el a közeli Zetevárról Zeteváraljának
2014.
április 26-a, kivételes és megismételhetetlen nap volt Zeteváralja történetében.
Ünnepi
szentmise és kulturális műsor keretében avatták fel a
hatalmas székely zászlót
Itt a Kövesdomb tetején lobogó óriási székely szászló, hirdeti a székelyek ősöktől örökölt szabadságvágyát,
függetlenségre való törekvését székelynek, magyarnak és nem magyarnak egyaránt.
Erdély
legnagyobb székely lobogója a zeteváraljai, és nagy valószínűséggel jelenleg ez lehet a világ legnagyobb székely
zászlója.
A 20 méteres zászlórúd két faragott kopjafával.
A 105 négyzetméteres lobogót
Kisbaconban készítették.
Tizenöt méter hosszú és hét méter széles a zászló.
Arany és égszínkék zászló lobog Zeteváralja egén.
"S ha netalán még ezek után is megkérdezi valaki, hogy minek
kellett ezt a zászlót ide felállítani, akkor én azt válaszolom stílusosan,
annak a valakinek azt mondom:
Azért, hogy lobogjon, testvér!"
"...Megmarkolom és nem hagyom,
ha le is szakad a két karom,
ha két lábam térdig kopik:
de feljutok a csúcsokig!
S utolsó jussomat, a Szót,
ezt a szent, tépett lobogót
kitűzöm fent az ormokon
s a csillagoknak meglobogtatom!"
(Wass Albert: A láthatatlan lobogó)
A Madarasi-Hargitára vezető elágazás után következik a
Zeteváraljai víztározó gátja ("Zetalaki gát") a Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava.
Építése 1976-ban kezdődött, és 1992-ben
fejeződött be. A cél árvízvédelem és folyószabályozás volt. A víztározó
egyrészt védi a völgyben elterülő településeket a levonuló árvizektől,
másrészt tartós szárazság esetén biztosítja a Nagy-Küküllő megfelelő
vízhozamát.
A víztározó kb. 50 millió köbméter vizet tud befogadni.
A mesterséges tó hossza 2,6 km, amelyből 1,4 km az egykori Nagy-Küküllő hosszában terül el.
A vízfelület szélessége 400–800 méter, a két elágazásban, a Nagy-Küküllő és a Sikaszó mentén pedig 150–200 m között váltakozik. Úgy természeti, mint horgászati szempontból igen jelentős a víztározó.
A gáttól a 138 B úton haladva 13 kilométer után érkezünk Zsindelyország határára, Székelyvarságra.
Székelyvarság, Hargita megye legnagyobb kiterjedésű szórványtelepülése.
A település tulajdonképpen több kisebb szórványból álló tanyabokor, mely 77 négyzetkilométernyi területen van szétszóródva.
Székelyvarság a Kárpát-medence azon kevés helyeinek egyike, ahol még kézzel hasítják a zsindelyt, innen a Zsindelyország elnevezés.
Székelyvarság nem
középkorú faluként jött létre mint a táj helységei általában, hanem Oroszhegy
község havasainak szórványtelepeiből szerveződött önálló tanyaközséggé 1907 ben. A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Elődeik a XIX-ik század
második felében telepedtek le a mai Székelyvarság területére létrehozva a ma is
létező és virágzó tanyabokrokat.
Központ, Varságtisztása, Bolygóbükke, Forrásköze, Sólyomkőpataka, Nagykútpataka, Bagzos, Küküllőtelep.
A házak egymástól nagy távolságokra helyezkednek el, kisebb
része völgyekben, nagyobb része fennsíkokon épült.
A képeken is látható, hogy Zsindelyországból lassan eltűnik a zsindelyes háztető.
Tornyos házak, hullámlemez tetőkkel tájidegennek tűnnek Zsindelyországban.
Uz Bence utódai, szalonna és vereshagyma helyet "miccset" (csórékolbász) esznek a havason.
Vajon napjainkban még érvényesek Petőfi szavai?
"a magyar nem olyasmi,
Mint a gyertya, mit el lehet oltani"
"Föl, székely, nézz szembe az ellenséggel;
Ki néz vele szembe, ha nem a székely?
Hisz a székely ősapja volt Attila,
Kit úgy híttak, hogy az isten ostora!"
(Petőfi Sándor: A Székelyekhez)
A helyi hagyományokhoz híven augusztus első hétvégéjén
rendezik meg Zsindelyország legnagyobb ünnepét, a Málnaszüret fesztivált amely egyúttal a
Nagyküküllő-menti falvak találkozója is.
A fesztivál programjába ügyességi vetélkedők, minifoci bajnokság, zsindelykészítő verseny, favágó verseny, és hagyományos bál is szerepel.
A Polgármesteri Hivatal sziklakertjében már nyílik a havasi gyopár.
Nagyméretű hirdető tábla népszerűsíti a székelyföldi legendák helyszíneit.
Visszatérve Küküllőtelepre egy kőzábés kapu mögött új zsindelytető alatt egy régi vízimalom látható.
A malom az erdélyi vidéki élet egyik fontos termelőeszköze, és
különböző típusai alapvető szükségleteket elégítettek ki az elmúlt évszázadok
során.
1894-ben, amikor a gőzmalmok elterjedése már éreztette
hatását, egyes források szerint Erdélyben még 5136 működő vízimalom létezett.
Mára már csupán néhány maradt meg eredeti formájában, működőképesen.
A 200 éves, mai is működőképes varsági vízimalom.
A kültérben elhelyezett hajtókerék megfelelő áttéttel kőrfűrészt is működtet.
A deszkakéreggel körülvett malomkövek, a malom szintjénél
magasabb kőpadon helyezkednek el, ahová deszkalépcső vezet.
A malomkövek
fölött van a négyszögletes garat, másképpen a nagygarat.
A XXI. század korosztálya számára ismeretlen mérőeszköz a "véka".
Itt láthatjuk a hagyományos famegmunkálás szerszámait is.
A mai gépesített világból a vízimalmok mint működő
használati eszközök szinte teljesen kiszorultak. Ennek ellenére ezek a malmok
szerves részét képezik mind a történelmi, mind pedig a technikai múltunknak.
A malomárok vize táplálja a malom mellett a halastavakat is.
Napjainkban sok vízimalmot újítanak fel technikatörténeti
jelentősége miatt, és a közönség számára is látogathatóvá teszik őket.
A kitűzött székely zászló ünnepi eseményre utal.
Szombaton délben itt avatták fel az újrazsindelyezett malomházat.
Az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány közadakozást szervezett a malom felújítására.
Bereczki Imre zsindelykészítő helyére illeszti az utolsó zsindelyt.
Bálint Vencel malomtulajdonos bokrétával mászik a az új zsindelytetőre.
A Zászló mellé felkerül a "bokréta" is
Trombitaszóló köszönti az eseményt.
Tamás Ernő polgármester kiemelte az értékmentés fontosságát.
"Az elmúlt évek során sorra tűntek el számolódtak fel a vízimalmok a településen."
"Zsidelyországban kötelező lenne zsindellyel födni, de inkább eladjuk és nem tesszük fel a házainkra."
Az esemény meghívottja Aáry-Kovács Lajos a magyarországi oktatási jogok biztosa is üdvözölte a résztvevőket.
"Azzal, hogy a zsindely felkerült a malom tetejére szerintem Székelyvarság, sőt Székelyföld egy kicsit szebb lett."
"Mi pedig akik itt vagyunk egy kicsit jobbak lettünk, mint tegnap."
A település polgármestere és Aáry-Tamás Lajos,...
.... közösen leleplezte az emléktáblát.
A táblán a támogatók névsora olvasható.
A polgármester,megköszöni az ifjú művész közreműködését.
A pálinka és a kalács hozzátartozik az ünnepi eseményhez.
Folytatjuk utunkat Tartód várához.
A falu déli szélén kanyargó út a központ felé jobbra fordul.
A Tartód várba vezető
út azonban balra átvezet a Nagy-Küküllő hídján.
Ez a szórványtanya rész Küküllőtelep.
Ez a szórványtanya rész Küküllőtelep.
A Nagy-Küküllő partja mentén haladunk Nyugati irányba.
Az út mentén végig gyönyörködhetünk a fenyvesekben.
Élvezhetjük az erdők nyugalmát és szívhatjuk a csodálatos havasi levegőt.
A völgyben már csak a folyómeder és az út fér el.
Később az út Észak-nyugatnak fordul.
Ezen a jelenleg meglepően jó minőségű erdei úton 5 kilómétert megtéve a 870 méter magas Várhegy alá érkezünk.
A Nagy-Küküllő és a Tartód-patak jobbparti összefolyásánál álló, meredek oldalú hegyfok lábánál a varsági közbirtokosság táblái fogadják a látogatót.
A meredek oldalú hegyfokot lábától a tetejéig sűrű fenyves borítja.
Gyökerek és sziklatömbök nehezítik az előrehaladást.
A hegyoldalba felkapaszkodva, 25-30 perc alatt a romokhoz
érünk.
Noha a várat nem telepítették uralkodó magaslatra, stratégiai elhelyezkedése mégis kitűnő.
A várfal vastagsága, szélessége egyenlőtlen.
A hosszabb keleti oldalon 1,6-1,7 méter, a délkeleti oldalon viszont eléri a 2 métert.
A falat bizonyos szakaszokon a szálában álló sziklafelületre építették. Más helyeken 40-50 cm mély, fal-szélességű alapozási árkot ástak a kőzet málladékába.
A plató peremén igen bizonytalanul jelentkező sáncmaradvány figyelhető meg.
A
várfalat helyben termelt, szabálytalan, faragatlan andezittömbökből, kevés
habarccsal rakták.
A hegyen egy 75 x 37 méteres ovális,
nyitott falgyűrű maradványai láthatók. A kőfal alaprajza szigorúan
alkalmazkodik a hosszanti körvonalú tető idomához.
A Tartód völgyében a nyeregre s azon ide a vártetőre kapaszkodó középkori út nyomai halványan még most is fölismerhetők.
A feltáráskor néhány rögtönzött tűzhely maradványa került napvilágra, valamint az erősség déli végének közelében, a fal mellett, azon belül jól követhető járószinten néhány vastag falú korongolt, égetett agyagedény töredékét és XI-XIII. századi fazéktöredékeket találtak.
A falon belül épület nyoma nem került elő, sőt, az északnyugati részen feltételezett négyzetes torony léte sem igazolódott.
A feltárás során pusztulási nyomokra nem bukkantak.
Eszerint a valószínűleg már rendeltetését vesztett, használatlanul maradt,
romlásnak indult építményt fölhagyták.
Tartód váráról sajnos nem maradtak fenn történeti adatok. A kutatások szerint Tartód tagja volt annak a gyepűvédelmi rendszernek, amelyhez Budvár, Kustaly, Firtos és Rapsonné vára is tartozott.
A hegy platója 4-5 méterrel emelkedik a fal alapozási szintje fölé.
A keleti és nyugati várfalszakasz egyenes futású, végződései félkörösen kanyarodnak. A csigavonalban haladó falvonulat két vége a délkeleti oldalon 6 m széles, falszoros-szerű bejáratot képez. A bejáratot mesterséges terepszűkület védte.
E
várláncolatot a feudális magyar királyság a XI. század végén, a XII. század
elején építette ki a keleti szteppei népek feltartóztatására.
A belső gyepűsávnak a Keleti-Kárpátok legmagasabb oromvonaláig tolása miatt, minden bizonnyal az 1166. évi egyesült bizánci-kun-vlach támadás hatására a felsorolt várakhoz fűződő védelmi vonalat föladták, helyesebben keletebbre telepítették.
Ezután
az erdőrengeteg ismét birtokba vette e határvárakat, az építmények rövidesen
romlásnak indultak
Az évszázadok folyamán a várromok fölé is izmos fenyők nőttek.
PANORÁMÁK
========================
Tartod vára után nézzük meg mit is mond Tartódról a legendák világa.
Mielőtt a Kalonda-tetőről Korondra érnénk, egy tisztáson, két síremlék közelében egy konglomerát sziklatömböt láthatunk
Érdemes itt megállni és körbejárva megvizsgálni a sziklát.
Egy szabályosan kifúrt lyukat találunk a közepében.
Még senki nem magyarázta meg, hogy ki, mikor, mivel és miért fúrta ki a sziklát?
A legendák világában viszont több magyarázat, változat is szerepel, mindegyik Firtos és Tartod tündérekkel kapcsolatos.
Firtos és Tartod
Hej, régi vár még ez a Firtos
vára is! Tündérek építették, még azon melegiben, hogy az Úristen a világot
megteremtette. Mikor a tengervíz lefolydogált, szűrődött a föld színéről, egy
gyönyörűséges tündér-
királykisasszony
szállott a fellegek közül ennek a magas hegynek a tetejébe, ott letelepedett a
többi tündérekkel, s mindjárt elhatározták, hogy egy szép várat építenek oda.
Ezt a tündér-királykisasszonyt
Firtosnak
hívták, de volt neki egy leánytestvére még, egy Tartod nevű, aki átalkodott
rossz teremtés volt, s mindig irigykedett Firtosra.
No,
hozzálátnak a tündérek a várépítéshez, dolgoznak serényen, éjjel-nappal. Arra
vetődik Tartod, s azt mondja Firtosnak irigykedve:
-
Azért is megmutatom, hogy ma éjfélig szebb várat építek a tiednél, s ennek a
tiednek elvitetem a fundamentumkövét az én váramba.
Firtos
vára készen is volt már este, a tündérek nagy örömükben tüzeket gyújtottak a
vár falain, s úgy táncoltak körülötte. De éjfélkor csak ott termett Tartod az ő
gonosz tündéreivel, egy szempillantásra
kifeszítették
a Firtos várának fundamentumkövét, nagy hirtelenséggel kifúrták, vasrúdra
húzták, s úgy repültek vele Tartod vára felé. Repültek a gonosz tündérek a
fundamentumkővel, de mikor Korond fölé
érkeztek,
s a kakasok éppen éjfélre kukorékoltak, a vasrúd kettétörött, a kő leesett a
Korond vizébe. Most is ott van, aki nem hiszi, nézze meg a "likas követ".
De mikor a kő leesett, összeomlott Tartod vára is..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése