2014. augusztus 9., szombat

Zsindelyország, a székely zászlótól, Tartód váráig.



A Nagy-Küküllő hegyvidéki szakaszán, a 138-as megyei  út mentén fekszik, Zetelakától  6, Fenyédtől 12, és Székelyudvarhelytől 19 km-re Zeteváralja.


Zeteváralja a zetelaki székelyek kirajzásával jött létre, az Ivó patak Nagy-Küküllőbe torkolásánál, korábbi nevei: Török-telep, Zsigmond-telep. 1941-ben nevezték el a közeli Zetevárról  Zeteváraljának


2014. április 26-a, kivételes és megismételhetetlen nap volt Zeteváralja  történetében. 

 

Ünnepi szentmise és kulturális műsor keretében avatták fel a hatalmas székely zászlót


Itt a Kövesdomb tetején lobogó óriási székely szászló, hirdeti a székelyek ősöktől örökölt szabadságvágyát, függetlenségre való törekvését székelynek, magyarnak és nem magyarnak egyaránt. 


Erdély legnagyobb székely lobogója a zeteváraljai, és nagy valószínűséggel jelenleg ez lehet a világ legnagyobb székely zászlója.



A 20 méteres zászlórúd két faragott kopjafával.


A 105 négyzetméteres lobogót Kisbaconban készítették.


Tizenöt méter hosszú és hét méter széles a zászló. 


Arany és égszínkék zászló lobog Zeteváralja egén. 




"S ha netalán még ezek után is megkérdezi valaki, hogy minek kellett ezt a zászlót ide felállítani, akkor én azt válaszolom stílusosan, annak a valakinek azt mondom:


Azért, hogy lobogjon, testvér!"


"...Megmarkolom és nem hagyom,
ha le is szakad a két karom,
ha két lábam térdig kopik:
de feljutok a csúcsokig!
S utolsó jussomat, a Szót,
ezt a szent, tépett lobogót
kitűzöm fent az ormokon
s a csillagoknak meglobogtatom!"

(Wass Albert: A láthatatlan lobogó)




A Madarasi-Hargitára vezető elágazás után következik a Zeteváraljai víztározó gátja ("Zetalaki gát") a  Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava. 


 Építése 1976-ban kezdődött, és 1992-ben fejeződött be. A cél árvízvédelem és folyószabályozás volt. A víztározó egyrészt védi a völgyben elterülő településeket a levonuló árvizektől, másrészt tartós szárazság esetén biztosítja a Nagy-Küküllő megfelelő vízhozamát.


A víztározó kb. 50 millió köbméter vizet tud befogadni. 
mesterséges tó hossza 2,6 km, amelyből 1,4 km az egykori Nagy-Küküllő hosszában terül el.


 A vízfelület szélessége 400–800 méter, a két elágazásban, a Nagy-Küküllő és a Sikaszó mentén pedig 150–200 m között váltakozik. Úgy természeti, mint horgászati szempontból igen jelentős a víztározó.


A gáttól a 138 B úton haladva 13 kilométer után érkezünk Zsindelyország határára, Székelyvarságra.





Székelyvarság,  Hargita megye legnagyobb kiterjedésű szórványtelepülése. 




A település tulajdonképpen több kisebb szórványból álló tanyabokor, mely  77 négyzetkilométernyi területen van szétszóródva.




Székelyvarság a Kárpát-medence azon kevés helyeinek egyike, ahol még kézzel hasítják a zsindelyt, innen a Zsindelyország elnevezés.



 Székelyvarság nem középkorú faluként jött létre mint a táj helységei általában, hanem Oroszhegy község havasainak szórványtelepeiből szerveződött önálló tanyaközséggé 1907 ben. A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Elődeik a XIX-ik század második felében telepedtek le a mai Székelyvarság területére létrehozva a ma is létező és virágzó tanyabokrokat. 
Központ, Varságtisztása,  Bolygóbükke, Forrásköze, Sólyomkőpataka,  Nagykútpataka, Bagzos, Küküllőtelep.



A házak egymástól nagy távolságokra helyezkednek el, kisebb része völgyekben, nagyobb része  fennsíkokon épült.


A képeken is látható, hogy Zsindelyországból lassan eltűnik a zsindelyes háztető.



Tornyos házak, hullámlemez tetőkkel tájidegennek tűnnek Zsindelyországban.


Uz Bence utódai, szalonna és vereshagyma helyet "miccset" (csórékolbász) esznek a havason.


Vajon napjainkban még érvényesek Petőfi szavai?

"a magyar nem olyasmi,

Mint a gyertya, mit el lehet oltani"




"Föl, székely, nézz szembe az ellenséggel;
Ki néz vele szembe, ha nem a székely?
Hisz a székely ősapja volt Attila,

Kit úgy híttak, hogy az isten ostora!"

(Petőfi Sándor: A Székelyekhez)



A helyi hagyományokhoz híven augusztus első hétvégéjén rendezik meg Zsindelyország legnagyobb ünnepét, a Málnaszüret fesztivált amely egyúttal a Nagyküküllő-menti falvak találkozója is.



A fesztivál programjába ügyességi vetélkedők, minifoci bajnokság, zsindelykészítő verseny, favágó verseny, és hagyományos bál is szerepel. 


A Polgármesteri Hivatal sziklakertjében már nyílik a havasi gyopár.


Nagyméretű hirdető tábla népszerűsíti  a székelyföldi legendák helyszíneit.


Visszatérve Küküllőtelepre egy  kőzábés kapu mögött új zsindelytető alatt egy régi vízimalom látható.




A malom az erdélyi vidéki élet egyik fontos termelőeszköze, és különböző típusai alapvető szükségleteket elégítettek ki az elmúlt évszázadok során.




1894-ben, amikor a gőzmalmok elterjedése már éreztette hatását, egyes források szerint Erdélyben még 5136 működő vízimalom létezett.



Mára már csupán néhány maradt meg eredeti formájában, működőképesen.



A 200 éves, mai is működőképes varsági vízimalom. 
A kültérben elhelyezett hajtókerék megfelelő áttéttel kőrfűrészt is működtet.




A deszkakéreggel körülvett malomkövek, a malom szintjénél magasabb kőpadon helyezkednek el, ahová  deszkalépcső vezet.


 A malomkövek fölött van a négyszögletes garat, másképpen a nagygarat.


A XXI. század korosztálya számára ismeretlen mérőeszköz a "véka".




Itt láthatjuk a hagyományos famegmunkálás szerszámait is.




A mai gépesített világból a vízimalmok mint működő használati eszközök szinte teljesen kiszorultak. Ennek ellenére ezek a malmok szerves részét képezik mind a történelmi, mind pedig a technikai múltunknak.


A malomárok vize táplálja a malom mellett a halastavakat is.



Napjainkban sok vízimalmot újítanak fel technikatörténeti jelentősége miatt, és a közönség számára is látogathatóvá teszik őket.


A kitűzött székely zászló ünnepi eseményre utal.


Szombaton délben itt avatták fel az újrazsindelyezett malomházat.




Az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány közadakozást szervezett a malom felújítására.



Bereczki Imre zsindelykészítő helyére illeszti az utolsó zsindelyt.




Bálint Vencel malomtulajdonos bokrétával mászik a az új zsindelytetőre. 



A Zászló mellé felkerül a "bokréta" is


Trombitaszóló köszönti az eseményt.



Tamás Ernő polgármester kiemelte az értékmentés fontosságát.



"Az elmúlt évek során sorra tűntek el számolódtak fel a vízimalmok a településen."




"Zsidelyországban kötelező lenne zsindellyel födni, de inkább eladjuk és nem tesszük fel a házainkra."


Az esemény meghívottja Aáry-Kovács Lajos a  magyarországi oktatási jogok biztosa is üdvözölte a résztvevőket.


"Azzal, hogy a zsindely felkerült a malom tetejére szerintem Székelyvarság, sőt Székelyföld egy kicsit szebb lett."



"Mi pedig akik itt vagyunk egy kicsit jobbak lettünk, mint tegnap."



A település polgármestere és Aáry-Tamás Lajos,...



.... közösen leleplezte az emléktáblát.



A táblán a támogatók névsora olvasható.



A polgármester,megköszöni az ifjú művész közreműködését.



A pálinka és a kalács hozzátartozik az ünnepi eseményhez.



Folytatjuk utunkat Tartód várához.
A falu déli szélén kanyargó út a központ felé jobbra fordul.


 A Tartód várba vezető út azonban balra átvezet a Nagy-Küküllő hídján.



Ez a szórványtanya  rész Küküllőtelep.


A Nagy-Küküllő partja mentén haladunk Nyugati irányba. 




Az út mentén végig gyönyörködhetünk a fenyvesekben.



Élvezhetjük az erdők nyugalmát és szívhatjuk a csodálatos havasi levegőt.


A völgyben már csak a folyómeder és az út fér el. 




Később az út Észak-nyugatnak fordul. 



Ezen a jelenleg meglepően jó minőségű erdei úton 5 kilómétert megtéve a 870 méter magas Várhegy alá érkezünk.



A Nagy-Küküllő és a Tartód-patak jobbparti összefolyásánál álló, meredek oldalú hegyfok lábánál  a varsági közbirtokosság táblái fogadják a látogatót. 



A meredek oldalú hegyfokot lábától a tetejéig sűrű fenyves borítja. 



Gyökerek és sziklatömbök nehezítik az előrehaladást.



 A hegyoldalba felkapaszkodva, 25-30 perc alatt a romokhoz érünk.


Noha a várat nem telepítették uralkodó magaslatra, stratégiai elhelyezkedése mégis kitűnő. 



A várfal vastagsága, szélessége egyenlőtlen. 




A hosszabb keleti oldalon 1,6-1,7 méter, a délkeleti oldalon viszont eléri a 2 métert.


A falat bizonyos szakaszokon a szálában álló sziklafelületre építették. Más helyeken 40-50 cm mély, fal-szélességű alapozási árkot ástak a kőzet málladékába.


A plató peremén igen bizonytalanul jelentkező sáncmaradvány figyelhető meg.



A várfalat helyben termelt, szabálytalan, faragatlan andezittömbökből, kevés habarccsal rakták. 


 A hegyen egy 75 x 37 méteres ovális, nyitott falgyűrű maradványai láthatók. A kőfal alaprajza szigorúan alkalmazkodik a hosszanti körvonalú tető idomához.


A Tartód völgyében a nyeregre s azon ide a vártetőre kapaszkodó középkori út nyomai halványan még most is fölismerhetők. 



A feltáráskor néhány rögtönzött tűzhely maradványa került napvilágra, valamint az erősség déli végének közelében, a fal mellett, azon belül jól követhető járószinten néhány vastag falú korongolt, égetett agyagedény töredékét és XI-XIII. századi fazéktöredékeket találtak. 



A falon belül épület nyoma nem került elő, sőt, az északnyugati részen feltételezett négyzetes torony léte sem igazolódott.




A feltárás során pusztulási nyomokra nem bukkantak. Eszerint a valószínűleg már rendeltetését vesztett, használatlanul maradt, romlásnak indult építményt fölhagyták.


Tartód váráról sajnos nem maradtak fenn történeti adatok. A kutatások szerint Tartód tagja volt annak a gyepűvédelmi rendszernek, amelyhez Budvár, Kustaly, Firtos és Rapsonné vára is tartozott.



A hegy platója 4-5 méterrel emelkedik a fal alapozási szintje fölé. 




A keleti és nyugati várfalszakasz egyenes futású, végződései félkörösen kanyarodnak. A csigavonalban haladó falvonulat két vége a délkeleti oldalon 6 m széles, falszoros-szerű bejáratot képez. A bejáratot mesterséges terepszűkület  védte.



E várláncolatot a feudális magyar királyság a XI. század végén, a XII. század elején építette ki a keleti szteppei népek feltartóztatására.


A belső gyepűsávnak a Keleti-Kárpátok legmagasabb oromvonaláig tolása miatt, minden bizonnyal az 1166. évi egyesült bizánci-kun-vlach támadás hatására a felsorolt várakhoz fűződő védelmi vonalat föladták, helyesebben keletebbre telepítették.



Ezután az erdőrengeteg ismét birtokba vette e határvárakat, az építmények rövidesen romlásnak indultak


Az évszázadok folyamán a várromok fölé is izmos fenyők nőttek.







PANORÁMÁK










========================

Tartod vára után nézzük meg mit is mond Tartódról a legendák világa.



Mielőtt a Kalonda-tetőről Korondra érnénk, egy tisztáson, két síremlék közelében egy konglomerát sziklatömböt láthatunk


Érdemes itt megállni és körbejárva megvizsgálni a sziklát. 


Egy szabályosan kifúrt lyukat találunk a közepében.



 Még senki nem magyarázta meg, hogy ki, mikor, mivel és miért fúrta ki a sziklát? 




A legendák világában viszont több magyarázat, változat is szerepel, mindegyik Firtos és Tartod tündérekkel kapcsolatos. 


Firtos és Tartod
Hej, régi vár még ez a Firtos vára is! Tündérek építették, még azon melegiben, hogy az Úristen a világot megteremtette. Mikor a tengervíz lefolydogált, szűrődött a föld színéről, egy gyönyörűséges tündér-
királykisasszony szállott a fellegek közül ennek a magas hegynek a tetejébe, ott letelepedett a többi tündérekkel, s mindjárt elhatározták, hogy egy szép várat építenek oda. Ezt a tündér-királykisasszonyt
Firtosnak hívták, de volt neki egy leánytestvére még, egy Tartod nevű, aki átalkodott rossz teremtés volt, s mindig irigykedett Firtosra.
No, hozzálátnak a tündérek a várépítéshez, dolgoznak serényen, éjjel-nappal. Arra vetődik Tartod, s azt mondja Firtosnak irigykedve:
- Azért is megmutatom, hogy ma éjfélig szebb várat építek a tiednél, s ennek a tiednek elvitetem a fundamentumkövét az én váramba.
Firtos vára készen is volt már este, a tündérek nagy örömükben tüzeket gyújtottak a vár falain, s úgy táncoltak körülötte. De éjfélkor csak ott termett Tartod az ő gonosz tündéreivel, egy szempillantásra
kifeszítették a Firtos várának fundamentumkövét, nagy hirtelenséggel kifúrták, vasrúdra húzták, s úgy repültek vele Tartod vára felé. Repültek a gonosz tündérek a fundamentumkővel, de mikor Korond fölé
érkeztek, s a kakasok éppen éjfélre kukorékoltak, a vasrúd kettétörött, a kő leesett a Korond vizébe. Most is ott van, aki nem hiszi, nézze meg a "likas követ". De mikor a kő leesett, összeomlott Tartod vára is..




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése