Betlenszentmiklós (románul Sânmiclăus, németül Betelsdorf)
falu Romániában, Fehér megyében.
Dicsőszentmárton irányából Balázsfalva fele elhaladunk egy Sf . Nicolae feíratú irányjelző tábla mellett, és néhány kilóméter után megérkezünk Szépmezőre.
Elhaladtunk a bethlenszentmiklósi letérő mellett, és megértettük, hogy a Sf. Nicolae tábla feliratát, románul
Sânmiclăuș-nak kell olvasni!
Visszafordultunk, és néhány plusz kilométer után megérkeztünk Bethlenszentmiklósra.
A település Balázsfalvától 15 km-re északkeletre, a Kis-Küküllő jobb partján fekszik. Szépmezőtől 6 km-re északkeletre van.
Közigazgatásilag Szépmezőhöz tartozik.
1309-ben villa Sancti Nicolai néven említik először.
1332-ben Nicolay, Nycolai, 1390-ben Zenthmyklos.
1491-ben Zaz Zenthmyklos, Olah Zent Myklos néven írták.
1332-ben
a németül Miklosdorf néven nevezett település már egyházas hely volt, papja a
pápai tizedjegyzék szerint ekkor 40 dénár pápai tizedet fizetett.
1390-ben Zsigmond király Bethlen Gergelynek adományozta,
és a Bethlen család birtokai közé tartozott a későbbiekben is.
A 16. században Bethlen Farkas várat emelt itt, amely ma már
nem látható.
A településen a buszmegálló előtt forduljunk jobbra. Megközelítőleg 300 méter megtétele után a rózsaszínűre festett tejfeldolgozó épületéhez érkezünk.
Kérésre beengednek a kapun az üzem mögött lévő Bethlen kastélyhoz.
A hajdani gazdasági épületek között haladunk a kastély irányába.
Lerobbant rozsdás mezőgazdasági gépek mesélnek a kastély közelmútjáról
A régi elhanyagolt épületek ma is impozáns látványt nyújtanak.
Még megmenthetőek az utókor számára!
A Bethlenszentmiklóson a ma látható kastélyt Bethlen Miklós építette.
A szebb napokat látott, még romos állapotában is pompás reneszánsz kastély ma használaton kívüli omladozó épület
Bethlen Miklós építészetet tanult Hollandiában és Olaszországban.
A kastély tervének kialakításában, nagy szerep jutott mind
a hazai építészeti hagyományoknak, mind pedig a tervező Bethlen Miklós szaktudásának és külföldi élményeinek.
Az építkezés első szakaszában a pince és a földszint készült el,...
...amit a meredek timpanonnal lezárt, pilaszterekkel keretezett bejárat 1673-as felirata datál.
A timpanon orommezejében a Bethlen-címer az azt tartó oroszlánokkal.
Az 1680-as évek elejétől 1683-ig építették fel az emeletet.
Bethlen Miklós (1642-1716)
magyar író és építész, Bethlen János egyetlen fia volt.
Bethlen
János Erdély kancellárja volt, majd ezt a tisztséget gyakorolta fia is
1691-1704 között.
A kancellári tisztség betöltése elött, Bethlen Miklós a máramarosi
régió és a kővári kastély seregének a parancsnoka volt.
1856-ban
a kastély, Bruckenthal család kezébe kerül.
Az eredeti emléktáblát a bejáratnál kicserélték
A báró
rendbehozatta a kastélyt, majd mezőgazdasági iskolát nyitott meg benne.
Elhelyezték a nyugati falon a Brukenthal család címerét.
Abban az időben a kastély olyan elit báloknak adott helyett, ahol a grofnők és bárónők a legújjabb bécsi és párizsi divatok szerint öltözve jelentek meg.
A
második világháború után, a kastély az Állami Mezőgazdasági Intézmény
tulajdonába került.
A
luxus bútorokkal berendezett szobákba a környékre kihelyezett mérnökök költöztek.
Itt laktak a gazdaság fejőmunkásai is.
A második világháború után a kastély épülete, kronológia
sorrendbe rendezve a következő funkciókat töltötte be:
Óvoda....
Börtön,...
Kantin,...
húsfeldolgozó üzem,...
...valamint pezsgőérlelési részleg.
A kastély a folyó partján egy dombon fekszik.
Az 1700-as években a kastélyban élő nemesség a folyó túloldalára egy parkot épített ki.
Egy
legenda szerint a bethlenszentmiklósi és a küküllővári kastélyokat egy
földalatti alagútrendszer kötötte össze.
Valóban volt egy földalatti járat a kastély alatt.
1980-ban beomlott, és az épület kezelője lezáratta az egész járatot, annak érdekében, hogy elkerülje a baleseteket..
A
kastély elég rossz állapotban van, ami nagyon sajnálatos mivel egy gyönyörű
épület lehetne.
Az épület két szintes, alaprajza téglalap alakú.
Korábban, egy öt bástyás fal valamint egy vizesárok vette körül.
A
kastély folyóra néző erkélye pedig olyan állapotbna van, hogy bármelyik nap
leszakadhat.
A hajdani csigalépcsős belső lépcsőház csodálatos látványt nyújthatott egykori szobraival és
díszitéseivel.
Kilencosztatú kialakítása a szabályos négyzet alaprajzú, tömbszerű, belső udvar nélküli sarokbástyás típusra emlékeztet.
Az egyik oldalra a bástyák helyett tömör falszakaszokkal szegélyezett, árkádos architektúra került.
A bethlenszentmiklósi kastély nyílt tornáca új jelenség a XVII.század építészetében.
A bethlenszentmiklósi kastély nyílt tornáca új jelenség a XVII.század építészetében.
Az 1760-as években tatarozták, és ekkor részben barokk stílusban átépítették.
A színes freskók és stukkók,...
...valamint Elios Nicolae gyönyörű szobrai sorban eltűntek az épületből.
Egyesek szerint a rendezők lebontottak néhány stukkót a forgatás érdekébe és nagy rendetlenséget hagytak maguk után.
A déli tornác felújítása azt példázza, hogy a reneszánsz és barokk stílus a XVIII. század folyamán még nem volt olyan messze egymástól.
„Öt kőlábra“ támaszkodó boltozott folyosó“
Boltíves sugárdíszes ablak.
Timpanonos ablak.
Tört timpanonos, kagylódíszes ablak.
Részben befalazott boltíves ablak.
Ennek a kastélynak is, csak úgy mint a többi hasonló állapotban lévő Erdélyi kastélynak, az az egyetlen reménye, hogy egy olyan személy vagy cég vásárolja fel, amely egy komoly tőkét tudna ráfordítani a kastély helyreállítására.
A kastély után felkerestük a település középkori templomát.
"A templomot ki fundálta és építette légyen senki nem emlékezik rája"
Ma is álló középkori templom formájában a XIV. századra utal.
Feltételezhető, hogy az előző században épülhetett, mert 1309-ben a település a templom után már Szent Miklós nevét viseli.
A templom szentélye a nyolcszög öt oldalával zárul.
Középkori település katolikus lakói a reformáció idején reformátusok,
majd unitáriusok lesznek, és az unitáriusoké marad a templom is.
A kisebbségben maradt reformátusok is megtartják egyházközségüket s külön templomot építettek maguknak.
1841-ben készítették el az új, festett „Éneklő kart"!
Egy régi szószék koronát 1764-ben adományozott a dicsőszentmártoni unitárius egyházközség.
A templomhajó és a szentély csatlakozása nem jellemző a középkori templomokra.
Régi orgonáját Berethalmán készítette, Metz Vilhelm orgonaépítő mester.
A templomjavítások pontos évét nem ismerjük.
Javítási munkálatokat az 1750-1760. évek között is végeztek.
Megjavították a fedélszerkezetet, mennyezetet
és a falakat.A szentély bal oldalán látható a középkori kőből faragott szentségtartó fülke.
Lőréses nyugati homlokzati tornyában két harang lakik.
Az első világháború előtt a toronyban egy Bethlen Gábor nevét viselő, 1622-ben öntött harang függött.
.
1916-ban „besorolták” ágyúnak, de a csepeli gyárból kimentették s Budapesten a Nemzeti Múzeumban helyezték el.
A rekvirált régi harang helyébe 1928-ban öntöttek újat Nagyszebenben.
1657-ben II. Rákoczi György lengyelországi hadjárata idején került Bethlenszentmiklósra,...
...az 1631-es évszámot viselő lengyel harang.
Egy régi jegyzőkönyv szerint: „... a nagyot s középsőt, méltóságos gróf Bethlen Farkas maga hozta Lengyelországból"
A toronyból jól látható a település délnyugati részére, a református és a görög katolikus templom.
Délkeletre a zsidvei dombok irányában a Bethlen kastély.
Az aránylag ép tetőzet alatt távolról is láthatóak az omladozó falak.
Millecentenáriumi emlékoszlop az unitárius temetőben.
Útban a református templomhoz változatos lakóépületeket láthatunk.
A múlt század második felének jellegzetes épületei,...
A falu délnyugati szélén látható a református templom.
Faragott gyalogkapu a templomkert bejáratánál.
Toronymagas fenyőfák között vezet a út a templomhoz
Millecentenáriumi emlékoszlop a templomkertben.
A templomhajó félkörív záródású nyugati oldala.
Óraíves bádogborítású toronysisak.
A papilak épületei a templomkertben.
A felújítás alatt levő Müvelődési Ház épülete
A zászlók jelzik, hogy az épület nem magánlakás.
Bethlenszentmiklóson az elmúlt évek viharai nagyon megviselték "Nagy Barátunk" az európai unió zászlóját
Ma a falu lakosságának 70%-a magyar.
1910-ben 1522, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.
2011-ben a település lakóssága 1381
fő, ebből 920 magyar nemzetiségű.
A mai napig a Bethlen kastély további sorsa ismeretlen.
"Tehát, mint "állami tulajdon" van átadva az enyészetnek."
A Kastély alaprajza.
Ez egy nagyon szép magyar lakta település volt. Szép helyen tetszett születni.Nagyon sok erdélyi nemesi származású emberek voltak.És egyéb más nagy tudással bíró személyek voltak.Kár hogy a sok szép muzeális értékeket hagyták így tönkre menni.Sajnos ez az anya országban is így van.
VálaszTörlés