2014. november 10., hétfő

Ősz a Gordon tetőn.








Az ősz a tavasz mellett az egyik leglátványosabb, legváltozatosabb évszak, ellentétben a téllel és a nyárral.


A gyönyörű színorgia mintha azért lenne, hogy felkészítsen a téli sötétségre. 




Nincs csodálatosabb a milliónyi színben pompázó lombok látványánál, a surrogva lehulló falevelek hangjánál. 





Óriási élmény ilyenkor sétálni az erdőben, bokáig gázolni az avarban, feltöltődni az alacsonyan járó nap erejével, magunkba szívni a friss levegőt




A nap még erőlködik, és délre az ágak közt megvilágítja az erdő mélyét is.





 De minden évszaknak megvannak a maga szépségei, amik miatt szeretni lehet.



A nyári erdő eltűnt és egy őszi érkezett. A fák leveleiket hullatják, sárgásbarnás színűek. 




Sokan kimennek az erdőbe, de túl zárkózottak, hogy meglássák annak szépséget. 


Nem látnak túl a szúnyogok raján, lábuk néha a korhadó ágakban, az avar között tekergő szederindákban akad el.


 Nem veszik észre, hogy a fák közül kiérve a természet fenséges katedrálisában járnak,  hidegben vagy épp a fullasztó hőségben.


 Krisztus lábához érkeztünk. Ami égbe szökik, az mindig lenyűgöz. 


Kiváló hely ez meditálásra, elgondolkodásra, tervek szövögetésére. 


A természet körforgása újra és újra rádöbbent, hogy mindig van megújulás, a mi életünkben is változások történnek.


Az ősz és tél után mindig eljön a tavasz.


 Nincs csodálatosabb a milliónyi színben pompázó lombok látványánál.


A táj szépsége leírhatatlan !


Jóleső érzés, feltöltődni az alacsonyan járó nap erejével, magunkba szívni a friss levegőt.



Itt vagyunk a Gordon tetőn , előttünk Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számító Jézus Szíve-kilátó. 


A szobor valóban monumentális. 


 Délutáni megnyúlt árnyéka elérte a sárguló erdőt.


A szobor körül  kirándulók, méricskélik a Gordon-hegyről nyíló látkép falvait, hegyeit.


 Innen  ködmentes időben az ember ellát a Hargitáig, Székelykőig sőt, a Déli-Kárpátokig.


Elmondhatjuk, hogy innen látható Erdély.


Séta az őszi erdőben

Kopaszok a fák, a bokrok
Erdő, erdő, hol a lombod?
Kopasz erdő kopasz fája
Szomorúan felel rája:
- Nemsokára itt a tél,
Lombomat viszi a szél.
(Weöres Sándor)


Mit jelent feljutni egy hegytetőre ahonnan lélegzetelállító szépségű tájakat láthatunk,... 

                                      

 ...csak az tudja aki már járt magaslatokon.


Ha pedig egy jól megépített kilátó áll rendelkezésünkre, a látvány leírhatatlan.


Ha igazi panorámára vágyunk, a Székelyföldi dombok és hegyek remek kilátást nyújtanak a tájra. 



A kilátó megépítésének ötlete 2003-ban, a bogárfalvi templom felavatásakor született meg Magyari Árpád, a Protemp Alapítvány elnökének, valamint Hajdó István akkori gyergyószentmiklósi főesperes-plébános kezdeményezésére.



A tárt karú Jézus feje, keze és palástja mintegy 21 méter magas fémvázra került, amit kiegészít egy másfél méteres talapzat.



A kilátó csúcsa a fejrészen kapott helyet.



A fejrész, a kezek, és a palást rozsdamentes acélból készültek.



A kilátóba az alsóbb szintek csigalépcsőn érhetők el.


 Az utolsó szakaszon létrákon mászhat a kíváncsi  látogató.


Krisztus feje belülről  nem szép, de érdekes ez a hegesztett szobor.


A lépcső mellett az alapzaton emléktábla állt 2013-ban. 



2014 novemberében, már csak négy csavar látható!



A nap  közeledik a nyugati láthatárhoz


Az est közeledtével itt a Gordon tetőn még különlegesebb fény- és hangjáték veszi kezdetét. 


A búcsúzó nap fénye árnyékokat, árnyakat rajzol mindenhová.


Krisztus árnyékában  minden élő és élettelen a búcsú és az új kezdet határán billeg.


 Az erdő madarai lassan elcsendesednek, és ébred a többi erdei lakó.



Múlik a nap, ideje visszatérni a Nyikó völgyébe.



A Gordon tetőn álló szobron még visszatükröződnek a nap utolsó sugarai. 

 
Nagyobb térképre váltás



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése