"Somlyótól délkeletre bükkerdővel nőtt kupidomu hegy, a
Nagy-Somlyó tornyosodik fel; ennek lábánál az ő idomát utánzó s közvetlen a
falu felett meredeken felmagasuló másik kerek domb helyezkedett el. Ez a
Kis-Somlyó, vagy más néven Kálvária, melynek tetejét messze ellátszó kápolnák
koronázzák, meredek bokros oldalán pedig keresztekkel jelölt utak vonulnak fel.
E dombtetőre mászunk ki mi is, s legelőbb az ott levő helyiségekkel ismertetjük
meg olvasóinkat."
(Orbán Balázs)
Csíkszereda fölé két hegy magasodik: Kis és Nagysomlyó.
A Kissomlyóról sokszor esik szó a búcsújáró hely kapcsán.
A Nagysomlyó titokzatosan áll a háttérben a maga történelmével és legendáival.
A Nagysomlyóra, Csíkszereda központjából indulva a szentléleki úton kimegyünk a nyomdáig.
Elhagyjuk jobbról a Cáka dombját, a farm utáni kanyarban, egy útszéli faház mellett, balra kitérünk a szántóföldekre.
A mezsgyéken lépcsőzetesen felmenő ösvény a
Nagy-Somlyó délnyugati lábán halad.
Itt elérjük a hegy derekán körbefutó erdei utat.
Ezen az úton haladunk tovább jobbra,
keleti irányba.
Erdő között vezet az út a Nagysomlyó hegy déli oldalán.
600 méter után az emelkedő véget ér és kiérünk a Kígyós-puszta szélére.
Itt egy frissen ültetett, fiatal vörösfenyő erdőben balra megtaláljuk a két erdő határán a
Nagy-Somlyóra felvezető utat.
Az út menedékesen emelkedik fel a Somlyó-hegy
nyugati magaslata irányába.
Megérkezünk a Somlyó-hegy nyugati magaslata és a főcsúcs közötti
nyeregre.
Nagysomlyó-hegynek kettős csúcsa van, amelyeket
lapályos hegyhát köt össze. A magasabbik csúcson régen a Nagysomlyó-vár, a nép
nyelvén a Sóvár romjai láthatók
Balra az alacsonyabb csúcson egykor a Csíksomlyóra letelepedett
fehér barátok kolostora és kápolnája állt.
A nyeregből jobbra kitaposott, kavicsos ösvényen
kapaszkodunk fel a csúcsra.
A fák közül kiérve bokrok között haladunk tovább.
A vadvirágos rétek illata, látványa mind- mind a mesébe illő
erdélyi tájakat idézi.
Itt a hegy tetején 1035 méteren egy 25 m magas fémcsőből épített kilátótorony
áll.
Közelebb érve észrevettük, hogy tévedtünk. Nem kilátó csak egy "építmény" előtt állunk, felmászni szigorúan tilos.
Ha nem vagyunk elégé óvatosak, tettünk még bűncselekménynek is minősülhet.
Vigyázva, hogy ne rongáljuk meg a vaslétrát felmásztunk a 25 méteres "építményre".
A Somlyó-hegy annyira Csík közepén van, hogy a Csíki-medencét sehonnan jobban belátni nem lehet.
A kilátóról 360 fokos panorámáját látjuk a Csíki medencének.
Északra Csíkpálfalva, Csíkdelne, és Borzsova.
Ebben a magasságban a torony kilengését terpeszállással kell ellensúlyozni.
Nyugatra Csíkszereda, háttérben a Déli-Hargita.
Az Északi-Hargita, az előtérben Csíkszereda, Csíktaploca, és Csíksomlyó.
A Felcsíki medence, háttérben a Nagyhagymás sziklái.
A hegy alatt, Csobotfalva.
Csomortán, és Csobotfalva keleti falurésze, Agyagfalva.
Csíkcsomortán déli része a templommal.
Dél-Nyugatra Fitod, a Suta hegy és Csíkzsögöd.
Az elmocsarasodott Suta tó.
Csíksomlyó
Csíksomlyói Kegytemplom, és ferences kolostor.
Csíksomlyó és a Kissomlyó hegy csúcsa.
A Kis- és Nagy-Somlyó közötti, lágy hajlatú, karcsú hegynyereg, a csíksomlyói pünkösdi búcsúk és az Ezer Székely Leány-nap színtere.
A nyereg, a Makovecz Imre tervezte szabadtéri
Hármashalom oltárral.
Csíktaploca
Csíkszereda
Csíkszereda, a Kossuth Lajos utca és az új temető.
Csíkszereda nyugati része, az ipari zóna.
Csobotfalva, műemléktemploma és a temetőkert.
Ott a hegyeken túl....
...a Gyimesek és Moldova.
Lemászunk az "építményről" de nézzük meg mit is írt Orbán Balázs a Nagysomlyó csúcsáról.
„A vidék díszére nagyban befolyó ezen csúcs még érdekesebbé
lesz, ha annak fenlapját vizsgálva felismerjük, hogy az ember ott Isten
imádására és a haza védelmére szentegyházat és várat emelt.”
A Nagysomlyó-vár Hargita megye Műemlékeinek 1992-es hivatalos
jegyzékében régészeti rezervátumként szerepel.
A hegy legmagasabb csúcsán egykor a Nagysomlyó vára
emelkedett. A hegytetőt két egymással párhuzamos várfal vette körül. A belső
fal 330 méter lehetett, ettől 20 méterre volt a külső fal, amelyet kívül
vársánc övezett.
A várat, a szájhagyomány szerint „Sóvárként”
emlegették. Azért is nevezhették így, mert a közeli Hosszúaszó völgyén át
vezetett Moldva felé a történelmi „sóút.
A másik magyarázat, mivel a Nagysomlyó-hegy a legmegfelelőbb
kilátópont az egész Csíki-medencében a térség megfigyelésére, a Sóvár a csíki
lármavárak egyike lehetett, és a népvándorlás korában keletkezett.
Itt a hajdani várudvar közepén található a kilátótorony.
Az egykori várudvaron két mély üreg is található, az egyik a vár kútja, a másik valamely épület pincéje lehetett.
Miután szemünk betelt a gyönyörű táj képével, elindulunk lefelé a hegyről.
Ugyanazon az úton megyünk visszafelé, mint amelyiken feljöttünk az erdő pereméig.
A száraz időjárás ellenére a fűben Szemcsés nyelű tinorút találtunk.
Újra elértük a hegy derekán körbefutó erdei utat.
A fák árnyékában haladunk a napsütötte tisztás szélén.
Kerékpárosokkal is találkoztunk.
A Nagysomlyó keleti és déli oldalát fenyveserdő borítja, nyugati oldala
pedig sűrű bükkössel van benőve.
Túránk végeztével visszatérünk Csíkszeredába.
A réten keresztül mehetünk a Kalász városnegyed irányába, vagy a Szék útján a Márton Áron gimnázium felé is.
Mintha a magyar címerpajzs kettős keresztet tartó hegyét látnánk a Csíki medencében.
A csíki székelynek a hármas tagolódású a Nagysomlyó talán ugyanazt jelenti mint ami a japánnak a Fudzsijama, vagy az iráni szentirásban a Hara Berezatti
A Csíki medence látványa a Nagysomlyóról.
Csíkszereda látképe a Nagysomlyó oldalából.
A Pünkösdi búcsú a Kis- és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.
Nagyobb térképre váltás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése